Tizenöt fiatal tett lelkipásztori fogadalmat az Erdélyi Református Egyházkerület lelkészszentelő közgyűlésén július 6-án, Mezőbánd 140 éves református templomában. A szentelést megelőzően az Igazgatótanács néhány adminisztratív kérdés megtárgyalása után a felszentelendő lelkipásztorok iratcsomóját ellenőrizte. A délután 5 órakor kezdődő közgyűlés egyetlen napirendi pontja az ifjú lelkészek felszentelése volt.  

A közgyűlést Ambrus Attila főgondnok nyitotta meg. Köszöntő beszédében a világ folyamatos változására hívta fel a figyelmet, nyomatékosítva, nem a világ kerekét kell megfordítanunk, hanem engedelmes követőkké kell válnunk benne. Felidézte, hogy z idei év a lelkészi szolgálat éve, hozzátéve, ő egyszerűen csak a szolgálat évének nevezné, „hiszen az új társadalmi ideológiai valóság közepette csak a lelkipásztorok és laikusok közös szolgálata hozhatja meg a gyümölcsét.” A felszentelendő lelkészeknek azt kívánta, gondjuk legyen betölteni azt a szolgálatot, amit az Úrtól kaptak.  

Mezőbánd református temploma adott otthont a lelkészszentelő közgyűlésnek. 📸 Kiss Gábor

Az ünnepségen Kató Béla püspök a Kol 3, 16 verse alapján hirdette Isten igéjét útravalóként a leendő lelkészeknek. Arra biztatta őket, hogy merjenek bőbeszédűek lenni, hiszen, „ha a lelkipásztor áldott, evangéliumi lelkületű, szent ember, akkor kár minden ki nem mondott szava.” Bár a mai világban furcsának tűnhet a bőbeszédűségre inteni a lelkipásztort, kiderült, ezt régen sem szorgalmazták: a püspök egy 17. századi prédikációs módszert elevenített fel, amikor homokórával mérték a beszéd hosszát, ám kiderült, egy csalás miatt ez a homokóra öt perccel rövidítette meg a prédikáció hosszát. „Mindenki siet ma valahova, de leginkább a templomból el. Pál apostol azonban azt mondja, hogy ti legyetek bőbeszédűek.” Már csak azért is, hangsúlyozta a püspök, mivel manapság keveset beszélünk egymással. „Beszéljetek, oldjátok fel a magába zárkózás görcseit, hasítsátok fel a némaság burkait, mert Isten beszélni teremtette az embert. De talán leginkább azért legyetek bőbeszédűek, mert Isten is bőbeszédű, bőséggel közli áldását” – tette hozzá. Mindezek mellett hangsúlyozta: az igehirdetés nem locsogás, hanem kegyelem hirdetés, nem kényszeres, hanem az üzenetnek az átadása. „Ha igazán prédikálsz, akkor nem magadat mondod, hanem Krisztust hirdeted” – zárta gondolatait.  

Zsúfolásig megtelt a mezőbándi református templom, gyülekezeti tagok, közgyűlési tagok és családtagok töltötték meg a teret. 📸 Kiss Gábor

Az istentisztelet folytatásaként a leendő lelkipásztorok fogadalmat tettek a gyülekezet színe előtt, amelyben kijelentették: elhatározták magukat a református hivatás szolgálatára, a szent hivatást Jézus Krisztusnak a hűséges szolgálatában, teljes odaadással gyakorolják, Isten igéjét a Szentírás és a református hitvallás szerint a híveknek tisztán és igazán hirdetik, a szent sákramentumokat az Úr Jézus Krisztus rendelése szerint szolgáltatják ki. Híveik lelkigondozásán tanítás, családlátogatás és példaadás által a Krisztus keresztje és a tiszta evangélium szellemében buzgón munkálkodnak, az egyház építését odaadó hűséggel és példás élettel, elöljáróik iránti engedelmességgel, egyházuk törvényes rendjének megtartásával szolgálják. Az eskütételt Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes vezette le, majd az esperesi kar áldotta meg a felszentelendő lelkészeket, végül Kató Béla püspök kibocsátotta őket az evangélium hirdetésére.  

