Érdekes és értékes leleteket tártak fel Gyulakután, a felújítás alatt álló református templomban: az épületen belül folytatott ásatásokon egy kisebb, Árpád-kori templom alapja, valamint egy érintetlen 17. századi kripta is előkerült. Március 15-től a templom körül, kint folytatják a kutatást.

Utoljára 1860-ban végeztek ilyen nagymértékű felújításokat a gyulakutai református templomon. Az egyházközség eredetileg az épület külső és belső vízelvezetését kívánta megoldani – meg is pályázták az erre szükséges összeget –, azonban kiderült, sokkal több a tennivaló.

A gyulakutai templom tetőzetét már tavaly év végén kicserélték. 📸 Kiss Gábor

Meglepetéseket tartogattak az ásatások

A templom A típusú műemlék, ezért felújítás esetén a Kulturális Minisztérium előírja a régészeti kutatások végzését, amit az egyházközség a Maros Megyei Múzeumra bízott. Így sikerült feltárni február 8–12. között az Árpád-kori, feltehetően fatemplom maradványait, illetve honfoglalás kori sírokat László Keve régész vezetésével. A régi sírokból egy 10-11. századi S végű hajkarika és egy ezüsttel átszőtt szövetdarab is előkerült. Ekkor bukkant elő a kripta keleti fala is, valamint az átépített templom gótikus ablakainak maradványai és több régi falkép.

Februárban kétszer végeztek ásatásokat a templomban. 📸 Kiss Gábor

Az ásatások második szakaszában, február 22–26. között Gyulakuta valamikori patrónusának, Szövérdi Gáspár Jánosnak és családjának az 1600-as évek elején épített kriptáját találták meg. Szövérdi Bethlen Gábor fejedelem konstantinápolyi követe volt, és neki köszönhető, hogy a gyulakutai gyülekezet református lett. Szintén ő adományozta a templom híres kazettás mennyezetét a gyülekezetnek feleségével, Bethlen Zsófiával.

Ennyire érintetlen állapotban megmaradt kriptát Erdélyben 2019-ben találtak még, a bánffyhunyadi református templomban.

Érintetlen kriptát találtak a bánffyhunyadi református templomban

Erdély-szerte számos középkori, kora újkori templomban vannak kripták, de többségüket akár már évszázadokkal ezelőtt is kirabolhatták – mutatott rá Gál Szilárd régész. Ezért is különleges és jelentős a mostani feltárás Gyulakután. A kripta 4,3×2,7 méter területű, 2,2-2,3 méter a belmagassága, 70 centiméter vastag, masszív téglafalai vannak és boltozatos tetőszerkezete.

Tágas, boltíves, több mint két méter magas kripta került elő a templom alatt. 📸 Kiss Gábor

Érdekesség, hogy az erdélyi kriptákban általában egy kis fülkén át juttatták be az elhunytat a kriptába, itt azonban rendes boltíves ajtónyílás volt. „A kripta bejárata szinte meseszerűen, négy hatalmas kővel volt elzárva. Izgalmas volt ezt megtalálni. Körülbelül másfél méteres folyami kövekről van szó, amelyeket meszes habarccsal kötöttek össze” – fejtette ki a régész. Bár a kripta emberek által érintetlen volt, az idők során befolyt víz jelentős károkat okozott. Semmi nem maradt meg eredeti pozícióban,

60-70 centi mély iszapból került elő számos koporsó famaradványa, szegek, emberi csontok, valamint Bethlen Zsófia karikagyűrűje.

Az ő neve van belevésve körbe, belül pedig egy keresztyén hal szimbólum, amelynek bordázott a teste. Felmerült a kérdés, hogy valóban Bethlen Zsófia gyűrje volt-e a talált ékszer, vagy a férjéé, de a méretéről arra következtettek, hogy női – magyarázta Gál Szilárd.

Az arany karikagyűrűbe Bethlen Zsófia nevét vésték. 📸 Kiss Gábor

Ezen kívül még három aranygyűrűt találtak: egy fejes gyűrűt családi szimbólummal és két türkiz köves gyűrűt. Szintén a kriptában találtak egy arany ruhadíszt, amely az újkori forrásokat támasztja alá, miszerint a Lázár család tagjai gyakran fordultak meg a Török Birodalomban.

A szakember kiemelte: „Nagyon lelkes, megbízható helyi munkásokkal dolgoztunk. Mivel láttam, hogy a víz mindent megmozgatott a kriptában, nemcsak a régészeti szerszámokkal ástuk ki rétegesen, hanem utólag át is szitáltuk. Akkor találtuk például az arany ruhadíszt. Sok érdekes elem előkerült, amelyeket eddig nem kutathattunk eredeti helyszínen.”

