Teológia, tudomány, társadalom – konferenciát rendezett a Református Tanárképző Kar

Theologia pro scientia et societate címen rendezett tudományos konferenciát a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara január 13-án. A találkozót most rendezték meg első alkalommal, de a szervezők szeretnének hagyományt teremteni az eseményből.

Évente szeretné megrendezni a januári konferenciát a tanárképző kar. 📷 Berekméri Gabriella

Hazai és határon túli intézmények képviselői tartottak előadásokat a teológia különböző ágazataiból merített témákból, bemutatva legújabb kutatási eredményeiket az egybegyűlt szakembereknek. Az eseményt hibrid formában tartották meg, az előadók és résztvevők személyesen és online is bekapcsolódhattak.

Az eseményen dr. Visky Bélát a Studia folyóirat neki dedikált számával köszöntötték. 📷 Berekméri Gabriella

Az eseményt dr. Lukács Olga dékán nyitotta meg, majd dr. Nagy Alpár köszöntötte dr. Visky Sándor Béla teológiai professzort, a kar tanárát 60. születésnapja alkalmából, neki dedikálva a Studia folyóirat legutóbbi, 2021/2-es számát. „A többi teológia rendezvényeihez igazodva mi is szerettünk volna megrendezni egy állandó, éves konferenciát. Az előadások nem korlátozódnak egy diszciplínára, hanem minden teológus a legújabb kutatási eredményeit mutatja be” – mondta el Lukács Olga, a kar dékánja.

Az előadók és résztvevők online is megtarthatták előadásaikat, követhették a rendezvényt. 📷 Berekméri Gabriella

Vajas Gréta, Suhárt Evelin és Bölöni Anna zeneművészet szakos hallgatók előadását követően a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Pápai Református Teológiai Akadémia, a Selye János Egyetem, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatói és doktoranduszai tartottak előadásokat.

Az egész napos eseményen a következő előadások hangzottak el:

  • Visky S. Béla: Mennyire radikális és mennyire ortodox a Radikális Ortodoxia?
  • Fazakas Sándor: Egyház és civil társadalom – A református teológia ösztönző hatása és az egyházak szerepe Európa alakításában
  • Kovács Ábrahám: A Liberális teológia kritikája. A Debreceni Hitvallás (1875) és az új ortodoxia krisztológiája a Heidelbergi Káté és a 2. Helvét Hitvallás tükrében
  • Kovács Krisztián: Homo digitalis – Homo medialis. Digitális média és keresztyén antropológia
  • Pólya Katalin: Az úrvacsorával való élés vörös fonala az ószövetségi páskától a mai gyakorlatig
  • Püsök Sarolta: Akadémiai etika és integritás – gondolatok egy új egyetemi tantárgy margójára
  • Tódor Csaba: Az átmenet etikája -Az előregyártott síremlék, mint önkép
  • Bálint Ágnes: Káromkodásból katedrálist – lelkigondozás és spiritualitás összefüggései Jób könyvében
  • Kis Klára: Harag és agresszió a keresztyén viselkedéskultúrában
  • Nagy Alpár: Emberi bánásmód veszteségek idején
  • Görözdi Zsolt: Homiletikai tűnődések a Jelenések könyve 5,1–7 kapcsán
  • Kókai-Nagy Viktor: Josephus megbízható forrásai a Contra Apionemben
  • Bátoriné Misák Marianna: „…ki találhat bölcs asszonyt?” Némi betekintés a 16-17. századi papnék műveltségébe
  • Holló László: A Szentszék és a román kormány között 1927. május 10-én kötött konkordátum 9. szakaszának értelmezésére vonatkozó egyezmény 1932-es ratifikálása
  • Péter István: A Pitesti-i Református Egyházközség első tíz évének demográfiai adatsorai a halálozási anyakönyvek tükrében
  • Pető-Veres Kata: „Az egész gyülekezet érezze a közös felelősségvállalást és örömöt…” Református lelkészek a keresztség gyakorlatáról az 1968-as országos liturgiai felmérés keresztségre vonatkozó kérdéseinek fényében
  • Bíró Anna: A São Pauló-i magyar reformátusok vallásgyakorlásának színterei, lelki vezetői
  • Balogh Dávid: A postillák és a postillázás eredete
  • Herdeán Gyöngyi: Az egyéni és kollektív emlékezet kutatásának kihívásai-különösképpen a Köröstárkány település vonatkozásában

 

A Studia folyóirat 2021/2-es száma digitális formában is olvasható itt: