Dr. Buzogány Dezsőt köszöntötték 65. születésnapja alkalmából a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben csütörtökön, június 23-án. A teológián gyakorolt régi hagyomány szerint a professzor tiszteletére tanulmánykötetet állítottak össze, amely 46 tanulmánnyal több mint 700 oldalnyi tudományos kutatást és értekezést tartalmaz.

A cím Philipp Melanchthonra utal, akinek személyisége a diákévek óta meghatározta Buzogány Dezső kutatását. 📷 Berekméri Gabriella

A könyvbemutatóval egybekötött születésnapi köszöntést Kató Béla püspök igei üzenete indította a Jn 18,37 vers alapján. Felvetette, hogy mindenkor találhatna az ember kifogásokat, hogy rossz helyen vagy időben született. Jézus azonban nem azon kesereg, hogy milyen világba született, hanem megfogalmazza a megváltás üzenetét: „Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.” Minél több bajt látott, annál többet vigasztalt, minél sötétebb volt a világ, annál fényesebben világított – mutatott rá Kató Béla. Hozzátette: Jézusra tekintve kell megértenünk, hogy mire születtünk, és aki erre rájön, boldog és sikeres ember lesz. Aki tálentumait felhasználva így él, áldásként éli meg az életet – ilyen ember Buzogány Dezső is.

Az alkalmon Kató Béla püspök kortársként köszöntötte az ünnepeltet. 📷 Berekméri Gabriella

A továbbiakban dr. Kolumbán Vilmos József, a teológiai intézet rektora méltatta az ünnepeltet. Buzogány Dezső 1957. június 30-án született a Maros megyei Szederjesen. Elemi és középfokú tanulmányait szülőfalujában és Segesváron végezte, a teológiát 1982-ben fejezte be. Nyárádselyében és Ádámoson szolgált, 1990 őszétől pedig a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanít. Doktori tanulmányait Budapesten zárta le 1992-ben, majd egy évre az Amerikai Egyesült Államokba ment tanulmányútra. 2001-től a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karának oktatója. 2003-ban megszerezte a doktorvezetési jogot. Egyetemi tanárként tagja a román oktatásügyi minisztérium szakbizottságainak, vendégelőadásokat tartott az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Koreában, Svájcban, Németországban, Hollandiában, Svédországban, Belgiumban és Magyarországon.

A teológiai intézet díszterme megtelt az eseményre. 📷 Berekméri Gabriella

Tudományos érdeklődésének középpontjában elsősorban az erdélyi református egyház történetének feltárása áll, de rendszeres teológiával és művészettörténettel is foglalkozott. Eddigi kutatásainak eredményeit másfélszáz tanulmányban, több monográfiában tette közzé, emellett több száz előadást tartott tudományos konferenciákon, lelkészértekezleteken és gyülekezeti alkalmakon. Tudományos munkásságának jelentős részét a forrásfeltárás és forrásközlés alkotja. A rendszerváltás után a Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszékének oktatójaként szorgalmazta a könyvkiadási program elindítását, ebből a kezdeményezésből született meg az Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek sorozat, amelyben 1999 óta 30 kötet jelent meg.

Ugyancsak Buzogány Dezső nevéhez fűződik két másik sorozat megalapítása is. Az Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok sorozatban 11 kötet jelent meg, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Kara és az Erdélyi Református Egyházkerületi Levéltár közös, Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania című kiadványsorozatában pedig négy kötet látott napvilágot. Jelentős művek fordítójaként is ismerhetjük a professzort: lefordította Kálvin János több munkáját, köztük az Institúciót, a Geleji-kánonokat, illetve a II. Helvét Hitvallást.

Buzogány Dezsőt Kolumbán Vilmos rektor méltatta. 📷 Berekméri Gabriella

Több mint három évtizedes akadémiai pályafutása során egyháztörténeti kutatóiskolát alapított: az 1990-es évek derekán az ő vezetésével indult el az erdélyi református egyház történetének forráskutatása és feltárása egyháztörténet iránt érdeklődő diákok bevonásával, és alapítója az egyháztörténészeket, művészettörténészeket és történészeket egybegyűjtő Pokoly Társaságnak. Buzogány Dezső kezdettől fogva aktív tagja az erdélyi tudományos életnek: alapító tagja volt az 1990-ben újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, és 1995-ben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztály alelnökévé választották. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületének, és 2007-től a Kolozsvári Akadémiai Bizottság teológiai és egyháztörténeti szakosztályának elnöke.

Az eseményen az intézet kórusa szolgált Benkő Timea vezénylésével. 📷 Berekméri Gabriella

Tudományos munkásságát, közéleti tevékenységét több szervezet is elismerte. Tiszteletbeli tagja a National Geographic Társaságnak, több neves tudományos lap szerkesztőbizottságának tagja. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem két alkalommal is kitüntette tudományos munkásságáért. 2010-ben a Magyar Református Egyház teológiai tudományosságát koordináló Doktorok Kollégiuma aranygyűrűs teológiai tanár címmel tüntette ki, és még abban az évben a magyar kormány Károli-díjjal értékelte tudományos tevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottsága 2015-ben ítélte oda a Pro Cooperatione-díjat. 2017-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem díszdoktorává fogadta, és 2021-ben Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét adományozta Buzogány Dezsőnek kiemelkedő oktatói, kutatói, illetve sokrétű egyházi és szervezői munkásságának elismeréseként.

