Harmadik alkalommal szervezték meg a Theologia pro Scientia et Societate nemzetközi konferenciát január 18-án Kolozsváron, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar épületében. A tudományos értekezlet négy szekció előadásaiból épült fel, amelyek az Istenről való elmélkedést igyekeztek a hallgatóság elé tárni, megmutatva, hogyan szól a teológia a társadalomhoz. A hazai és határon túli szakemberek hibrid módon, online és személyesen is bekapcsolódhattak, kutatásaikkal a Studia theologia reformata tartalmát bővítve.  

Az esemény keretén belül felköszöntötték a 70 éves Kocsev Miklóst, majd az összejövetelt  a Szegedi Tudományegyetem tanárainak – Kemény Erzsébet zongoraművész és Varjasi Gyula magánénektanár – zenés műsora tette emlékezetessé.  

📸 Pilbáth Kincső

A konferencia elején Lukács Olga dékán az esemény házigazdájaként köszöntötte az egybegyűlteket az 1Kol 1, 9-10 verseit olvasva. „Tökéletesen ismerjétek meg Isten akaratát” – szól az ige szava többször is, az akaratát pedig a kegyelmének megismerése előzi meg. A kegyelem megismerése pedig azt jelenti, hangsúlyozta a dékán, hogy megtudom, mit tett értem Isten, illetve mit kell nekem, mint megváltottjának tennem. 

Az első szekció előadásai a biblika-teológia köré épültek, ezt  Kustár Zoltán nyitotta, aki Isten lelke és az ember közötti kapcsolatot vizsgálta az Ószövetségben. A következő értekezés Hodossy-Takács Előd bemutatásában az ősatyák vándorlásán, a nomadizmuson keresztül tárgyalta, hogyan tudjuk megérteni az ókori társadalmi közeget, amibe egy Bibliai történet helyezhető. Vágási Katalin a Bibel in gerechter Sprache 2006-os fordítását mutatta be, amely, mint megtudtuk, korszakújítónak számított, fordítói a Biblia igazságos fordítására törekedtek, a kirekesztő nyelvhasználatot minimalizálva. Ezt követően Lészai Lehel Jézus hívása egykor és ma címmel tartott előadást, aki Jézus hívásának milyenségét tárta fel, hangsúlyozva, a tanítványosság tulajdonképpen Jézus Krisztusnak való elköteleződést jelentett egykor és ma is, a különbség, hogy ma írott igéje által keresi tanítványait. A sort Görözsi Zsolt A jelenések könyve liturgikus egységeinek homiletikuma című előadása zárta. 

📸 Pilbáth Kincső

A második szekcióban a gyakorlati teológia témakörei kerültek elemzésre, Kovács Szabolcs előadásával indítva, aki előadását az erőszak eredetének több szempontból való meghatározásával kezdte, majd ennek társadami tereit, megnyilvánulásait vette számba. Mint elhangzott, az egyházat ily tekintetben pajzsként tekintik, így sokszor a bűnbak szerepe hárul rá a társadalomban. Balogh Gyöngyi a rákos betegek mentális és lelki helyzetét, a betegség pszichikai, társadalmi, illetve spirituális vetületeit mutatta be. Végül Kocsev Miklós a gyülekezetépítési modelleket, elméleteket taglalta, M. Herbst missziói hozzáállását is érintve. Hangsúlyozta, a gyülekezetépítés tevékenységében fontos megfigyelni, a társadalmi közegben mi a gyülekezet küldetése, és aszerint alakítni a tevékenységeket.  

Az egyháztörténelmi szekciót Lányi Gábor tudományos dolgozatának bemutatása indította, aki Bereczky Albert 1944-es németellenes ellenállásában véghezvitt tevékenységét mutatta be, az ügybe való bekerülése mozzanataitól kezdve. Ezt Kónya Péter Ellenreformáció Felső-Magyarországon a 17. században című értekezése követte, majd Kónya Annamária a protestáns konfessziók együttélését mutatta be, példákkal alátámasztva a protestáns irányzatok közös működésének pozitívumait. Péter István száz év történéseit igyekezett előadásába sűríteni, az 1849-es, egyházat is ért veszteségekről, majd az utána következő, egyházi vezetőket érintő üldözésekről számolt be. Kurta József bemutatóját a liturgia vonalán vezetve a kárpát-medencei református egyházak liturgiájának alakulását, a társadalmi és történelmi változások hatását mutatta be.  

📸 Pilbáth Kincső

Az utolsó szekcióban aktuális problémákat tárgyaltak; Püsök Sarolta Vallástanítás a változások korában címmel tartott értekezést, amely során harminc év három korszakra taglalt eseményeit érintette. Bak Ágnes a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárának gyűjteményét vizsgálta dolgozatában, a sort Hover Zsolt Lelkipásztori sorsok kolerajárvány idején című előadása zárta, amely során a járványok közös kihívásait- kórházak segítése, elhalálozások, istentiszteleti rend felbomlása – taglalta. 

Az egész napos konferencián az alábbi előadásokat mutatták be: 

Kustár Zoltán: Emberi tényezők és a Lélek együtthatása a Bírák elbeszéléseiben 

Hodossy-Takács Előd: Jákób, Lábán és az elő-ázsiai nomádok 

Vágási Katalin: Kell-e érzékenyíteni a bibliai nyelvhasználatot? – a Bibel in gerechter Sprache (2006) 

Lészai Lehel: Jézus hívása egykor és ma 

Görözdi Zsolt: A Jelenések könyve liturgikus egységeinek homiletikuma 

Kovács Szabolcs: Drónok harca. Az erőszak, a dominanciaigény és az emberi tettek teológiai antropológiai kérdései 

Balogh Gyöngyi: A rákos betegek mentális és lelki kísérése 

Kocsev Miklós: „Gyülekezet, de hogyan és milyen? – Gyakorlati teológiai megfontolások 

Kónya Péter: Ellenreformáció Felső-Magyarországon a 17. században 

Kónya Annamária: Protestáns konfessziók együttélése – szövetségek, uniók, mint egzisztenciális stratégiák a 17. Században 

Péter István: Rombolás és építés – a Református Egyház a nagyhatalmi játszmák kereszttüzében a 1848 -1948 között 

Lányi Gábor: Bereczky Albert és az ellenállás (1944) 

Kurta József: A társadalmi (történelmi) változások hatása a református liturgiára a 20. századi Erdélyben 

Püsök Sarolta: Vallástanítás a változások korában 

Bak Ágnes: Az erdélyi reformátusok kulturális öröksége a könyvtáralapítás kezdetén 

Hover Zsolt: Lelkipásztori sorsok kolerajárvány idején