Kóborban gyűltek össze a Brassói Református Egyházmegye szórvány gyülekezetei július 14-én, pénteken, hogy közösen adjanak hálát az elmúlt 500 évért. A reformáció ötszázadik évfordulójában az egyházmegye azt tűzte ki céljául, hogy minden szövetségben megünneplik a jeles eseményt, a fiatalok Kőhalomban, a nőszövetség Medgyesen találkozott, Kóborban pedig a szórvány gyülekezeteket gyűjtötték össze.

A Brassói Református Egyházmegye az egyházkerület legnagyobb kiterjedésű egyházmegyéje, amelyben sok szórvány gyülekezet van, ezért is tartották fontosnak, hogy ezeknek az elszigetelt gyülekezeteknek lehetőséget adjanak a találkozásra.

Kató Béla püspök a 90. Zsoltár alapján hirdette az igét, prédikációjában hangsúlyozta, hogy bár sokan úgy gondolják, hogy a szülőföldön Isten már semmi jót nem tud adni, Isten arra figyelmeztet, hogy a megpróbáltatások között is velünk van, hiszen a megpróbáltatásokban az örömöt készíti elő. Az örömöt pedig néha bánat követi, így lesz teljessé az élet. A szórványban élők sokszor csak a pusztulást látják, Jézus azonban vigasztalást hozott, egyensúlyt teremtett.

Szegedi László, a Brassói Református Egyházmegye esperese köszöntő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy évekig zárva volt a kóbori templomkapu, ma a szórványgyülekezetek bevették a várat. Addig leszünk erős és nagy közösség, amíg egymásra oda tudunk figyelni. 

A templomban mutatták be Kósa Jolán Kóborról írt monográfiáját, amelyet Ambrus Attila egyházmegyei főgondnok, a Brassói Lapok főszerkesztője mutatott be. Közös étkezés után Marosán Csaba kolozsvári színművész Luther Márton Asztali beszélgetései alapján írt előadását nézték meg az érdeklődők a kultúrotthonban, majd Vetési László szórványügyi előadó tartott vetített képes előadást.

Kiss Gábor