Illyefalva díszpolgára címet adományozott a község Polgármesteri Hivatala Ft. Kató Béla emeritus püspöknek a 26. Illés-napok ünnepi istentiszteletén az Illyefalvi Református Egyházközség vártemplomában július 27-én.

Lajos József, Illyefalva község lelkipásztora az ünnepi alkalmat nagy ajándéknak nevezve Márk evangéliumának egy részletét idézte, ahol a sokaság vágyakozó szívvel, rajongva vette körül Jézust. Kiemelte, ezen a napon mindannyian kijelenthetjük, hogy a mi szívünkben is ott van a vágyakozás. „Milyen csodálatos lenne, ha nem csupán az ünnepen, hanem a mindennapokban is felismernénk a közösség erejét és eszünkbe jutna, hogy szükségünk van Jézus közelségére, tanácsára és útmutatására.” A lelkipásztor arra is rámutatott, hogy nem csak keresők, hanem keresettek is vagyunk: családunknak és közösségünknek szüksége van ránk. Ha azok, akikről gondoskodunk, látják és tapasztalják, hogy mi magunk is követjük valaki tanácsát, és szeretetből szolgáljuk közösségünket önmagunkat is feláldozva, akkor betöltjük a szeretet parancsát és példamutató módon állunk helyt.

A 26. Illés-napok ünnepi istentiszteletén Lajos József helyi lelkipásztor hirdette az igét. 📸 Kiss Gábor

Benkő Árpád Jenő, Illyefalva község polgármestere a közösség nevében tisztelgett a díszpolgárrá avatott emeritus püspök előtt. Ünnepi beszédében kiemelte, ezzel az elismeréssel régi adósságukat róják le az előtt az ember előtt, aki negyedszázadon át vezette azt a gyülekezetet, ahová Isten akarata rendelte őt. Felidézte az 1980-as évek végét, amikor Kató Béla megkezdte gyülekezetépítő szolgálatát, amelynek áldásait a közösség a mai napig élvezi. „Főtiszteletű püspök úr, 25 éves szolgálata nem volt hiábavaló. Tudtuk, hogy lényéből egy rész közöttünk maradt, hiszen távollétében is szívén viselte a közösségünk sorsát. Köszönet ezért!” – zárta köszöntőjét a polgármester.

„Nincs felemelőbb annál, mint amikor valaki attól a közösségtől kap elismerést, amelyért negyed évszázadon át dolgozott. Ön ehhez a szolgálathoz ráadásul egy rendkívül vészterhes időszakban fogott hozzá, amikor senki nem tudhatta, mit hoz a holnap, és még egy csűr imaházzá alakítás is főben járó bűnnek számított.” – tolmácsolta Orbán Viktor szavait Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője. A miniszterelnök aláhúzta, Illyefalva polgárai méltán tisztelegnek az a személy előtt, aki „egy erős mentsvárat épített a településen az erdélyi reformátusoknak és a magyar kultúrának.”

Az elismerést Benkő Árpád Jenő illyefalvi polgármester adta át a nyugalmazott püspöknek. 📸 Kiss Gábor

Dénes Előd, a Sepsi Református Egyházmegye esperese a 2Móz 31,3-5 igeverseivel köszöntötte az ünneplőket. Beszédében köszönetet mondott Kató Béla emeritus püspöknek nemcsak az illyefalvi gyülekezetben, de az egész Sepsi Református Egyházmegyében végzett áldozatos szolgálatáért. Továbbá erőt és egészséget kívánt, hogy azt az építési munkát, amit elkezdett, folytatni tudja egészen a befejezésig.

Kolumbán Vilmos József püspök méltatásában felidézte, a református egyház ritkán részesít valakit kitüntetésben, hiszen meggyőződésünk, hogy mindenki azt a szolgálatot végzi, amelyre Isten elhívta, és amelyhez Tőle kapja az erőt is. A megbízatásokra úgy tekintünk, mint a szőlőmunkások példázatát a Szentírásban: ott sem a munka jellege, hanem a hűség volt a jutalmazás alapja. Mégis vannak pillanatok, amikor nem mehetünk el szó nélkül azok mellett, akik életükkel példát mutatnak. Ilyenkor nem az egyéni teljesítmények, hanem a közösségért végzett hűséges és áldozatos szolgálat előtt hajtunk fejet.

