Tíz református püspök kért áldást tíz dél-erdélyi gyülekezetre a Magyar Református Egység Napja keretében tartott hálaadó istentiszteleteken pénteken, május 20-án. A tíz gyülekezet – Csombord, Magyarlapád, Székelykocsárd, Gyulafehérvár, Alvinc, Marosszentimre, Szászváros, Kéménd, Algyógy, Magyarigen és Boroskrakkó – által a teljes Kárpát-medencei református közösség ünnepelhette az összetartozást.

Magyarlapádon a helyi gyerekek énekeltek, szavaltak. 📸 Kiss Gábor

Az elmúlt évtizedben több mint 3000 templom felújítása történt meg a Kárpát-medencében, ebből 400 az erdélyi egyházkerületben. A dél-erdélyi templomok az egykor virágzó magyar kultúrát hirdetik ma is, és bár több település gyülekezete is szinte teljesen elfogyott vagy fogyóban van, a közös hálaadás éreztette az ünneplőkkel: nem vagyunk egyedül.

Novák Katalin köztársasági elnök azt kívánta, egy évezred múlva is magyarul szóljanak Magyarlapádon az emberek.📸 Kiss Gábor

Magyarlapádon Kató Béla erdélyi püspök a Zsolt 100,4 alapján hirdette az igét: „Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét!” Kató Béla a hálaadás jelentőségére és erejére hívta fel a figyelmet. Rámutatott: amikor hálaadásra nyílik a szánk, és bizonyságot tudunk tenni a szabadításról, megnyílik az életünk is. Ugyanitt ünnepelt Novák Katalin köztársasági elnök is, aki elmondta: felelősségteljes feladat ma magyarnak lenni. Háború, ideológiai rombolás idején a templomokat semmisítik meg először, mert tudják, hogy a közösség megmaradásának kulcselemei. A mai templomépítésekkel, újításokkal és felszentelésekkel azt üzenjük, hogy itt vagyunk, és ezer év múlva is itt leszünk. A köztársasági elnök azt kívánta, egy évezred múlva is magyarul szóljanak, és testvérnek szólítsák egymást Magyarlapádon az emberek.

A gyulafehérvári egyházközséghez tartozó Marosszentimrén már csak egyetlen református él. 📸 Lőrncz Zoltán

Marosszentimrén a Római levélből szólt az ige: „hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne kényeztessétek úgy, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.” (13,14) Csűry István királyhágómelléki püspök rámutatott: azt hinnénk, ma már nincsenek csodák a világban, pedig az is csodának tekinthető, hogy az egyetlen lelket számláló marosszentimrei gyülekezet temploma újra megtelt. Meg lehet élni tehát újra a csodákat, ha bízunk Istenben, hogy megtart az elindított úton.

A kéméndi templomban 30 éve nem volt istentisztelet. 📸 Gönczy Tamás

Kéménden 30 éve nem tartottak istentiszteletet, ezúttal azonban újra megtelt a templom. Steinbach József dunántúli püspök hirdette az igét a Zsolt 121 alapján, arra hívva fel a figyelmet, hogy bár egymás segítségére vagyunk az összetartozásban, a legnagyobb segítségünk továbbra is Isten marad. „Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? Segítségem az Úrtól jön, aki az eget és a földet alkotta.” (Zsolt 121,1–2)

Algyógyon a megújult ijfúsági központot is átadták. 📸Jakab Lóri

Algyógyon a templom mellett az IKE megújult ifjúsági központjáért is hálát adtak. Az istentiszteleten Balog Zoltán dunamelléki püspök hirdette az igét a Bibliaolvasó kalauz által kijelölt versek alapján (Róm 13,11–14), hangsúlyozva, hogy „akkor van jövőnk, ha Isten világosságában nézzük a múltunkat, jelenünket, jövőnket”.