A koporsók jelentős része ezüst nittszegekkel, gombokkal volt díszítve, illetve több nemesi koporsó szerkezeti elemeit is megtalálták – ez értékes információkkal egészítheti ki a 400-500 évvel ezelőtti temetkezésről alkotott képet. A helyszínen sikerült elkülöníteni két felnőtt férfi, három felnőtt nő (egy idősebb, két fiatalabb) és öt gyermek maradványait. A források is arról számolnak be, hogy a népes Lázár családnak sok gyermeke halt meg, és ebbe a kriptába temethették őket. Gál Szilárd arról is beszámolt, hogy négy egyénből DNS-mintát is vett további kutatásokért, a csontmaradványokat pedig visszahelyezték nyughelyükre.

Nagy kihívások várnak még a gyülekezetre

A feltárásokig vezető út tehát valójában a vízelvezetés tervével kezdődött, amelyre az egyházközség 60 ezer eurót pályázott meg a magyar kormánytól az Erdélyi Református Egyházkerület által. A gyülekezet 1982-ben lebetonoztatta a templom padlóját, így a falak teljesen átnedvesedtek, a vakolat megbomlott. A tetőcsere már tavaly november-decemberben elkészült, az ásatások után pedig következik a külső drénrendszer elkészítése, bent pedig a levegőt jobban áteresztő téglapadló lerakása.

A feltárások során Kiss Lóránd restaurátor végzett falkutatást kívül-belül a templomban. A talált freskókat, gótikus ablakmaradványokat, valamint egy sekrestye bejáratát egyelőre letakarják, az újításokat pedig úgy tervezik, hogy ezek láthatóak maradjanak. A feltárt kriptának is megtartanák a lejáratát, az úrasztala körül lefele vezető lépcsőt alakítanának ki, és üveggel fednék le a nyílást.

Kiss Lóránd kívül-belül falkutatást végzett a templomban. 📸 Kiss Gábor

Szintén nagy munka a fűtés megoldása: a jelenlegi kályhákat ki kell szedni, gázcsöveket leszerelni, és a padokba szerelnének központi fűtést a továbbiakban. Ez azért is szükséges, mert az 1625-ös kazettás mennyezet és a falfestmények épségének megőrzéséért 10-12 fokos állandó hőmérséklet szükséges a templomban. A mennyezetet fedő kazetták is felújításra – vagy egyenesen megmentésre – várnak, hiszen egyre romlik az állapotuk. A híres mezőbándi mester, Egerházi János (Képíró János) művei. Mindezek mellett orgonajavítás is zajlik, amely összesen 47 ezer lejbe fog kerülni – ebből 28 ezer lejt biztosított a román vallásügyi államtitkárság.

A munkálatok terveit az egyházközség saját költségeiből állta, az ásatások értékét pedig adományokból fedezik. A benti ásatások 2500 euróba kerülnek, a kinti 6500 euró. Emellett a falkutatás 10 ezer lej, a fűtés bevezetése újabb 10-15 ezer lej, a padfűtés szerelése 6500 lej. A padok restaurálását 7000 lejre becsülik, míg a meszelés 25 ezer lej lesz. Újabb 25 ezer lej jár a régészek mellett dolgozó munkásoknak.

Március 15-től kint, a templom körül is elkezdik az ásatásokat. 📸 Kiss Gábor

A javítási munkálatok miatt a gyülekezet a kultúrotthonban tartja az istentiszteleteket és egyéb alkalmakat. Kulcsár-Rabocskai Levente lelkipásztor kiemelte a polgármesterük, a gyülekezet gondnokának segítségét a helyzet megoldásában, és elmondta, örül, hogy így is szép számban jelennek meg a hívek az istentiszteleteken. A konfirmációt augusztusra halasztották, de július végéig szeretnék a templom belső részét annyira rendbe tenni, hogy lehessen istentiszteletet tartani.

A feltárások a lelkipásztort is meglepték:

„Idevalósi vagyok, ismertem a legendákat Gyulakután, hogy van egy alagút a templom alatt. Négy helyen ástak le a régészek, három pontot ők, egyet mi választottunk ki a legenda szerint. Ott kapták meg a kripta falát.”

A leleteket a Maros Megyei Múzeum vizsgálja és őrzi meg, a gyulakutaiak pedig abban reménykednek, hogy ha a gyülekezet visszakapja a jelenlegi rendőrség épületét, múzeumot alakíthatnak ki benne. A templomjavításra adakozók neveit külön anyakönyv őrzi majd.