Miután szerdán, július 4-én kilenc ifjú lelkipásztort szenteltek fel az újtordai református templomban, az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlése a hivatalos ügyek tárgyalásával, éves beszámolókkal, jelentésekkel folytatódott a következő nap a Bethlen Kata Diakóniai Központban Kolozsváron. Az egybegyűltek kiértékelték a közigazgatási ügyeket, a kerület gazdasági helyzetét, a tanügyi kérdéseket, a missziói-diakóniai helyzetet, a levéltár tevékenységét, az ifjúsági élet mozzanatait, emellett beszámoltak a teológiai intézet életéről, a nőszövetség, presbiteri szövetség, Erdélyi IKE tevékenységéről, valamint az ellenőrző bizottságok is jelentést tettek a 2017 és 2018 júniusa közötti időszakot érintve.

A közgyűlés második napja áhítattal indult, amelyet Kántor Csaba főjegyző tartott a Zsolt 108 alapján. Kató Béla püspök hatéves mandátuma utolsó közgyűlési beszámolójának alapjául az Ézs 40,9–11 igét választotta, évértékelésében kitérve az elmúlt hat év történéseire is. A jelenlegi romániai társadalom helyzetéről úgy véli, nagyon ellentmondásos helyzetben van. Elmondta, a gazdasági, pénzügyi, politikai gondok mellett sokkal inkább erkölcsi válsággal küzdünk, ezt pedig a társadalom alappillére, a család meggyengülése bizonyítja. „De azzal, hogy bizonytalan a házasság és nő a válások száma, ezzel párhuzamosan megfogyatkozott a gyermekek száma is, akik ha megszületnek is, csonka családban kénytelenek felnőni. Hiányzik a kölcsönös bizalom és az egymásért való felelősségvállalás, amely mindig is az alapja volt a nagycsaládnak” – hangzott el. Egyaránt égető kérdés a fiatalok elvándorlása, a munkaerőhiány, az alkoholisták és drogfogyasztók számának növekedése, de a bűnelkövetés negatív tendenciája is egyre aggasztóbb, az értékválságot pedig csak szítja a negatív tartalmakat közvetítő média. „Egy ilyen helyzetben kell helytállnia s küldetését végeznie az egyháznak” – mutatott rá a püspök.

A helytállás egyik eszközének az évszázadok óta kiépített parokiális rendszert nevezte, amely, úgy véli, átalakításra szorul, hogy alkalmazkodhasson a mai kihívásokhoz. „A nagyvárosi misszió hatékonyabbá tétele elkezdődött a lelkészi állások megduplázásával. Feltételezhető azonban, hogy ez még nem elég. Fontos az, hogy a lelkipásztorok tanuljanak meg együtt dolgozni, becsülni a mások munkáját anélkül, hogy ők ezáltal kisebbek lennének” – jelentette ki Kató Béla, majd felhívta a figyelmet a református intézményrendszer kiépítésének fontosságára, és az erre irányuló megtett lépésekre. „Ezek az intézmények nem helyettesíthetik az egyházközségeket, de segíthetnek abban, hogy ha jelen vagyunk a társadalomban, akkor talán az elidegenedett, az egyházról nem tudó emberek is ismét megtalálhassák a közösség felé vezető utat.” A püspök szerint ennek megvalósulásához szükséges az egyházi képzések átalakítása: a lelkipásztorok továbbképzése már elindult, a következőkben pedig nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a gyülekezetek különböző rétegeinek átfogó tanítására. Az egyházkerület médiaorgánumainak hasznosításáról elmondta: „ebből látszott, hogy mi nyitottak vagyunk, és megszólíthatnak bennünket, és mi is megszólíthatunk másokat, mint akik a templomba járnak.  Fontos volt, hogy a bizonytalanságban élők felé megpróbáltunk biztonságot sugározni, és egy értékvesztő korban értéket képviselni.”

Az egyház keretein belül tevékenykedő szövetségek munkájáról elmondta, fontos előrelépés volt annak a szabályozásnak a bevezetése, hogy „a szövetségek nem nyerhetnek önálló jogi státust, de céljaik megvalósításához létrehozunk támogató alapítványokat és egyesületeket, amelyek segítségére vannak a szövetségeknek céljaik elérésében.  A segítő szolgálat központja mindig a gyülekezet kell hogy legyen. A lelkipásztor mellett a presbiterek, a nőszövetség, az IKE s más közösségek együtt kell hogy szolgáljanak a gyülekezet határán belül.” A püspök bejelentette: hamarosan a kolozsvári volt Herepei-házban véglegesen letelepítik a FIKE-t és az IKE-t, a Székelyudvarhelyi Diákotthon Alapítványtól átvett, zetelaki víztárózó mellett elterülő ingatlanon nagyszabású táborhely kiépítését tervezik, a presbiteri szövetség használatba veheti átalakítva és újjáépítve az Algyógyi Egyházi Központot, a lelkészszövetség szabályzatát elfogadta a Zsinat, a Diaszpóra Alapítványt pedig a RORLÉSZ háttérintézményévé alakítják, felvállalva a szórványgyülekezetek lelki támogatását. A legnagyobb támogatást és feladatot a nőszövetség kapja: néhány éven belül használatba vehetik a bonyhai Bethlen-kastélyt, amelyet az egyházkerület újíttat fel a magyar kormány támogatásával.

