Először jelent meg magyarul Szegedi Kis István fő műve

Újabb jelentős kötetet mutattak be a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben: dr. Buzogány Dezső Szegedi Kis István 1585-ben megjelent művét fordította le latinról magyar nyelvre, A tiszta teológia főrészei Istenről és az emberről címmel.

Szegedi Kis István halálának 450. évfordulóján jelent meg a kötet magyar kiadása. 📸 Berekméri Gabriella

Négyéves fordítói munka eredményeként, Szegedi Kis István (1505–1572) halálának 450. évfordulóján jelent meg az egykori püspök nagy munkájának magyar kiadása. A Theologiae Sincerae Loci Communes De Deo Et Homine, vagyis A tiszta teológia főrészei Istenről és az emberről című kötetet hétfőn, december 12-én mutatták be a Protestáns Teológiai Intézetben.

Buzogány Dezső négy éven át dolgozott a kötet fordításával. 📸 Berekméri Gabriella

A könyv kiadója az Erdélyi Református Egyházkerület, támogatója a Magyar Református Egyház, kiveitelezője Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont. Tördelői munkát Birizdó Szabolcs Mihály és Fodor Éva Annamária teológusok vállaltak, a lektorálást Bogárdi Szabó István volt dunamelléki püspök végezte el. Adorjáni Zoltán és Balogh Csaba teológiai tanárok a héber szavak megfejtésében segítettek. A kötetet 1585-ben adták ki először, utólag még négy kiadása jelent meg, szintén latinul.

Kolumbán Vilmos József főjegyző szerint Szegedi Kis István tűpontos logikával vezeti gondolatait. 📸 Berekméri Gabriella

A teológiai intézet dísztermében tartott könyvbemutatón dr. Kovács Sándor rektor köszöntötte az egybegyűlteket. Felidézte, hogy Szegedi Kis István, a helvét teológiai irányzat első magyarországi rendszerezője nem érte meg a hihetetlen mennyiségű anyagot összegyűjtő kötetének kiadását. Dr. Kolumbán Vilmos József főjegyző arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években számos kötet látott napvilágot a teológiai tanárok tollából, közreműködésével. „Isten nem lehetőségként adta az értelmet, a gondolkodás képességét az embernek, hanem azért, hogy használja azt” – jelentette ki a püspökhelyettes, hangsúlyozva az egyházkerület hajlandóságát a tudományos munka támogatására.

A kötetet Ősz Sándor Előd levéltáros, teológiai tanár mutatta be. 📸 Berekméri Gabriella

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint egyedülálló, hiánypótló munkák születtek az elmúlt időszakban. A püspök felhívta a figyelmet, hogy mennyire fontos, hogy a teológusok utódokká váljanak ebben a tudományos munkában. A könyvekhez való ragaszkodás kifejezi, hogy tovább szeretnénk vinni, amit elődeink tettek – fejtette ki Kató Béla, hozzátéve, hogy öröm letenni ezeket a munkákat az egyházunk és nemzet asztalára.

A könyvbemutatónak hagyományos módon a teológiai intézet díszterme adott otthont. 📸 Berekméri Gabriella

A továbbiakban dr. Ősz Sándor Előd mutatta be a kötetet. Elhangzott, hogy a Szegedi Kis István gyűjteménye a teológiai összefoglaló munkák egyik sajátos műfaja. A „loci communes” a 16. században közkeletű kifejezés volt, több tudományágnak jelentek meg hasonló válogatásai. A mű a maga korában európai szinten is jelentős teológiai munka volt: a megjelenését követő 25 évben újabb négy kiadást megért, tehát nagy kereslet lehetett iránta.

A kötet Balog Zoltán dunamelléki püspök, zsinati elnök ajánlásával indul, majd Szegedi Kis István életéről olvashatunk tanítványa, Szkarica Máté tollából. A szerző a kor egyik bevett módszerét, az ágaztatást vagy tabulázást választotta. „Buzogány Dezső fordítása egyszerre modern és veretes, olvasmányos és míves. Úgy érzékelteti a szöveg archaikusságát, hogy közben nem archaizál, nem használ idegen szavakat” – mondta el Ősz Előd, hozzátéve, hogy a fordító az eredeti formát követi, a magyar nyelvű oldal pedig hű tükörképe az eredeti kiadásnak.

Kató Béla püspök szerint egyedülálló, hiánypótló munkák születtek az elmúlt időszakban. 📸 Berekméri Gabriella

Az első rész 172 táblázata Istenről, a második rész 279 táblázata az emberről szól. A mű elsősorban teológiai, dogmatikai munka, amely beszél Istenről, külön az Atyáról, Krisztusról és Szentlélekről, a sákramentumokról, az emberről mint Isten képmásáról, a lélekről, a hitről és a hitvallásról is. Mindezek mellett hangsúlyos az egyházkormányzati, liturgikai és etikai része is: részletesen beszél az egyházfegyelmezésről, a sákramentumok kiszolgáltatásáról, az egyházi szolgák választásáról, a házasságkötés rendszeréről, és útmutatást kínál a keresztyén magatartást illetően. „A Loci communes viszont több teológiai kézikönyvnél: korának történeti, földrajzi, nyelvészeti, orvostudományi eredményeit is belesimogatja teológiai rendszerébe. Azt is mondhatjuk, hogy a hívő ember nagyenciklopédiájával van dolgunk, amely útmutatást kíván adni az élet minden területén” – fejtette ki Ősz Előd.

A szöveg követhetően, logikusan és látványosan vezeti le a gondolatokat. 📸 Berekméri Gabriella

A 467 oldalnyi törzsszöveg után Buzogány Dezső Szegedi Kis István munkájának forrásait is felkutatja. A jegyzetek alapján képet alkothatunk Szegedi könyves műveltségéről, szellemi horizontjáról. A továbbiakban két tanulmány következik: az első Szegedi Kis István és Kálvin címmel kutatja a Loci communes Kálvin munkáiban fellelhető forrásait, a második pedig olyan teológusokat sorol fel, akik Szegedi munkájából idéztek vagy hivatkoztak rá.

A bemutatás után a fordító, Buzogány Dezső elárulta: személyes indíttatásból döntött Szegedi kötetének fordítása mellett. A műfajt illetően elmondta, a 16. században gyakran előfordult ez a módszer, az ötletek és teológiai fogalmak gyűjteménye, kompilációja. Diákjainak, a jövő kutató és fordító nemzedékének azt tanácsolta: ne sok tárgyban legyenek középszerűek, hanem egyben kiemelkedők, a siker pedig nem tesz okosabbá, de a kudarcokból sokat lehet tanulni.

A művet 1585-ben adták ki először, utólag még négy kiadása jelent meg, szintén latinul. 📸 Berekméri Gabriella

Dr. Buzogány Dezső egyháztörténeti életművének jelentős részét képezik a fordítások. 2009 óta nagyrészt a fordítói munkának szenteli idejét: lefordította Kálvin Institutióját, az Evangéliumi Harmóniát és az első korintusi levélhez írt magyarázatát, valamint a Második Helvét Hitvallást, a kora újkori Erdélyi Református Egyház két alaptörvényét, a Ruberiánus-, illetve a Geleji-kánonokat.