15 ifjú lett teljes jogú lelkipásztor. 📸 Kiss Gábor

A felszentelt lelkipásztorokat képviselve Ambrus Mózes szólt az egybegyűltekhez. Az elmúlt hét évben két kérdés kísérte őket útjukon, idézte fel: a miért és a hogyan. Miért választották ezt a szolgálatot? Visszagondolva kifejtette, ahogy az évek során ismeretük, tudásuk, hitük mélyült, e kérdésre adott válaszuk is évről évre változott, végül Isten adta meg rá a legpontosabb feleletet: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek.” Az igazi kérdés tehát az: Isten miért éppen őket választotta? A második ismétlődő kérdés: hogyan akarják Istent szolgálni? „Hiszünk abban, hogy egyházunk az ige egyháza kell legyen, hogy hitvallásaink jelölik ki számunkra a járható utat. Szolgálatunkban ezt szeretnénk továbbadni” – adta meg a feleletet az újdonsült lelkipásztor. 

Az istentisztelet folytatásaként egy nem mindennapi, ősi szokást elevenítettek fel: a liturgia részeként bemutatták az egyházkelést, amelynek során a helyi lelkipásztor és családja, újszülött gyermekükkel karjukon, megjelent az Úr színe előtt, és áldást nyertek. 

Régi hagyománynak, az egyházkelésnek is tanúi voltak a lelkészszentelés résztvevői. 📸 Kiss Gábor

Jakab István, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperese a Zsolt 118, 24-25 verseit olvasva szólt a gyülekezethez, utalva az ünnepi eseményre, amelyet három éve szerveznek, idén végre megvalósulhatott: „Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen! Ó, Uram segíts meg! Ó, Uram, adj szerencsét!” Ezen a napon azért vagyunk együtt tehát, tette hozzá, mert ezt az Úr rendelte, és azért éppen Mezőbándon, mert az Úr ide rendelt. Újdonsült szolgatársaihoz pedig 1Pál 1, 11 versét olvasva szólt, amelyben az idősödő Pál apostol a fiatal Timóteushoz intézi szavait: „A boldog Isten dicsőségéről szóló evangélium énreám bízatott.” A boldog Isten dicsőségéről szóló evangélium énreám és tireátok is bízatott – tette hozzá az esperes. 

Nyíri Hunor a Mezőbándi Református Egyházközség lelkipásztora az 1Kor 15, 58 versét olvasva egyfajta intelemként szólt a gyülekezet tagjaihoz, különösképp a felszentelt lelkipásztorokhoz. Háláját fejezte ki, amiért a három éve szervezett közgyűlés ma megvalósulhatott, az évek fáradalmai ma kifizetődtek. Mezőbánd gyülekezete a kerület egyik legnagyobb vidéki gyülekezete volt, idézte fel a helyi lelkipásztor, hozzátéve, sajnos mára 1500 lélekre apadt a gyülekezetszám. A számbeli csökkenés azonban nem bátortalanította el őket, a gyülekezet buzgó munkája nem csak a felújított épületeken mutatkozik meg, hanem lelki téren is, hiszen egy szüntelenül megújulni akaró, tenni akaró lelki közösségként működnek. Az 1936-ban épített református otthon felújításával pedig idén nagy álmuk valósult meg.  

Bőséges ajándékkal látták el a szolgálatra az ifjakat. 📸 Kiss Gábor

A továbbiakban a hagyományokat követve az egyházkerület összetartozást jelképező vándorzászlóját a Görgényi Református Egyházmegye képviseletében Veress Róbert esperes és Bozsoky-Soós Zoltán főgondnok átadta a Maros-Mezőségi Egyházmegyét képviselő Jakab István esperesnek és Nagy Győző egyházmegyei főgondnoknak. 

Az istentiszteletet követően a felszentelt lelkészek neveit megörökítő kopjafa leleplezése következett, valamint a magyar kormány támogatásával megújult gyülekezeti ház átadása. A közgyűlésen a gyülekezet kórusa szolgált.  

• A felszentelt lelkipásztorok névsora:  

• • Ambrus Mózes 
  • Andrási Zoltán Sándor 
  • Baciu Marius Alexandru 
  • Baciu Dósa Anett Beáta 
  • Balogh Dávid 
  • Barticel-Kiss Eszter Orsolya 
  • Birizdó Éva Annamária 
  • Gerendi Győző 
  • Majos Zoltán 
  • Miklós Kovács Tamás 
  • Orbán Attila 
  • Szabó László Lóránd 
  • Tatár László  
  • Varga Árpád 
  • Zoltán Mihály Szabolcs 

Felszenteltek és felszentelők a felszentelésnek emléket állító kopjafa előtt. 📸 Kiss Gábor