Beiktatták Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki püspököt
Hivatalosan is átvette a püspöki tisztséget Bogdán Szabolcs János a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben. A pénteki, december 9-i iktatásra és egyházkerületi közgyűlésre a krasznai templomban gyűltek össze egyházi és világi elöljárók.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése október 21-én választotta meg új vezetőit a következő hatéves ciklusra. A testület döntése nyomán Bogdán Szabolcs János krasznai lelkipásztor lett az új püspök, a főgondnoki tisztséget továbbra is Bara Lajos, a Zilahi Református Wesselényi Kollégium igazgatója tölti be. Csűry István püspök 2009 óta vezette az egyházkerületet.
Új vezetői testületet választott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület
A pénteki ünnepi istentiszteleten Csűry István nyugdíjba vonuló püspök hirdette az igét a Dán 12,12–14 alapján. Az üzenet átadásakor kijelentette: Isten segítségét kell kérni, hogy boldogságot ajándékozzon, és ebben a boldogságban az állhatatosság is megmaradjon. Fontos, hogy ne a múlt keserűségeire tekintsünk, hanem a jövő felé fordítsuk figyelmünket, és ebből az új perspektívából értékeljük múltunkat és jelenünket. Csűry István továbbá elmondta: tudnunk kell, hogy bármit is hozna a jövő, Isten kezében vagyunk, aki mindenről gondoskodik, mélységekben és magasságokban is vigyáz ránk. Az igehirdetést követően Farkas Zsolt tanácsos köszöntötte az egybegyűlteket, majd Bara Lajos főgondnok nyitotta meg a közgyűlést. Elmondta:
„a feladatvállalásban Isten iránti szeretetünket gyakoroljuk”,
a lehetőség azonban felelősséget is jelent, és egyenként el kell számolni az Úr előtt.
A megválasztott püspök eskütétele után Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Generális Konvent elnöke mondott iktatóbeszédet, hangsúlyozva, hogy a Magyar Református Egyház Isten igéjéből indul el, és oda érkezik. Az ige tükrében akarja látni magát és a világot, hiszen minden igazi találkozás innen indul. Az új püspöknek multifokális szemüveget kívánt, amellyel közelre és távolra is jól láthat: tisztán szemlélheti az igét és a környezetét, a legkisebb falu utolsó reformátusát, az elkallódott híveket, az anyaországot és a hazai vezetést is. „Van-e jogunk magunkat az apostolokhoz hasonlítani? Jogunk nincs, de kötelességünk” – hangzott a bölcs tanács.
Bogdán Szabolcs János igei szolgálata, székfoglaló beszéde a Róm 1,16a versre épült:
„Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten hatalma az minden hívőnek üdvösségére.”
A püspök szerint az ige üzenete ma is aktuális, mert beteg a világ. „Nekünk, keresztyéneknek hirdetnünk kell, hogy van gyógyszer: az evangélium, és van gyógyítónk, Jézus Krisztusunk” – jelentette ki Bogdán Szabolcs, majd feladatként tűzte ki, hogy legyünk készek a ránk bízott küldetésre, ne szégyelljük az evangéliumot sehol, ne zárjuk be a templomokba, hanem hirdessük mindenhol, ahol folyik az élet. „Az evangélium az a többlet, amivel a világ nem rendelkezik. Nem a fülünket gyönyörködtető beszéd, hanem Isten élő és ható igéje” – hangzott el. A frissen beiktatott püspök szerint ahol az evangélium Isten erejének a lelkével szólal meg, ott pezsgés, megújulás lesz. Ezt azonban csak akkor érjük el, ha a hirdetett szavak mögött fedezetként ott van az életünk is.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke megnyugtatónak nevezte, hogy van kinek átadni a szolgálatot, van folytatás. Úgy véli, nem véletlen, hogy adventben alakult meg a közgyűlés, hiszen egyházunk folyamatos adventben él. Kató Béla szerint feladatunk, hogy életünkkel, gyülekezeti közösségeinkkel szüntelen ébren tartsuk a szenvedés világában az ígéretet, hogy Isten eljön.
