Szeretettel végezzük a küldetésünk
Szerdán, Bitán az ifjúsági nappal folytatódott a Kálvin hét. Száz fiatal hallgatta meg a Bitai Református Templomban Simon-Kató Barna cófalvi lelkipásztor igehirdetését, aminek a központi üzenete, a hit cselekedetek nélkül halott szentírási gondolat volt.
Az igehirdetés után Müller Lóránd sepsiszentgyörgyi lelkipásztor tartott előadást, És mi van, ha nem vagyok vagány címmel. Az előadó arról beszélt, hogy mennyire kell trendeknek, a divatnak megfelelni, végül azzal summázta a mondanivalóját, hogy nem kell feltétlenül vagánynak lenni, úgy vagyunk jók, ahogy az Isten teremtett minket. Az előadást követően egy falutúrára került sor. A fiatalok Bitával, és a bitaiakkal ismerkedhettek meg. Az ismerkedés egy küldetést is magába foglalt éspedig azt, hogy az idős személyeket ajándékoztak meg.
Csütörtökön a csomakőrösi templom telt meg zsúfolásig a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye presbitereivel. Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület Generális Direktora hirdette Isten igéjét. Az esperes úr a Korinthusiakhoz írt levél alapján elmondotta, hogy Isten szolgája bárki lehet, de fontos, hogy tudatosuljon mindenkiben, hogy a presbiteri tisztség nem díszállás, hanem helytállás, hogy elöljárónak lenni nem azt jelenti, hogy fölényesen beszélek, hanem azt, hogy Istent szolgálom. Az igehirdetést azzal zárta, hogy az igaz keresztyén ember nem akar dicsőséget, mert tudja, hogy ő is kegyelemből él.
Az igehirdetés utáni szünetben a presbiterek a Kőrösi Csoma Sándor emlékszobát látogathatták meg, majd Szász Tibor András felsősófalvi lelkipásztor tartott előadást a Presbiter és a misszió viszonyáról. Az előadás a presbiterképzés.hu tételeinek ismertetésével kezdődött. Elhangzott többek között az is, hogy a presbiter nem azért presbiter, hogy valaki legyen, hanem, hogy valamit tegyen. Az úgynevezett „négy szásztibori” tétel ismertetése után arról beszélt, hogy mit tanít a Biblia a presbiteri tisztségről. Az előadó felhívta a figyelmet, hogy a presbiter munkájában, maga a megjelenés a fontos, azaz a presbiter jelenjen meg presbiteri minőségében, minél több gyülekezeti tagnál, és mondja el, hogy várják, számon tartják, imádkoznak érte, mert így a lelki állóvíz felkavarodik.
Mind két nap üzenete, hogy semmit sem kényszer miatt kell tenni, de azt, amit lehet, lazán, szeretettel, jóérzésektől övezve, azt mindannyian tegyük meg.
Bardócz Csaba