A Marosvásárhelyi Református Kollégium újraindulásának 30. évfordulójára emlékeztek november 30-án a Kultúrpalotában. Az ünnepséget az intézmény kórusának szolgálata, illetve a diákok műsora tette magasztosabbá, a hagyományok gazdag örökségét az iskola néptánccsoportja mutatta be. A Marosvásárhelyi Református Kollégium vezetősége Pro Schola díjat adott át mindazoknak, akik az elmúlt harminc évben elősegítették az iskola fejlődését, gyarapodását. 

A harminc évet ünneplők megtöltötték a marosvásárhelyi Kultúrpalotát. 📸 Kiss Gábor

Az ünnepség Csáki Károly nyugalmazott lelkipásztor áhítatával kezdődött, aki vallástanárként is jelen volt az intézmény életében, de az újraalakulás fontosabb pillanataiban is tevékenykedett. Isten üzenete az 1Móz 26,12 versében kimondja, a megáldott népnek mindig vannak irigyei. Mi is, mint Izsák népe Istentől megáldott nép vagyunk, akiknek Isten megadta a lehetőséget, „hiszen több mint ezer éve táplál munkánk gyümölcsével, azzal, amit egykor elődeink építettek fel.” A Marosvásárhelyi Református Kollégium múltjára reflektálva a lelkipásztor felidézte, alakulása óta 467 év telt el. Azóta nehéz évszázadokat élt meg, volt dicsősége és megaláztatása, öröme és keserűsége, nélkülözése és gazdagsága. Fegyveres hadak, kommunista erők, majd irigység tömte be tiszta forrásait, elnémítva az igazságot, de Isten megmutattam, ahol az ember elzár egy utat, Ő ott újat nyit. Emlékezzünk hálával arra, hogy vannak iskoláink, amelyek kapui ma is nyitva vannak, magyar és keresztény értékeket kínálva – fogalmazott.  

Kató Béla püspök hangsúlyozta, hogy az EREK szívén viseli az iskola sorsát, ezért fektettek be olyan sokat az épületekbe, hogy a modern kor kihívásainak is eleget tegyenek az évszázados épületek. 📸 Kiss Gábor

Kató Béla püspök beszédében az 1Pét 4,2 versét olvasta. A felolvasott igében Péter apostol arra biztat, életünket Isten akarata szerinti időben éljük le. Miért olyan fontos az idő? A Biblia szava szerint két féle időt különböztethetünk meg: a múlandó egyszerű időt és a kedvező időt. A kollégium életében az elmúlt 30 év kedvező időt jelent, hiszen létrehozásával vissza nem térő alkalmat határoztak meg. Hálát kell adnunk azért, hogy az intézmény létrejött, hangsúlyozta a püspök, hiszen nemcsak tudással és nevelési lehetőségekkel szolgál, hanem a harmonikus életre készíti fel nemzedékek sorát. Olyan szellemiséget igyekszik átadni, amiben mindenki megtapasztalhatja a tradíció és innováció minden eszközét. A püspök hálával emlékezett vissza szolgálatának idejére, amelyben intézmények sokaságai újulhattak meg, amelyek által Isten betöltötte az Ő idejét.  

Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Konzulátusának főkonzulja köszöntésében elmondta: „A kollégium alapítása nemcsak egy iskola kapuinak megnyitását jelentette, hanem egy kapu megnyitását a megújulás felé. Ezen az évfordulón együtt emlékezünk a múltra, ünnepeljük a jelent és építjük a jövőt.” Három évtized egy intézmény életében történelmi jelentőségű, fogalmazott, amelyben hagyományok születnek, értékek formálódnak, közösségek épülnek. Hiszen az iskola a személyiségformálás és közösségi értékek forrása is, olyan értékeké, amelyek nem vésznek el: a tudás szeretete, az egymás iránti szeretet, a Teremtő és nemzet iránti hűség. Az itt felnövő generációk feladat pedig az lesz, hogy tovább vigyék az innen kapott örökséget, értékeket – zárta gondolatait a főkonzul.  

Az ünnepségen az iskola minden korosztálya megmutatta magát. 📸 Kiss Gábor

„Az elmúlt 30 év nem a világmindenség idősíkján különleges, hanem mert mi együtt éltük meg, sok-sok fordulattal, egyéni és közösségi tapasztalattal.” – fogalmazott ünnepi beszédében Vincze Lóránt Európai Parlamenti képviselő. Hozzátette, a magyar közösség összetartása nélkül nem sikerült volna az előrelépés 1989 után. A 90-es évek eseményei pedig azt bizonyítják, hogy ha nem mondunk le közösségi céljainkról, el tudjuk érni őket. De ezeket mindig együtt! – nyomatékosította.  

Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere kijelentette:.„Harminc évvel ezelőtt egy merész álom született újra Marosvásárhelyen. Az az álom, amely nemcsak egy iskola újranyitását, hanem közösségünk lelki, szellemi és kulturális életének megerősödését is jelentette.” – fogalmazott. A történelem viharai gyakran próbára tették az intézményt, de túlélve a nehézségeket fontos megjegyezni: az 1557-ben kezdődő munka tanulságos példaként szolgál. Olyan példát tár elénk, amelyben a hűség, a kitartás és a hit játszik főszerepet.  