„Nehéz korszak következik népünkre és egyházunkra, amelyben nem lesz könnyű helytállni. Csak úgy lehetséges, ha hisszük, hogy Isten a tenyerén hordoz”
– ehhez kívánt hitet a püspök, biztosítva a királyhágómelléki szolgálatvállalókat arról, hogy számíthatnak a 2009 óta egyként gondolkodó Magyar Református Egyházra.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség részéről dr. Kerekes László segédpüspök köszöntötte a közgyűlést. Beszédében hangsúlyozta: a tevékeny szeretet tiszta szívből, jó lelkiismerettel és képmutatás nélkül jön. Kisebbségben és egy Istentől elfordulni szándékozó világban fontos az együtt járás, egymásra figyelés és a kölcsönös segítségnyújtás – tette hozzé Kerekes László. Adorjáni Dezső, a Romániai Evangélikus–Lutheránus Egyház püspöke szerint adventben magunk is visszatükrözhetjük a fényt Isten követeiként, eszközeiként. A püspök szerint akkor leszünk Krisztus őrtüzei, ha együtt épülünk lelki farakásokká. Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke köszöntőjében elmondta: Erdélyben megtanultuk, hogy csak egymást tisztelve, elfogadva teljesíthetjük a szolgálatot, a mai világban pedig fontos, hogy egymás kezét fogva álljunk a gáton, amely visszatartja a világ szennyét. A közös küldetés szóljon arról, hogy egyedül a szeretet tud győzni – biztatta szolgatársait Kovács István.
A továbbiakban Radu Valer Rus, a Nagyváradi Román Ortodox Püspökség vikáriusa Sofronie Drincec nagyváradi püspök üzenetét adta át, megköszönve Csűry István munkáját, a felekezetek közötti jó együttműködést, és áldott szolgálatot kívánt Bogdán Szabolcs püspöknek. Valer Părău zilahi görögkatolikus esperes a megye reformátusaival ápolt jó kapcsolatról beszélt, majd Martina Wasserloos, a Református Világközösség Európai Régiója elnöke szólt az egybegyűltekhez. Felidézte, hogy a szervezet régóta gyümölcsöző kapcsolatot ápol a kelet-európai egyházakkal, majd további egymástól való tanulást, kölcsönös segítséget kívánt, és Isten áldását kérte a közgyűlésre.
Nagy János magyar miniszterelnöki irodát vezető államtitkár szerint a Kárpát-medence népei egymásra vannak ítélve, de az 1989-es karácsony arra figyelmeztet, hogy csak akkor élhetünk sorsközösségben, ha meghalljuk Isten szavát. Az államtitkár hozzátette: csak az maradhat a miénk, amiért küzdeni tudunk, legyen szó nyelvi, kisebbségi vagy emberi jogokról. „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyengeség” – hangzott el. Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes elmondta: olyan korban élünk, amely elfelejtette a hagyományos, keresztyén értékeket, és azt hirdeti, az egyén szabaduljon meg minden kötöttségtől, hagyománytól, hittől, közösségi élettől. Ez azonban olyan, mintha arra biztatnánk a fát, hogy szabaduljon meg gyökereitől. Ahogy nincs múlt nélküli ember, a gyökér nélküli lét is illúzió. Florinel Frunză, a bukaresti vallásügyi államtitkárság igazgatója arról beszélt, hogy a vallásszabadság, tolerancia, kölcsönös tisztelet feltételei a békés együttélésnek és közös jövő alakításának. Az elöljáró szerint a spirituális sokszínűség nem fenyegetés, hanem gyarapító tényező az országban.
Az eseményen Pro Partium-díjat adtak át Csűry István püspöknek, M. Nagy Ottó-díjat Tasnádi Ella vallástanárnak, emellett Pro Ecclesia-díjat kapott két nyugdíjas lelkipásztor, Kovács Sándor és Tóbiás Tibor. Az ünnepségen a krasznai gyülekezet kórusa, a Szilágysomlyói Református Egyházmegye kántorkórusa, valamint a nagyváradi kántorkórus szolgált.