Száz év erdélyi pillanatai kötetbe gyűjtve

Mi történt velünk? Erdély 1918–2018 címmel jelent meg az erdélyi magyarság utóbbi száz évének történeteit, hétköznapjait és rendkívüli eseményeit felsorakoztató kötet első része, amely 1965-ig foglalja össze a történteket. Az elmúlt század humoros, abszurd és sötét pillanatait egyaránt bemutató történetgyűjteményt Kató Béla püspök és Veress Emőd egyetemi tanár, a kötet szerkesztője mutatta be kedden, december 11-én az Erdélyi Református Múzeumban, Györgyjakab Enikő színművész közreműködésével.

Száz év erdélyi pillanatai kötetbe gyűjtve

A könyvbemutatón Kató Béla püspök elmondta, a centenáriumi évre készülve feltevődött a kérdés, hogy hogyan viszonyuljon a magyar közösség, az egyház ehhez az esztendőhöz. A kiadott könyv emléket állít az elmúlt száz évnek, hiteles tanúkat szólaltat meg. „Sokan már nem élnek, sokan hamisan tanúskodtak, ma pedig a történelemhamisítás korát éljük” – mutatott rá a püspök, aki úgy véli, a könyv különlegességét az adja, hogy nem a szerző beszél benne, hanem azok, akik személyesen is tanúi voltak az elmúlt száz évnek, és hitelesen alkotják meg az elmúlt század képét. „Ez a könyv nem a veszteségekre mutat rá vagy a reménytelen jövőre. Ez a 21. századnak szól, mindazoknak, akik hisznek a jövőben, és itt akarnak élni továbbra is ezen a földön” – hangsúlyozta Kató Béla.

Száz év erdélyi pillanatai kötetbe gyűjtve

A kötet szerkesztője, dr. Veress Emőd a könyv összeállításának hátterére is kitérve elmondta, emberpróbáló szakmai projektjük, az Erdély jogtörténetét összefoglaló hatszáz oldalas monográfia, száraz adatok mellett szükségét érezték egy másfajta műfaj kidolgozásának, a szakmai fogalmak tapasztalati háttérrel, tartalommal való feltöltésének. „Szükség lett egy párhuzamos projektre, amely összeszedi az élményanyagokat, amelyeknek a léte az erdélyi magyarság kollektív emlékezetében benne kell hogy legyen” – jelentette ki a szakember, majd hozzátette: az volt a cél, hogy ne kisebbségi panaszáradatot jelentessenek meg, hanem sokkal inkább mikrotörténeteket, azt, hogy hogyan lehetett a korszakot napról napra átélni és megélni. „Egyszerre próbáltunk olyan eseményeket és tanúkat megszólaltatni, akik Erdély elsüllyedt világait hangulatilag is visszaadják, közel hozzák a 21. századi embert ehhez a letűnt világhoz. A megpróbáltatások, diszkrimináció, szenvedések, a mindennapok és rendkívüli események krónikáját” – hangzott el a kötetről, amelyben minden társadalmi kategóriából megszólaltatnak embereket. Veress Emőd hozzáfűzte: azt szeretnék, hogy „a holnap számára olyan szellemi bázist jelentsen ez a tanúságtétel-sorozat, amelyből építkezni lehet, és oda vezet el, amit mindig is szerettünk volna, hogy Erdélyben itthon legyünk”. 

Száz év erdélyi pillanatai kötetbe gyűjtve

Az első kötet 1965-ig dolgozza fel az eseményeket, a projektnek csupán az első része. A szöveget eredeti fényképanyag gazdagítja, köztük soha nem publikált fotók. „Nyilván, maguk a kiragadott szövegrészek, mikrotörténetek („mozaikdarabkák”) és a válogatás maga is erőteljesen szubjektív. Az összkép mégis nagyon erős, pontos és fókuszált: a sok szubjektív részlet óriási és végső soron objektív képpé áll össze” – vallja a szerkesztő az előszóban, a jövőt illetően pedig hozzáteszi: „a jövőkép megrajzolása nem lehetséges a múlt ismerete nélkül. E kötet kísérlet az erdélyi magyar kollektív emlékezet egyik lehetséges (bővíthető és fejleszthető) rekonstrukciójára. Az erdélyi román-magyar közös jövő formálásának megkerülhetetlen eszköze a múltról való őszinte gondolkodás.”

A könyv a Forum Iuris Könyvkiadónál jelent meg az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával.

 

Berekméri Gabriella

Fotó: Kiss Gábor