Csombordon a helyi fiatalok is kivették a részület az ünneplésből. 📸 Orbán Eszter

Csombordon Fekete Károly tiszántúli püspök az egységnap vezérigéje alapján hirdette az igét: „Mit mondjunk tehát ezekre? Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?” (Róm 8,31–32) A püspök kitért arra, hogy a jelmondattá vált igében a hangsúly sohasem az ellenségen van, hanem azon a mindent elsöprő bizonyosságon, hogy Isten az Egyetlen: „Ha valakinek Istene van, akkor mindene van.”

Boroskrakkóra a magyarigeni istentisztelet után vonultak át az ünneplők. 📸 Haracsek Lehel

Magyarigen és Boroskrakkó közösen ünnepelt. Előbb Magyarigenben tartottak hálaadó istentiszteletet, ahol Géresi Róbert felvidéki püspök hirdette az igét az 1Kir 8,28–30 alapján. Biztatásként elmondta, hogy a hívők imádságai összekapcsolódnak a felvidékitől a dél-erdélyi szórványig. De nemcsak a templom lehet az imádság helye, hanem azon kívül is szólhatunk az Úrhoz, aki meghallgat. Az ünneplők ezután a boroskrakkói templomhoz látogattak, ahol ige, áldás és ima hangzott el.

„Öltsük fel a világosság fegyvereit” – szólt az ige Szászvárosban. 📸 Lonay Arthur

Szászvárosban Szenn Péter horvátországi püspök a templomok és lelkek megújulásáról beszélt a Róm 13,11–14 versek alapján. Az igehirdetésen elhangzott, hogy bár a világnak más elvárásai vannak, nekünk, keresztyéneknek továbbra is Krisztust kell követnünk. „Az éjszaka múlik, a nappal pedig már közel van. Vessük el tehát a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.” (13. vers)

Székelykocsárdon a fiatalokkal együtt épül a gyülekezet. 📸 Henn Attila

Székelykocsárdon Halász Béla délvidéki püspök hirdette, hogy nemcsak templomot kell építeni, hanem gyülekezetet is, bevonva az ifjúságot, fiatalokat, gyerekeket, hiszen annak a közösségnek van jövője, ahol gyermekek is vannak. Az 1Kir 6,11–13 versekből szólt az ige, az Úr ígérete, hogy nem hagyja el népét.

A legutóbbi adatok szerint az alvinci gyülekezet 27 lelket számlál. 📸 Ilyés Szabolcs

Alvincen Pásztor Dániel tiszáninneni püspök a Zsolt 65,5 versre építette az igehirdetést: „Boldog, akit kiválasztasz, és közeledbe engedsz, hogy udvaraidban lakozzék. Hadd teljünk be házad javaival, templomod szentségével!” A püspök szerint a templomnak othonná kell lennie a gyülekezet számára, ahova betérhetnek a hívek ugyanúgy, mint az atyai házba.

Gyulafehérváron Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök a békéről beszélt. 📷Bethlendi Tamás

Gyulafehérváron a hit, bizonyságtétel és hálaadás hármasára épült a Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök igehirdetése az Ézs 12,1–6 alapján. Biztatóan szólt a gyülekezethez, hangsúlyozva, hogy bár nem úgy látszik, hogy békés korszak várna ránk, mégis beteljesül az álom, mert Isten szava ígéri azt nekünk. „Ezért a békéért készek vagyunk könyörögni, készek vagyunk rá várni.”

Bethlen Gábor hitvallása egyben az erdélyi egyházkerület jelmondata is. 📷Bethlendi Tamás

Az istentiszteleteken szolgálatot végeztek az egyházmegyék esperesei, lelkipásztorai, bekapcsolódtak a helyi közösségek tagjai, köszöntőket mondtak testvérgyülekezetek, valamint más felekezetek képviselői is. Gyerekek, felnőttek és idősek, itthon levők és határon túlról érkezettek egyaránt ünnepeltek, hálát adtak, tartalmassá, emlékezetessé téve az összetartozás napját.