Tavaszy-napokkal indult a tavasz a kolozsvári teológián

A 400 éve indult erdélyi protestáns teológiai oktatás évfordulójának jegyében szerveztek nemzetközi konferenciát március 24–25-én a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. Az éves találkozóként megálmodott esemény első alkalma is nagy érdeklődésnek örvendett a hazai és Kárpát-medence különböző pontjairól érkező lelkipásztorok, kutatók körében: mintegy száz résztvevő gyűlt össze.

Az idei konferencia címe Bálám prófétára utal. 📷 Berekméri Gabriella

A szakmai találkozó névadója az intézet egykori professzora, Tavaszy Sándor, aki 1920–1948 között tanított a teológián. Meghatározó teológus, filozófus, közéleti személyiség volt, a Trianon utáni években az erdélyi magyarság egyik tekintélyes szellemi vezetője. A konferencia sajátos címe – Leborulva, nyitott szemmel – az ószövetségi Bálám prófétára utal, akinek az ellenséges király parancsára meg kellett volna átkoznia Izráelt, mégsem tudta megtenni, hanem inkább áldást mondott. Ez minden keresztyén ember jellemzője lehet: Isten előtt leborulva, de a világban nyitott szemmel járni – mondta el dr. Visky Sándor Béla szervező az Agnus Rádiónak.

Az előadások a teológiai intézet több termében folytak párhuzamosan. 📷 Berekméri Gabriella

A rendezvényt a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiuma és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet közösen szervezte. 28 előadás hangzott el párhuzamosan két helyszínen, a középkortól máig terjedő témákban. A szervezők szabad kezet adtak a jelentkezőknek: nem ragaszkodtak egyetlen témakörhöz, szívesen láttak minden magyar protestáns gondolkodót, aki valamilyen tágan értelmezett rendszeres teológiai témában (dogmatika, etika, vallásfilozófia, eszmetörténet, apologetika, felekezetismeret, vallásközi párbeszéd, ökumené stb.) elmélyült kutatást folytat, és kész nyilvánosan megosztani eredményeit. A konferencia célja keresztmetszetet nyújtani mindazon kérdésekről, amelyek napjainkban a magyar protestáns szisztematikus gondolkodást foglalkoztatják – fejtették ki a szervezők. Az elhangzott tanulmányokból készült kötetet a következő konferenciáig publikálnák.

Az eseményt kerekasztal-beszélgetés zárta. 📷 Berekméri Gabriella

Az esemény első napja Kató Béla püspök áhítatával zárult, második nap pedig a Kárpát-medence teológiai vagy teológiához kötődő képzéssel rendelkező intézményeinek képviselői gyűltek össze kerekasztal-beszélgetésre. A Debreceni Református Hittudományi Egyetemet Fazakas Sándor, a Sárospataki Református Teológiai Akadémiát Füsti-Molnár Szilveszter, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karát Pólya Katalin, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karát Borsi Attila, a Pápai Református Teológiai Akadémiát Németh Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetet Kolumbán Vilmos József, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karát Péter István, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának Filozófia Tanszékét Pethő Sándor képviselte. A beszélgetés résztvevői az intézmények gondjaiként a hallgatói létszám csökkenését, a lelkészhiányt, a lelkészképzés átalakításának szükségességét, az egyházi munkatársak képzését, az akkreditációs folyamatok lebonyolítását, az intézmények népszerűsítésének megoldását, a tanári utánpótlás kérdését említették.

Dr. Visky Sándor Béla szervező elmondta, közel száz résztvevője volt a rendezvénynek. 📷 Berekméri Gabriella

A kétnapos konferencián a következő előadások hangzottak el:

  • Tonk Márton: Tavaszy Sándor filozófiai és közéleti tevékenysége
  • Juhász Tamás: Isten országa és az egyház kapcsolata Tavaszy Sándornál
  • Zalatnay István: Keresztyén univerzalizmus és történelmi jelen erkölcsi parancsa. Tavaszy Sándor teológiai útkeresése az 1920-as években
  • Horváth Levente: Facie ad faciem – nincs tehát alibi a létben. Tavaszy Sándor és Lukács György Kierkegaard-recepciójáról
  • Juhász Ábel: Tavaszy Sándor kálvinizmusa
  • Bacsó István: Történelemfilozófiai szempontok Tavaszy Sándor teológiájában
  • Pethő Sándor: Kolozsvártól Budapestig. Somló Bódog elfelejtett filozófiai műve
  • Fazakas Sándor: Vályi Nagy Ervin etikájának aktualitása
  • Borsi Attila: A követés ethosza – az etikus követés. Bonhoeffer lelkiségértelmezésének etikai relevanciája a 21. században
  • Zonda Timea: Kirchknopf Gusztáv Herderről írt disszertációja 1921
  • Geréb Zsolt: Tavaszy Berlinben
  • Pétery-Schmidt Zsolt: A Szentháromság dogmájának haszna a politikai teológiában. Erik Peterson és Carl Schmitt vitájának teológiai olvasata
  • Pop Titus: Széljegyzetek Pierre Abélard etikájához
  • Füsti-Molnár Szilveszter: A keresztyén egyház és a kontextus változásai. Hogyan segítheti a liminalitás fogalma az ekléziológiát?
  • Németh Tamás: Idő és eszkatológia
  • Papp György: A dogma, dogmatörténet és dogmatika összefüggései
  • Pólya Katalin: A (társadalmi) nemek harca
  • Püsök Sarolta: Az Isten képmására, férfivá és nővé teremtett ember
  • Papp Zsolt: Tolerancia és társadalmi jogosság Jézus etikája alapján
  • Simon János: Kimozdulás az idegenbe: turisták, menekültek, zarándokok
  • Kovács Barna: A „bizalom követelése” Knud Ejler Løgstrup szemléletében
  • Nagy Alpár Csaba: 100 éves az erdélyi református belmisszió – tanulságok egy mai ekléziológia számára
  • Debreczeni István: A Sabbat eszkatológiai jelentősége ma
  • Sógor Géza: Stanley Hauerwas. A politikai teológia haszna kisebbségi helyzetben
  • Balázs Gergő: „Feltámadott az Úr bizonnyal!” A húsvéti esemény történetiségének vitája N.T. Wright, W.L. Craig és M. Licona szempontjai alapján
  • Kovács Szabolcs: A szerencsétlenség, mint az Istenhez vezető út Simone Weil gondolkodásában
  • Visky Sándor Béla: A Radikális Ortodoxia és annak negyvenkét tétele
  • Vitus-Bulbuk István: A teológia lehetősége