Kolumbán Vilmos József püspök hangsúlyozta: vannak pillanatok, amikor nem mehetünk el szó nélkül azok mellett, akik életükkel példát mutatnak. 📸 Kiss Gábor

Nehéz feladata volt annak, aki Kató Béla életútját összegezte, ezzel ő maga is megpróbálkozott – folytatta a püspök. A munkából 750 oldalnyi írás született, ami azonban – mint utólag kiderült – még így sem tudta visszaadni szolgálatának teljességét. A barátosi születésű Kató Béla a teológiai tanulmányai elvégzése után 1979-ben a kommunista hatalom által lerombolásra ítélt Cófalván kezdte szolgálatát, ahol kilenc éven keresztül ápolta a közösséget. Akkoriban nem volt lehetőség nagy dolgok létrehozására, mégis imaházat építtetett a Cófalvához tartozó Várhegyen, azzal a tudattal is számolva, hogy azt egy év múlva lebonthatják. 1988-ban került Illyefalvára, ahol szintén nem bővelkedtek lehetőségekben, de ő megtalálta a módját annak, hogy hogyan építsen a használaton kívüli csűrből csűrtemplomot. 1990 után egymás után nőttek ki az új épületek a településen, de elkezdődött egy olyan gazdasági élet is, amilyet még nem látott Erdély népe: pékség, húsfeldolgozó ipar, asztalos műhely, mezőgazdasági farm, nyomda kezdte el szolgálatát. A változás utáni időszakban még illeyfalvi polgármesterséget is vállalt, illetve a Kovászna megyei tanácsnak is tagja volt, így már a református egyház újraindulásának nehéz időszakában is meghatározó szerepet töltött be. Ez az időszak számos megpróbáltatást is hozott a református magyarság számára. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem kuratóriumának tagjaként, később elnökeként harcolt az intézmény fennmaradásáért. Ebben az időszakban jött létre az ő kezdeményezésére a Diakónia Keresztyén Alapítvány is, amely ma országosan kilenc fiókkal működik. Nevéhez fűződik ugyanakkor több öregotthon megalakulása, illetve a STÁTER Önsegélyző Pénztár megalakulása is. Oktatási vonalon az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium és a Gecse Dániel Egészségügyi Szakkollégium köthető nevéhez, amelyek feladatot vállaltak abban, hogy az erdélyi magyar fiatalok számára közösséget és bentlakást biztosítsanak. 2012-ben választották püspökké, 2018-ban az egyházkerület közgyűlése egy második mandátummal hatalmazta fel. Ez az időszak volt a nagy megvalósítások időszaka, amelyben több száz templom, imaház épült vagy szépült meg, de parókiák, egyházmegyei hivatalok, kollégiumok, óvodák, bölcsődék is épültek.

„A felsoroltak azt tükrözik, hogy Kató Béla folyamatosan épített. Aki viszont meg akarja érteni a motivációját, ne arra figyeljen, hogy Kató Béla éppen miről beszél, sokkal inkább arra, amit a jövőről mond. Egy épület felépítése számára soha nem cél volt, csupán eszköz: számára az épületek megszépülése csupán a keretet jelentette. A lényeg az volt, hogy mindezek révén valami maradandó születhessen. A maradandó pedig nem más, mint a közösség, a gyülekezet.”

Kató Béla nyugalmazott püspök elérzékenyülve mondott köszönetet az illyefalvi közösségnek. 📸 Kiss Gábor

Kató Béla püspök az 1999-ben megrendezett első Illés-napokat idézte fel, hangsúlyozva, hogy ennek az ünnepnek a szervezése az egyház kezdeményezésére indult. Az esemény célja az volt, hogy felelevenítse azokat a hagyományokat, amelyek Illyefalva közösségét jellemzik, miközben megőrzi azok emlékét is, akik tetteikkel nyomot hagytak a falu életében, hiszen a példamutatásnak különös jelentősége van. És íme, ezen a napon tüntetik ki őt is. Háláját és köszönetét fejezte ki az elismerő szavakért, a közösségért, valamint azért, hogy Illyefalva emlékezik. Visszatekintve az elmúlt 25 évre felelevenítette, püspökhelyettessé választása után a községnek meg kellett küzdenie azzal, hogy egész Erdélyre irányuló szolgálatot végzett, ezért sajnálatát fejezte ki, de hangsúlyozta, mindezek ellenére mindig akadtak segítők, akiknek a támogatásáért ma is hálás.