A gyülekezetek helyzetéről elhangzott: az egyházkerület arra törekszik, hogy minél hosszabb ideig önálló jogi személyként, de akár társegyházzá válva is fennmaradjon a közösség. „Egyházunk azonban nem elégedhet meg azzal, hogy a templomban várja az ige hallgatóit, hanem ki kell vinni az evangéliumot oda, ahol az emberek vannak. Így az igehirdetés folytatódik a hétköznapokban is, betöltve missziói szerepét” – jelentette ki a püspök. Úgy véli, a szolgálat egyik legfontosabb része ma a belmisszió kell hogy legyen, de továbbra is fontos marad a szenvedélybetegek mentése, a börtönpasztoráció, a kórházmisszió, és még sok más szolgálat, amely a templomon kívül történik. A jelentésben elhangzott: az egyház az igehirdetési szolgálaton túl a könyvkiadást, az iratmissziót és az internetes közlést is felkarolta az elmúlt esztendőben, az új médiaközpont felépülésével pedig mindez már sokkal hatékonyabban működik, sokkal több emberhez eljut az üzenet.

A lelkészképzés tárgyában Kató Béla a teológiai képzés hatévesre való bővítését, a gyakorlati év bevezetését emelte ki. „Ez a gyakorlati év azonban nem elégséges ahhoz, hogy a fiatalok teljes mértékben szocializálódjanak az egyházban, ezért továbbra is fontosnak tartjuk, hogy egy segédlelkészi évet még eltöltsenek egy principális mellett valamely gyülekezetben, majd ennek az évnek a végén nagypapi vizsgát tehetnek, és ekkor végleges kibocsátást nyernek a felszentelés alkalmával” – magyarázta a püspök. Kitért a lelkészhiány kérdésére, rámutatva, hogy ennek enyhítése érdekében emelték a kötelező nyugdíjkorhatárt 70 évre, ez a megoldás azonban csupán mérsékeli a hiányt a következő öt évben. További megoldást jelenthet a nőknek szánt helyek számának növelése a teológián, hiszen az idei püspöki vizitációkon női lelkipásztorokat látogatott meg a bizottság, és pozitív következtetéseket vont le a hivatali látogatások alkalmával. „A kérdés csak az, hogy a férfiak társadalma kivonul-e ebből a hivatásból úgy, mint a tanítóiból, vagy továbbra is együtt szolgálva, kialakítva a helyes egyensúlyt végezzük el az igehirdetés szolgálatát” – fogalmazott a püspök.

Rámutatott, az egyházkerület az elmúlt években az oktatás területére fordította a legtöbb időt és pénzt. Jelenleg Erdély-szerte 15 református intézményben kb. négyezer diák tanul, a jövő évtől pedig a Székelyudvarhelyi Református Diákotthon Alapítvány is csatlakozik az intézményrendszerhez, hiszen Dobai László lelkipásztor nyugalomba vonulása után felajánlotta meglévő infrastruktúráját az egyházkerületnek, ha az továbbviszi a szolgálatot. Az ingatlanok átírása már megtörtént. Kató Béla köszönetet mondott Dobai László lelkipásztornak, az alapítvány munkatársainak és kuratóriumának a 25 éven át végzett áldozatos munkájukért. Nagy eredményként könyvelhető el, hogy az egyházkerület jelentős intézményei megújultak (Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Kolozsvári Református Kollégium, Protestáns Teológiai Intézet, Apafi Mihály Egyetemi Kollégium), emellett Kolozsváron a Sapientia EMTE rendelkezésére bocsátották a Bethlen Kata Diakóniai Központban az egyetemi bentlakási részt, Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek szakkollégiumot építtettek, és elkészült a sepsiszentgyörgyi Fidelitas kollégium és szálló. További jelentős projektként elkezdődhetnek a felújítási munkálatok a Marosvásárhelyi Református Kollégium épületén is, valamint folyamatban van a bölcsődék és óvodák építése Erdély-szerte.

A püspök méltatta a Diakónia Keresztyén Alapítvány kiterjesztett munkáját, és elmondta, elkezdődött a sepsiszentgyörgyi, kolozsvári és székelyudvarhelyi idősotthonok építése. A svájci állam támogatásával a KIDA alapítvány által 18 éven át végzett program után az utóbbi években a Diakónia Alalpítványon keresztül ismét elindult a felzárkóztatási program a roma gyerekek körében, de jelentős az alapítvány sepsiszentgyörgyi fiókjának keretében végzett fogyatékkal élőkkel való foglalkozás is. „A probléma az, hogy az állam teljesen rapszodikusan támogatja ezeket a tevékenységeket, a nem megfelelő bérezés és a kiszámíthatatlanság miatt az intézmények jól képzett munkaereje elvándorol, az általunk végzett tevékenység minőségi romlást szenved. Ezért fontosnak tartom, hogy a gyülekezetek érezzék ennek a munkának a fontosságát, s ki-ki a maga lehetősége szerint nyújtson támogatást a munka folytatásához. A szeretetszolgálat intézményeinek keresztyén szellemben, Krisztus gyógyító jelenlétében kell munkájukat végezniük” – hangsúlyozta a püspök.

