A távolléti oktatásról értekeztek erdélyi és magyarországi vallástanárok

Távolléti oktatás – támogató jelenlét címmel szervezett szakmai találkozót református vallástanárok és hittanoktatók számára online térben január 28-án a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara és a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kara.

A rendezvény meghívottait először a szervező intézmények vezetői köszöntötték. Lukács Olga, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának dékánja köszöntőjében elmondta, hogy elégtétellel szemléli a vallástanárok pandémia idején tapasztalt rugalmasságát, amellyel az új helyzetben hamar áttértek az új módszerek alkalmazására. Pap Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának dékánja köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 2022 a hittanoktatás éve. A hittanoktatók, vallástanárok fontos küldetést, feladatot látnak el: életükkel, pedagógiai munkájukkal a magyar református közösség értékteremtő és értékközvetítő képviselői.

Fotó: Deák Ildikó

A szakmai találkozó elején a szervező munkacsoport részéről Püsök Sarolta, a kolozsvári intézmény oktatója ismertette a programpontok lényegét. Elsőként a témaválasztás miértjére emlékeztetett, a támogató jelenlét, lelki támasz mivolt fontosságára a vallásórákon, hittanórákon. Jelezte, hogy a határokon átívelő találkozások alkalmával a különbségek, helyi sajátosságok megértése fontos alap.

Az első programpont a képzés és a tanári életpályamodell terén tapasztalt hasonlóságok és különbözőségek rövid ismertetéséről szólt a nagykőrösi és a kolozsvári intézmény két oktatója részéről. Lehoczky Mária Magdolna nagykőrösi mesteroktató beszámolt a KRE PK hittanoktató szak gyakorlati képzésének folyamatáról. A gyermekek és a hittanoktatás tartalmi és gyakorlati elemeit óvodai, iskolai és gyülekezeti megfigyelésekkel kezdik, s ezen tapasztalatok fokozatosan kiegészülnek a hitéleti tevékenységek tervezésével és megvalósításával. Mindezt tapasztalt gyakorlatvezetők segítik a kar, közelebbről a Hittanoktató- és Kántorképző Intézet oktatóival. Így egyrészt részesülnek teológiai képzésben, másrészt a klasszikus pedagógusképzés legfontosabb ismereteivel. A hittanoktató alapképzési szakra épül a vallástanár MA szak, melyet a KRE Hittudományi Karán folytathatnak. Gorbai Gabriella, a kolozsvári intézmény oktatója ismertetőjében utalt a magyarországihoz hasonlóan felépített tanárképzésre, és bővebben kifejtette a vallástanári életpályamodell állomásait, amely a romániai tanügyi törvények értelmében teljességgel azonos a többi szaktanáréval, azzal a különbséggel, hogy a vallástanárok alkalmazása a szakmai feltételek teljesítése mellett egyházi ajánlólevélhez kötött.

A második programpontban gyakorlatvezető (mentor) tanárok és gyakorló hallgatók szólaltak meg a pandémia idején szerzett tapasztalataikról. A szünetet követően Fehér Ágota klinikai szakpszichológus, a nagykőrösi intézmény oktatója ismertette a meghívottak által előre kitöltött kérdőívek eredményét. „Kérdőívünk által célunk volt szélesebb körben is megszólítani a református hittanoktatókat és vallástanárokat, áttekinteni szakmai tevékenységeikben a járványhelyzet okozta változásokat, összegezni gyakorlati tapasztalataikat. Pontosították a pandémia hatására átélt változásokat, ezek között saját hivatásuk kapcsán hangsúlyosabbnak érzik a gyermekek családjaival való közvetlen kapcsolatba lépés akár újfajta megszólítási lehetőségeit. Kiemelték továbbá a lelkigondozás fontosságát, a gyermekek érzéseinek megosztási lehetőségét, összefüggésben a változások mellett a lelki egyensúly keresésével.

A foglalkozások során jelentősebbé váltak többek között a betegségek és a gyógyulás-felépülés, az igazságosság, a szabadítás témáját középpontba állító bibliai történetek, valamint az ünnepekhez és új rend találásához kapcsolódó gondolatok, igeszakaszok.

További jó gyakorlatok között megerősíthetők az érzések kifejezését-megosztását és ezáltal feldolgozását is segítő eszközök, csoportjátékok, a megváltozott körülmények között is lehetőség nyújtása az önkifejezésre és a kapcsolatba lépésre.”

Délután személyes beszámolókat hallgathattak meg a résztvevők, a válaszok sokszínűsége elsősorban a gyakorló tanárok kreativitását, ügyszeretetét bizonyította. A következő hasonló eseményt 2022. március 25-re tervezik az értékelés és önértékelés témakörében.

 

A szervezők részletes beszámolóját az eseményről itt olvashatják el az érdeklődők: