Egyházmegyei központot avattak Komandón

Gyülekezeti nappal zárult a tizenegyedik alkalommal megszervezett Kálvin-hét. A Kézdi-Orbai Református Egyházmegye hagyományos, az egész egyházmegye gyülekezeti csoportjait megszólító rendezvényének ezúttal Komandó adott helyet, ahol az úrvacsorás istentisztelet után felavatták a templom szomszédságában felépült egyházmegyei központot. 

Kató Béla püspök a Jer 2,13 alapján mondott igehirdetésében hangsúlyozta, hogy a természetben fellelhető patak frissességéhez kell hasonuljon a mi Istennel való kapcsolatunk is. Európán kívül alig van olyan hely és nép, ahol az emberek elhagyják a forrást, amelyre épül civilizációnk, kultúránk. A folyóvíz, az élő víz mindig felfrissülést ad, amit egy víztározó nem tud megadni, hiszen abban megposhad a víz. A keresztyén embernek vissza kell térnie a forráshoz, Istenhez, hiszen nagyon eltávolodtunk tőle. Egyházi életünk csak akkor újulhat meg, ha a forráshoz térünk vissza, Isten tanításai lesznek mérvadók az életünkben. Meg kell üresíteni magunkat Isten számára. Isten ajándékba adta nekünk a friss forrásvizet, a természetet, ezt kötelességünk megőrizni magunk és a jövő nemzedékek számára. 

Igehirdetés után úrvacsorára került sor, ágendás beszédet Orbán Judit Kovászna-vajnafalvi lelkipásztor mondott. Kocsis Béla komandói polgármester kiemelte, hogy Komandó fiatal település, folyamatos fejlődését jelzi a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye gyülekezeti központja is a többi befektetés mellett. Fejér László Ödön szenátor beszédében hangsúlyozta, hogy Isten nem hagyja elveszni azokat, akik benne hisznek. 

Balogh Zoltán esperes köszöntőjében arról beszélt, hogy ez a nap jelképe lehet annak, ahogy a felavatandó épület létrejött, Isten ugyanis áldásával mutatja meg jelenlétét. Az épületről elmondta, hogy 2006-2012-es tisztségviselői ciklus kezdetén Szőcs László felsőcsernátoni lelkipásztor fejében született meg a központ felépítésének gondolata. Az egyházmegyei tanács és elnökség akkor a komandói telek mellett döntött, amelyet a Kovásznai Református Egyházközségtől vásároltak meg. Szőcs László akkori esperes többször pályázott az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságához, ahol 11 millió forint támogatást ítéltek meg az egyházmegyének. Az építkezést Kovászna megye önkormányzata is több alkalommal támogatta pályázatok révén. Gödri Miklós műszaki előadó és Csikós Tibor egyházmegyei főgondnok felügyelték a munkálatokat. Az épületet Kucza Imre sepsiszentgyörgyi tervező tervezte. A következő egyházmegyei vezetés is szívügyének tartotta a központ befejezését, a belső terek kiképzése, falak burkolását, víz- és fűtéshálózat kiépítése maradt feladatul nekik, ezeket a munkálatokat Gerendi Antal egyházmegyei főgondnok felügyelte. A Kézdi-Orbai Református Egyházmegye ezt az épületet azért gondolta ki, hogy a missziós csoportoknak legyen, ahol csendesnapot szervezni, Isten színe előtt megállni. A cél az, hogy minden gyülekezet belmissziós munkáját itt tudja folytatni. Az épület működtetése a jövő feladata, amelyből az egyházmegye minden tagja ki kell vegye a részét. A konferencia központ felavatása előtt a komandói néptánccsoport lépett fel.

Köszöntő beszédek után az épület bejárata előtt Kató Béla püspök, Balogh Zoltán esperes, Szőcs László volt esperes és Kocsis Béla polgármester vágták el a nemzeti színű szalagot. A délután folyamán a sátrakban a gyülekezeti csoportok maguk készítették el bográcsban az ebédet, miközben a gyerekeknek a Bóbita Egyesület tagjai biztosították a programot. A kórustalálkozónak a templom adott otthont, a színpadon ifjúsági együttesek léptek fel, a nap vége felé pedig táncház is várta a néptánc kedvelőit. 

Kiss Gábor