Tekintsünk a kenyérre, mint Jézus Krisztusra!
Hármas ünnepre gyűlt össze a Dési Református Egyházközség gyülekezete. A Szent István tiszteletére épült templom felújításáért augusztus 27-én adtak hálát, amelyet európai uniós forrásokból és a magyar kormány támogatásával sikerült régi pompájába visszaállítani. A hagyományokhoz híven augusztus utolsó vasárnapját, az újkenyér ünnepét úrvacsoraosztással ünnepelték, majd az új elemi iskola épületének átadó ünnepségére vonultak.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Zsid 13,15-16 verseivel hirdette Isten igéjét. Az újkenyér ünnepén a kenyér meghatározó létét hangsúlyozta, amely üdvtörténeti dimenzióba kerül, kapcsolatba jut az élet kenyerével, azaz Jézus Krisztussal. A püspök emlékeztetett, nekünk nem csak a földi, hanem a mennyei dolgokra is tekintenünk kell. Ez az ünnepnap arra sarkalljon tehát, hogy a mindennapi kenyeret, azzal együtt Jézus Krisztust magunkhoz vegyük, hálát adva ennek meglétéért. A kenyér az emberek közötti szolidaritás eszköze is, mutatott rá a püspök, az egymásért vállalt felelősség fizikai jele, éppen ezért fontos, hogy megvizsgáljuk a hozzá kapcsolt viszonyunkat. Ez ugyanis Isten ajándéka, amit minden évben megad. „Ezért ezen a vasárnapon a hálaadás hangján szólaljunk meg” – buzdított az elmúlt öt év történéseit összefoglalva: ezekben az években ugyanis a désiek élete egy napközi óvodával, majd esperesi hivatallal bővült, később a templom újulhatott meg és egy elemi iskola is felépült. Van tehát, amiért hálát adni!
Szilágyi Róbert, a Dési Református Egyházközség lelkipásztora a Zsolt 100 verseivel köszöntötte az ünneplő gyülekezet tagjait. „A dési református templom eddig is szép volt, ezentúl még szebb lesz” – mondta a lelkipásztor, kiemelve a templomot körülvevő kőfal helyzetét, amely az eddigiekben sok problémát okozott a gyülekezet tagjainak, most azonban méltó részévé vált Isten házának. A templom munkálatait bemutatva elmondta, megtisztultak az épület falai, újrafedték a templomot és tornyát, látogathatóvá váltak a padlástér egyedi, festett gerendái is. Megköszönve az egyházközség tagjaitól kapott palástot hozzáfűzte: „addig szolgálhassak, amíg ez elkopik.”
Ez a mai ünnep egy fontos és érzékeny pillanata a magyar közösségnek, ez a lelki feltöltődés pillanata – jelentette ki Morar Costan, Dés polgármestere. Hozzátette, ez a templom a közösség erejét szimbolizálja, ugyanígy az átadásra kerülő iskola épülete is – amelyek mind-mind hasznos elemként szolgálják majd a város, a közösség életét.
Nagy Éva, a romániai vallásügyi államtitkárság tanácsosa Ciprian Olinici államtitkár üzenetét közvetítette, aki az erkölcsi értékek fontosságát emelte ki, amelyek megtartásáért szinte harcolni kell a ma Európájában. Hangsúlyozta, a felépített épületek nem csupán építészeti szépségeikkel emelkednek ki, sokkal inkább azzal az értékkel, amit szimbolizálnak. Dés egy olyan város, tette hozzá, amely reprezentatív műemlékein keresztül nyeri vissza azt az egyenlőséget, amelyet a multikulturális, többnyelvű párbeszéddel is közvetít.
Nagy János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár Szabó T. Attila erdélyi nyelvész szavaival kezdte ünnepi beszédét: a település maga csak üres keret, élettel megtöltője maga az ember. Az erdélyi magyar közösséghez szólva kifejtette, legyenek büszkék, amiért ezt a helyet megtölthették, amiért őseik szokásait megőrizhették. „Ez a templom egy lenyűgöző építmény, kétségkívül a magyar gótika egyik remekműve – égbenyúló tornyával pedig nemcsak a város látképét határozza meg, de iránytűként és felkiáltó jelként is szolgál. Az eredetileg Szent István tiszteletére épült templom arra mutat rá, hogy nincs más út, mint Isten útja, hiszen ez vezet a békességhez” – zárta gondolatait.
A hálaadó istentiszteleten a helyi gyülekezet kórusa szolgált. A hálaadás után az ünneplő gyülekezet a templom mögötti iskola épületéhez vonult.
Bányai Csaba, a Dési Református Egyházközség esperese a Zsolt 127 verseivel köszöntötte az ünneplőket. Az aratnivaló sok, a munkás kevés, de Isten mindig talál munkásokat – jelentette ki, hozzátéve, így történt ez a désiek életében is. „Templomot és iskolát avatunk, ünnepelünk a mai napon, hiszen ott, ahol templom és iskola van, ott jövő van. Ez ad nekünk reményt itt, a szórványban” – hangsúlyozta, nyomatékosítva a neveltetés körülményeinek fontosságát, hiszen addig van jövő, ameddig van gyermek.
Boldog vagyok, szerencsés és hálás – fejezte ki érzéseit Kovrig Anamária, Dés alpolgármestere. Az elmúlt években a csillagok jól sorakoztak a dési magyarság égboltján. „Két éve ugyanis magyar bölcsődét avattunk, az elmúlt napokban két buszt hoztunk haza Budapestről a magyar gyerekek szolgálatára, ma templomot szenteltünk, most pedig itt állunk egy gyönyörű iskola és bentlakás avató ünnepségén” – sorolta. Háláját fejezte ki mindazoknak, akik segítségül szolgáltak, különösképpen Dés polgármesteri hivatalának, aki befogadta és struktúrájában helyet talált az említett javaknak.
Kolumbán Vilmos József főjegyző a 18. századi Habsburg Birodalom oktatási rendszerét idézte fel, amikor a 200 éves református oktatás értékeinek megőrzése és átadása volt a cél. „E hagyomány folyatását kívánjuk napjainkban is, erre kötelez Jézus is, aki arra buzdította tanítványait, hogy az evangéliumot vigyék el a Föld minden szegletére” – jelentette ki. Az egyház ugyanakkor abban is érdekelt, tette hozzá, hogy a hasznos tudományok révén olyan szellemi képességeket adjon át, amelyek segítenek abban, hogy gyermekeink emberséges, jó keresztények legyenek, akik hasznos részei a társadalomnak.
Az ünnepség végén Kató Béla püspök megáldotta az új iskola épületét, majd Costan Morar polgármester, Kovrig Anamária alpolgármester, Nagy János államtitkár és Bányai Csaba esperes társaságában közösen elvágták a nemzeti színű szalagot.
Az avató ünnepségét a helyi gyermekek zenés-verses műsora zárta.