Kettős ünnepre gyűlt össze a Református Mentőmisszió köré szerveződő közösség a magyarózdi református templomban december 17-én. Harminc éves lett a szenvedélybetegekért küzdő Bonus Pastor Alapítvány, illetve tizennyolc éve nyitotta meg kapuit a magyarózdi Terápiás Otthon. Az ünnepséget a Terápiás Otthon lakóinak éneke, illetve a volt és jelenlegi lakók bizonyságtétele tette emlékezetessé. 

A magyarózdi református templom adott otthont a két évfordulót ünneplő közösségnek. 📸 Kiss Gábor

A hálaadó ünnepségen az igét Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese hirdette. „Az adventi várakozás mindenkinek mást jelent, ez a várakozás néha összeér a vágyakozással. Sok dolog után vágyakozik az ember, de legyen szó tisztességről, vagyonról, maradandó emberi munkáról, a Prédikátor könyve szerint ezek hiábavalóak, ugyanis ami emberi kéz által jött létre, el is vész.” Isten szeretete, a hozzá való ragaszkodás azonban kiállja az idők próbáját – emelte ki a püspökhelyettes. Életünk során mindvégig azért küzdünk, hogy valami maradandót hozzunk létre, lelki békességért és vigasztalásért imádkozunk, de Krisztus világossága láttatja meg igazán, hogy ez az emberi világ gondokkal terhes; megláttatja ugyanakkor azt is, hogy az Ő eljövetele hozza el ezt a lelki békességet és vigasztalást, amiért imáink szóltak.  Az adventi várakozás tehát felkészülés Krisztus eljövetelére, de arra is ráébreszt, hogy azt a világosságot, amelyet Általa ismerünk fel, nem csak megélnünk kell, hanem tovább is kell adnunk. 

A hálaadó istentiszteleten Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes hirdette az igét. 📸 Kiss Gábor 

„Nagyon sok csodát élünk meg akkor, amikor Isten kegyelméből megismerjük azt a Jézust, aki egyedül méltó minden dicséretre. Mi is megtapasztaltuk azt a csodát, hogy lehet új életet kezdeni” – köszöntötte az ünneplőket Bartha Aladár, Magyarózd lelkipásztora. 

Henter Csilla, a Bonus Pastor Alapítvány igazgatója elmondta: „Ma nem csupán egy intézmény jubilál, hanem egy olyan keresztény közösség is, amely már három évtizede segíti a különböző függőségekkel küzdők életét” – fogalmazott. Bonus Pastor Alapítvány tagjai nem csupán egy szociális közösséget alkotnak, hanem olyan munkaközösséget, amelyben Isten szabadító evangéliumát kínálják fel az arra szorulóknak – hangsúlyozta. Számokkal kifejezve mutatta be az elmúlt évek tevékenységeit, eszerint 25937 diák vett részt felvilágosító programjaikban, 14050 személy egyéni és párterápiás ülésen, 10354 résztvevője volt az utógondozói eseményeiknek, 1636 fiatal vett részt nyári prevenciós táboraikban, 23 tanácsadó végezte el a felnőttképzést és 638 függő beteg részesült bentlakó terápiában. „Ezek nem csupán terápiák, életek és élettörténetek állnak mögötte” – húzta alá az igazgató, köszönetét fejezve ki mindazoknak, akik ezen az úton velük haladtak. 

Henter Csilla a Bonus Pastor Alapítvány munkásságáról számolt be köszöntőjében. 📸 Kiss Gábor

Csép Andrea parlamenti képviselő köszöntő beszédében azt az elkötelezettséget és kitartást hangsúlyozta, amellyel az alapítvány az elmúlt időszakban működött. A Bonus Pastor Alapítvány értékes és hiánypótló munkát végez, az ott dolgozók megmutatják, hogy a reménytelen élethelyzetekben is van lehetőség a változásra, változtatásra, ezzel együtt a gyógyulásra is – mondta. Az alapítvány munkatársai nem csak stratégiákkal látják el pácienseiket, tette hozzá, hanem munkájukban a keresztény lelkületnek is nagy szerep van, amellyel vallják, hogy minden embernek esélye van a kegyelem szabadságával élni.  

Mihály Ferenc Attila, Magyarbükkös község polgármestere gratulációját fejezte ki az alapítvány munkatársainak, amiért „bónuszt hoznak az emberek életébe azzal, hogy meggyógyítják és jó útra terelik a rászorulókat.” 

Topolánszky Ákos, a Belgiumi Magyar Protestáns Gyülekezet lelkésze, kábítószerügyi szakértő az És 32 fejezetéből olvasva szólt: „Végül kiárad ránk a lélek a magasból. Akkor majd a puszta kertté válik, a kert pedig erdőnek látszik.” Magyarózd a lelki megépülés, a lélek áradásának helyszíne, fogalmazott. Az ige szavára reflektálva pedig hozzátette, ezen a helyen Isten kegyelme „kertté alakítja” a pusztává vált életeket. 

A terápiás otthon lakói énekkel tettek bizonyságot az alkalmon. 📸 Kiss Gábor

Jeremy Ross, a Blythswood Care igazgatójelöltje Skóciából érkezett az ünnepségre, köszöntő beszédében elsősorban a Bonus Pastor alapítójának, Horváth Levente református lelkésznek a munkáját dicsérte, akinek „szíve az alapításkor azért égett, hogy megmentse azokat, akiknek élete megtörött, szégyenben éltek.” Mint azt felidézte, az alapítóval Skóciában ismerkedett meg, akinek munkáját az elejétől fogva támogatta, önkénteseket, csapatokat küldve az alapítvány rendezvényeire. Ugyanakkor biztosított afelől, hogy támogatására a jövőben is számítani lehet. 

Harry van der Stege holland támogató, a Bonus Pastor Alapitvány nagykövete a húsz éves kapcsolatát idézte fel az alapítvánnyal. Mint elmondta, ez az alapítványazért azért különleges, mert olyan emberekért küzd, akik a rabság bilincseiben élnek. Saját bevallása szerint az évek során ő sokszor kételkedett az alapítvány működésében, de Isten terve az volt, hogy ez működjön, ez pedig be is teljesedett.  

Horváth Levente igazgató szerint Isten mindig lefelé néz, hogy meglássa azt, aki a legmélyebben van és segítő kezet nyújtson neki. 📸 Kiss Gábor

Horváth Levente László, az Erdélyi Református Mentőmisszió igazgatója, a Bonus Pastor Alapítvány elnöke háláját fejezte ki azért, amiért Istennek is van füle és szeme. Az Isteni szeretet ugyanis azzal kezdődik, hogy az Ő igéjére hallgatunk, a fülét kölcsönözve pedig arra int bennünket, hogy ne csak meghallgassuk, de valóban halljuk is meg szavát. Ugyan ez igaz embertársunk, felebarátunk szavára is – egészítette ki. De ezen a napon a szemünkért is hálásak kell legyünk, tette hozzá a lelkipásztor, ez a nap a látás ünnepe is. Isten nem tekinthet fölfelé, mivel Ő a legnagyobb, így mindig csak lefele néz, a legjobban megfigyelve azt, aki a legmélyebben van. Mi emberek ezzel szemben hajlamosak vagyunk mindig csak fölfelé tekinteni, azonban vegyük észre azt is, akik alattunk vannak, a segítségünkre várva – szorgalmazta.