A jelentésben szó esett az államtól vissza nem kapott ingatlanokról, illetve a visszaszolgáltatottak leromlott állapotáról. A magyar kormány által nyújtott anyagi segítségnek köszönhetően rengeteg templom és ingatlan felújítása, rendbetétele kezdődhet el, így szinte minden területen történt előrelépés az elmúlt években. Elszomorító tény, hogy hat év alatt 25 ezerrel csökkent a reformátusok lélekszáma, viszont a fiatal lelkipásztorcsaládok jó példát mutatnak a gyermekvállalásban, hiszen idén közel 30 gyermek született a lelkészcsaládokban.

Zárásként a püspök elmondta: „a falvak elnéptelenedése a legfájdalmasabb látvány. Így sorra szűnnek meg az iskolák, óvodák. Ott, ahol szórványban él a mi népünk, a beolvadás biztos útján halad, hacsak szülei, lelkipásztora nem segíti a fiatalokat abban, hogy egy szórványkollégiumban tanulhassanak. Vizitációink során pontosan lehetett látni, hogy attól a dátumtól, amióta megszűnt az iskola, hogyan maradnak el az ifjak a gyülekezetekből. Egyetlen megoldás, ha a lelkipásztorok, a gyülekezet annyira utánamegy a gyerekeknek, hogy miután kilépnek az iskola kapuján, azonnal a gyülekezet által biztosított programokon, közösségi alkalmakon vegyenek részt, és itt töltsék el szabadidejüket. Ha itt naponta gyakorolják a közösségben a nyelvüket, akkor megerősödik az identitástudatuk, s fel merik vállalni magyarságukat. Ha nem ezzel a felelősséggel mentjük a lelkeket, lehet, hogy ez a mostani templomfelújítás lesz az utolsó is egyben, hiszen később nem lesz kinek. Isten hihetetlen felelősséget rótt a mai generációra, ezért sokkal nagyobb összefogásra van szükség, hogy senki el ne vesszen. Meg kell azonban tanulnunk, hogy ahol az emberi segítség és az emberi lehetőségek véget érnek, ott az Isten még tud segíteni. Ezért ne mondjuk soha semmire, hogy lehetetlen.”

A közgyűlés további mozzanataként Szegedi László generális direktor, missziói előadó az erdélyi gyülekezetek helyzetéről, jelenlegi állapotokról, jövőbeli kilátásokról beszélt. „Egyházunk hajójában együtt utazunk hívők és hitetlenek. Isten mindig tudja, hogy életünknek, szolgálatunknak hol vannak jelentős kikötői. Amikor elfáradnánk, belekeserednénk a szolgálatba, bátorítson a tudat, hogy nem létezik olyan állapot, amelyen szavaink, az ige általi lelkigondozás nem segíthet” – mondta el a reformátusok több ezres számbeli fogyatkozására reflektálva. További hasonlatokkal élve rámutatott: még mindig Jézus a főkormányos, de az igehirdető mellett ott van a presbiter, a gyülekezeti szolgálattevők, akik segítik. „Néha utunkon komoly ellenszéllel találjuk magunkat szembe, Isten azonban az ellenszelet is beépíti sorsunkba. Pál nem elégszik meg azzal, hogy megmenekül, hanem útitársai sorsát is szívén viseli, hiszen a megmentés nemcsak a testi, hanem a lelki megújulást is jelenti. Aki Krisztus szolgálatára vállalkozott, felelősséggel tartozik azokért, akikkel egy bárkában utazik, még ha nézetbeli különbségek is állnak fenn köztük” – hangsúlyozta az esperes.

Az évi jelentések és számbavételek mellett a közgyűlés elfogadta, hogy Bodonkút–Magyarmacskás–Magyarfodorháza társult egyházközséghez Ördögkeresztúr is csatlakozzon. Az egybegyűltek a hunyadi és tordai egyházmegye önállóságának megtartását is tárgyalták. A tagok úgy döntöttek, az egyházmegyék státusa egyelőre megmarad, esperest is választhatnak, viszont a közgyűlés beleegyezését adta, hogy az igazgatótanács szükség esetén a hatéves ciklus közben is változtathasson az állapotukon. Az egyházmegyei választásoknak szeptember 10-ig kell lejárniuk, az egyházkerületi választást pedig december 14-én tartják meg.

Berekméri Gabriella

Fotó: Kiss Gábor