Új temploma felépülését ünnepelte a csekelaki református gyülekezet október 29-én. A magyar és román kormány támogatásával megépült templomukért október utolsó vasárnapján adtak hálát, amely ünnepségen úrvacsoraosztással a reformáció napjáról is megemlékeztek. Megőrizve őseik egykori munkájának emlékét, Istennek háza a 200 éve épült templom alapjait őrzi az elkövetkezőkben is.  

A 200 éve épült régi templom formáját őrzi az új templom is. 📸 Kiss Gábor

A hálaadó istentiszteleten Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a 2Krón 6,18-21 versei alapján elmondta, a felolvasott imádság fontos történelmi pillanatban született, Salamon király szavait örökíti meg, aki egy új templom felépüléséért ad hálát. Ilyen történelmi pillanatot élhet át Csekelaka gyülekezete is, hiszen új templomuk felépülését ünnepelhetik – mondta a püspök. Salamon király imájában a múltra tekint, ezzel egyidőben a ma emberéhez is szól, egy üzenetet adva át nekik: igazán messzire csak az az ember jut, aki közel marad a múltjához. A püspök a reformáció napját felidézve hozzátette, ezen a napon emlékezzünk az őseinkre, azokra a reformátorokra, akiknek hála ma itt lehetünk, akik megtanítottak a helyes Istenimádásra. A salamoni ima ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy minden helyzetben, minden időben imádkozzunk, ne csak akkor, amikor jól megy sorunk – hangsúlyozta. A templomszentelő áldást úrvacsoraosztás követte, ágendai szolgálatot Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes végzett.

A hálaadásra a falu apraja-nagyja ünneplőt öltött magára. 📸 Kiss Gábor

Ambrus András, a Csekelaki Református Egyházközség lelkipásztora a templomépítés hegyes-völgyes történetét ismertette. Mint azt felidézte, 2005-ben a dőlő torony okozta károk miatt a szentélyt már nem lehetett megmenteni, lebontották. A templom helyzete pedig az évek során egyre romlott, a villamosított harangok rezgése felerősítette a torony dőlését, így 2015 és 2017 között haranglábat is kellett építeni. Az egyházkerületnek benyújtott javítási kérelem elérhetetlen álomnak tűnt, hiszen teljesen új templomra volt szükség, a terv többször feledésbe merült annak kivitelezhetetlensége miatt. 2021 tavaszán a régóta megszületni akaró döntés végül beteljesült, kimondták az új templom építésének tervét, annak eredeti helyén, eredeti méretei alapján. Az engedélyek, illetve növekedő árak okoztak némi problémát, ám a következő évben elkezdődhetett az építkezés. Az alap felépülése után újabb nehézségek következtek, de Isten kaput nyitott – fogalmazott a lelkipásztor –, a falak ugyanis épülni kezdtek. A magyar és román kormány segítsége mellett a templom felépülését az erdélyi gyülekezetek adományaival sikerült végül befejezni, amiért a lelkipásztor meghatódottsága mellett szívből jövő háláját fejezte ki. A régi templomból megőrizték a két harangot, a restaurált orgonát, a szószékkoronát, illetve az Úrasztalát, a régi építmény köveiből pedig múzeumot emeltek, amely a 200 éve élt ősök munkájának emlékét őrzi.  

A régi templomból a harangok, az Úrasztala és a restaurált orgona mellett a szószékkorona került át az új templomba. 📸 Kiss Gábor

Ambrus Attila az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka köszönetét fejezte ki, hogy láthatja a megvalósult csodát, „amely egyben orvosság is a kishitűség ellen.” A reformáció nem teljes újjáépítést, hanem újraépítést jelent, az omladozás után ugyanazon az alapon kell megújítani a rosszat, amelyen egykor őseink is építkeztek – fogalmazott.  

Kolcsár Károly képviselő elmondta: Csekelaka területét „hegymegettinek” is nevezik, talán Isten háta mögött helynek is titulálható, de Isten háta mögött lenni azonban védelmet is jelenthet. Bár „hegy megett” lassabb néha a fejlődés, mégis védettebbek az értékek, az emberi kapcsolatok, a népi kultúra, a keresztény értékek. Éppen ilyen értelemben válik fontossá Csekelaka települése is.  

Köszöntőt mondott az ünnepségen Paul Todeanca ortodox lelkész és Radu Ioan pünkösdista prédikátor, mindketten az imádság erejét és Isten kegyelmét hangsúlyozva, amelyet Isten a csekelakiakon keresztül mutatott meg

A hálaadó istentiszteleten az úrvacsora sákramentumát is kiosztották. 📸 Kiss Gábor

„A mai Európában gyanús szerzetnek minősülnek a templomépítő kormányok, az olyanok különösen, akik ezt határaikon kívül teszik” – fogalmazott Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, hozzátéve, határa azonban csak az országoknak van, a nemzetnek nincs. A gyülekezet tevékenységét a reformátorok egykori munkájához hasonlította, akik őseik építményeinek alapjait megőrizve alkottak újat, a kornak megfelelően. Luther, Kálvin és Zwingli ugyanis nem javítgatni akarták azt, ami az egyházból megamaradt, inkább visszatértek azokhoz az alapelvekhez, amelyből az egyház megszületett. Csekelakán is hasonló történt, az épület, a torony megújult, de az orgona, a szószék, a harang megmaradt – azt az erőt sugallva, amellyel gyökereinkhez ragaszkodunk.