A teológián gyakorolt hagyomány szerint tanulmánykötet készült a 65. születésnapra. 📷 Berekméri Gabriella

Buzogány Dezső eddigi munkásságát nem kizárólag a tudománynak szentelte, mindig fontos volt számára a közegyház sorsa is. Vállalta az Ifjúsági Keresztyén Egyesület újjászervezését, a szervezet elnöke is volt. 2000-ben az Erdélyi Református Egyházkerület megbízására Adorjáni Zoltánnal elvállalták a Református Szemle szerkesztését. A 90-es években amerikai reformátusok támogatásával elindította a mezőségi missziót, amelynek keretében teológusok hirdették az igét a lelkipásztor nélkül maradt mezőségi gyülekezetekben, a gyülekezeti tagok pedig orvosi ellátásban is részesültek. Emellett kitartóan támogatta az egyházi fenntartású árvaházakban élő gyermekeket, és segítette a lelkészcsaládok árváit, özvegyeit. Az 1980-as évek második felében házról házra fényképezte azokat a falvakat, amelyeket a kommunista rendszer lebontásra ítélt. A negatívokat regényes körülmények közt csempészték Magyarországra, a fényképezésért járó szerény tiszteletdíjat pedig a rendszerváltás után diákoknak osztotta szét. Sok tanítványát és pályakezdő kutatókat támogatott anyagilag akár saját pénzéből is – zárta a méltatást Kolumbán Vilmos, majd átadta a szót Ősz Előd levéltárosnak, hogy ismertesse a megjelent tanulmánykötetet.

A kötetet Ősz Sándor Előd levéltáros, a szerzők egyike mutatta be. 📷 Berekméri Gabriella

A Praeceptor historiae ecclesiasticae című kötetben 48 szerző 46 tanulmányát olvashatjuk. A szerzők közül egy – Geréb Zsolt – tanára, 25 pedig tanítványa volt Buzogány Dezsőnek, közülük 13 az ő irányítása alatt írta vagy írja doktori dolgozatát. A könyvben a történeti témájú tanulmányok mellett biblikateológiai, rendszeres, illetve gyakorlati teológiai témájú írásokat is találunk. A könyv az Erdélyi református egyháztörténeti füzetek 30. köteteként jelent meg, szerkesztője Kolumbán Vilmos József, kiadója a Protestáns Teológiai Intézet és az Egyetemi Műhely Kiadó, támogatója az Erdélyi Református Egyházkerület, készült a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában. A cím Philipp Melanchthonra utal, akinek személyisége a diákévek óta meghatározta Buzogány Dezső kutatását. A borítón Herrad von Landsberg elzászi apáca Hortus deliciarum művének miniatúrája látható a hét szabad művészetről.

A professzor szerencsés embernek nevezte magát. 📷 Berekméri Gabriella

A kötet szerzői: Adorjáni Zoltán, Ballai Zoltán, Balogh Csaba, Bartha Éva, Benkő Timea, Berekméri Árpád Róbert, Bibza Gábor, Bogárdi Szabó István, Czinke Zsolt, Czire Szablocs, Dáné Veronka, Fejér Tamás, Fekete Károly, Gálfi Emőke, Geréb Zsolt, Gudor Kund Botond, Horváth Iringó, Horváth Levente, Hörcsik Richárd, Kállai Benedek, Kállay Dezső, Kató Szabolcs, Kiss Jenő, Kiss Réka, Kolumbán Vilmos József, Kónya Péter, Koppányi Botond Péter, Kovács András, Kovács Mária Márta, Kovács Sándor, Lészai Lehel, Lévai Attila, Marjovszki Tibor, Molnár Lehel, Ősz Sándor Előd, Pál János, Rezi Elek, Sipos Gábor, Somogyi Alfréd, Straub Etelka, Szabadi István, Szász Anikó, Tódor Csaba, Tóth Levente, Tóth Zsombor, Verók Attila, Visky S. Béla, Zsigmond Attila.

Buzogány Dezső háláját fejezte ki, és intelmeit a fiatalokra bízta. 📷 Berekméri Gabriella

Buzogány Dezső megköszönte a jelenlévőknek a jókívánságokat, a kötet szerzőinek pedig a befektetett munkát, majd főleg a fiatalokhoz szólva megfogalmazta intelmeit. Először is a kitartó, napi rendszerességű munkára hívta fel a figyelmet, hiszen az erős jellem és komoly elkötelezettség a mindenkori értelmiségi élet jellemzői. Második intelme a 60. születésnapján megjelent tanulmánykötet címét idézte: Non videri, sed esse, azaz nem látszani, hanem lenni, hasznosan létezni. Az élet ne színjáték legyen, tartalmatlan önmutogatás, hanem a közösség oltárára helyezett áldozat. Harmadikként a Kató Béla püspök által is említett tálentumok felismerését sorolta. Felismerni, mivel bízott meg Isten, mely egyházi vagy tudományos munka jelent örömöt. Így nem teherré, hanem éhezett és szomjazott napi szükséggé válik a munka. Végső intelem pedig, hogy olyan társat kell választani a személyes életben és munkában egyaránt, akik szívesen állnak az ügy mellé. Buzogány Dezső elmondta, a felsorolt tudományos teljesítmények nem jöhettek volna létre a támogató feleség, család és a szakmai közösség nélkül. Szerencsés embernek nevezte magát, mert azt tehette és teheti, amit igazán szeret – ilyen életet kíván másoknak is.

Az alkalmon az intézet kórusa szolgált. A teológián legutóbb dr. Adorjáni Zoltánt köszöntötték februárban Az Írás bűvöletében című tanulmánykötettel, amelyről itt olvashatnak.