Paula-Maria Dărăban Maros megyei tanfelügyelő ünnepi köszöntésében úgy fogalmazott, az elmúlt évek tevékenységeit tekintve az iskola a megye oktatási tájába írta be magát. Az intézmény elsősorban az általános kultúra és műveltség helye, de a lelki fejlődés helyszínéül is szolgál, amivel Marosvásárhely szellemi értékeit gazdagítja.  

Néptáncokat mutatott be az intézmény önkéntesen működő néptánccsoportja. 📸 Kiss Gábor

A mai napon nem csak az intézmény múltjára, de annak jövőjére, illetve az általa képviselt értékekre is gondolunk – fogalmazott Antal Levente Mihály Maros megyei főtanfelügyelő. Az intézmény nemcsak tudást, de olyan közösséget is nyújt, amelyben a diákok emberi értékeiket bővíthetik, egészítette ki. A főtanfelügyelő ugyanakkor köszönetet mondott mindazoknak, akik az intézmény sikereiért tettek vagy tesznek az elkövetkezőkben. 

Benedek Zsolt, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgatója a hármas szám jelentőségét taglalta beszédében. A hármas szám gyakran előfordul a népmesékben, de a népi gyógyászatban is. Mint ahogyan a múlt, jelen, jövő együttesére, úgy a test, lélek, hármasságára is utal – sorolta. A Bibliában Szentháromságként jelenik meg, ami újrakezdést és üdvözülést jelent. Szerencse vagy gondviselés az, hogy ma itt lehetünk? Akármelyik is, mindenképpen kitartó munka: az első diákok, a pedagógusok, a szülők részéről, akik nem adták fel, akik hittek. „Eddig sikeres utat tett meg a Refi hajója, de ez nem jelenti azt, hogy ma kiköthet, hiszen még nagyon sok munka van. Ha harminc éve sokkal nehezebb körülmények között vállalták ezt a munkát, ma nekünk is vállalnunk kell!” – buzdított az igazgató.  

Benedek Zsolt iskolaigazgató beszéde után adták át a Pro Schola díjakat. 📸 Kiss Gábor

A Marosvásárhelyi Református Kollégium újraindulása és gyarapodása érdekében végzett tevékenységekért az iskola vezetősége Pro Schola díjat adott át az erre jogosultaknak. Ezt elsőként Csiha Kálmán néha püspöknek ajánlották fel. Díjban részesült ugyanakkor Sárpataki János néhai esperes; Csáki Károly nyugalmazott lelkipásztor; az 1994-98-as kitartó évfolyamának diákjai; Ștefan Someșan főtanfelügyelő; Dónáth Árpád néhai tanár; Bálint István, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum egykori igazgatója; Horváth Gabriella, a Református Kollégium egykori, első igazgatója; Székely Emese, a Református Kollégium következő igazgatója; dr. Nagy Attila egykori tanulmányi igazgató; Mezei Ilona, aki kezdetekben az iskola adminisztrációját végezte; ifj. dr. Nagy Attila; dr. Ábrahám Zoltán, dr. Dénes Lóránd, egykori tanulmányi igazgatók; Szabó Tünde; Ioan Macarie; Papp Béni lelkipásztor; Berekméri Gabriella lelkipásztor; Kovács Júlia egykori szaktanfelügyelő; Ugron Katalin és Pataki Réka óvónők; Enyedi Csaba Márton lelkész-tanár; Gál József egykori iskolalelkész; Brassai Zsombor és Peti András RMDSZ-elnökök; Illés Ildikó egykor főtanfelügyelő; Kis Tünde tanárnő; Henter György, a Marosvásárhelyi Református Egyházközségek Kuratóriumának elnöke; Kovács Júlia szaktanfelügyelő; Soós Zoltán polgármester; Kovács Mihály Levente alpolgármester; Frunda Csenge önkormányzati tanácsos; Zilahi Annamária; Horváth Anna; Antal Levente Mihály Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes; Paula-Maria Dărăban megyei tanfelügyelő; Lakatos Péter, a Gecse utcai Református Egyházközség lelkipásztora; Kató Levente, Gáll Sándor, Nagy Tibor Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi osztályának képviseletében; Albert Attila, Nádasdi Gabriella, Lányi Tamás támogatók; Batizán Attila esperes; Sebestyén Júlia tanárnő; Jakab István támogató; Vass Levente támogató; Paizs József lelkipásztor; Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke; Magyarország kormánya.  

Az 1998-ban végzett osztályközösség nevében Sipos Csaba Mihály köszönte meg a díjat: „A kollégiumban nemcsak tudást kaptunk, de irányt az egyéniségünk kibontakozásához, erkölcsi tartást a mindennapjainkhoz. A hányattatások pedig megtanítottak arra, hogy küzdjünk a közös célért. Az intézmény azt a felbecsülhetetlen értéket adja tovább ma is, amely által értéket, hitet, kitartást biztosít generációk sokaságának.”