Ravasz László református püspök életét és munkásságát bemutató kiállítás nyílt az Erdélyi Református Múzeumban. A leszármazottak és szakemberek együttműködésével összeállított húsz tabló átfogó képet ad a püspök mozgalmas életútjáról, kitérve a 20. századi történelmi háttérre, ugyanakkor megőrizve a személyes hangvételt, közelebb hozva Ravasz László rendkívüli személyiségét az őt nem ismerő látogatóhoz is. A kiállítást szombaton, július 21-én nyitották meg az összeállítói, és október közepéig tekinthetik meg az érdeklődők.

„Így kellett nekem állanom az ellentmondások és válságok századában, világnézetek pergőtüzében egy ország érdeklődése és kritikája mellett majdnem ötven esztendeig” – olvashatjuk Ravasz László gondolatát az őt bemutató kiállítás kezdő tablóján. A hétvégi megnyitón a püspök unokája, Bibó Borbála ismertette a kiállítás elkészítésének folyamatát. Elmondta, az egyik legnagyobb nehézség a lelkipásztor élete 93 tartalmas évének csupán húsz tablóba való sűrítése volt. „Felsorolni is sok, megélni meg különösen, hiszen nemcsak élnie, hanem helytállnia is kellett a történelem viharaiban” – fejtette ki Bibó Borbála, akinek, elmondása szerint, ki kellett lépnie az unoka szerepéből, el kellett távolodnia érzelmileg a témától, hogy objektíven mutathassák be nagyapja életét. Az unoka mindig derűs, mosolygó, de szigorú és következetes nagyapaként emlékszik Ravasz Lászlóra, aki megtanította családjának az Istennel való kapcsolat fontosságát, a szeretet erejét, a család rendkívüli jelentőségét. „Mindent tudott a világról, és nem volt olyan kérdés, amire ne tudott volna válaszolni. Megtanultuk, hogy a legméltatlanabb körülmények között is meg lehet találni az értelmes és tartalmas életet” – emlékezett vissza Bibó Borbála.

Ravasz László életét Nyíri Csaba, Leányfalu egykori polgármestere, a helyi könyvtár Ravasz Lászlóról való elnevezésének kezdeményezője mutatta be.  A püspök Bánffyhunyadon született 1882-ben, Székelyudvarhelyen érettségizett, teológiai tanulmányait 1900-ban kezdte el Kolozsváron. „Még nem töltötte be a 25. életévét, amikor 1907. szeptember 15-én elfoglalta a kolozsvári teológiai fakultás gyakorlati teológiai tanszékét” – ismertette Nyíri Csaba. Ravasz Lászlót 1918-ban egyházkerületi főjegyzővé választották, majd meghívták a budapesti Kálvin téri gyülekezetbe szolgálni, 1921-ben pedig a dunamelléki egyházkerület püspökévé választották – csupán 32 éves volt ekkor.

„Nagy tekintélyű egyházvezető, nemcsak püspök, hanem zsinati elnök is, külkapcsolatokat építő professzor, de legfőképpen igehirdető volt. Fontos feladatának tartotta a magyar nyelv területén végzett munkáját. Úgy tartotta, ezzel szolgál az elcsatolt országrészek magyarságának is. Erdélyt továbbra is gyülekezetének tartotta. Különösen a rádió közvetítette vasárnapi és ünnepi istentiszteleteket hallgatták sokan” – foglalta össze Nyíri Csaba. Elmondta, Ravasz 27 éven át volt püspök, míg 1948-ban lemondani kényszerült, és visszavonult a közélettől, 1953-ban lelkészként is nyugdíjba vonult, az 1956-os forradalom idején azonban még hatalmas tömegeknek prédikált Budapesten. Kivonult Leányfalura, megírta a Zsoltárok könyvének magyarázatát, szigorú rendszer szerint élt, kertészkedett, szorgalmasan dolgozott, bibliaórákat, istentisztelteket tartott. 93 évet adott neki az Úr. Leányfaluban utcát neveztek el róla, emellett a helyi könyvtár is az ő nevét viseli.

A kiállítás közművelődési célú, úgy állították össze, hogy azoknak is, akik egyáltalán nem ismerik Ravasz Lászlót, rálátásuk legyen arra a nagy horderejű munkára, amit végzett. A készítők igyekeztek eddig kevésbé ismert családi fotókat is megmutatni, hogy emberileg is közelebb hozzák a püspököt a látogatóhoz. A tablókon szereplő QR-kódok segítségével az érdeklődők további anyagokat, prédikációrészleteket, hosszabb írásokat olvashatnak a püspökről, de hanganyagokat, fényképeket is találnak. Bibó Borbála a kiállítás készítői nevében elmondta, mindnyájuk életében meghatározó szerepe volt Ravasz Lászlónak, hiszen a vele találkozók között nem volt olyan ember, aki valamiféle lelki gazdagodást ne kapott volna tőle. A Bethlen Gábor Alap támogatásával elkészített kiállítás méltó megemlékezés a család részéről. Összeállítói Bibó Borbála, leánya, Tegzes Orsolya és dr. Szacsvay Éva, projektkoordinátor Szelekovszky Beáta és férje, Kelemen Gábor, de további családtagok, támogatók is hozzájárultak a munkához.

A kiállítás anyagából kiadvány is készült, de interneten is megtekinthető a tartalmas anyag. A tablókat először Bánffyhunyadon, Ravasz László szülővárosában állították ki, Kolozsvár után pedig újabb tíz helység következik, többek között Torockó és Székelyudvarhely. Eközben Magyarországon is folyik a kiállítás vándorlása. Amennyiben iskolák, intézmények kiállítanák az anyagot, a leányfalui Ravasz László Könyvtár igazgatójával, Szelekovszky Beátával vehetik fel a kapcsolatot. A tablók szállítását térítésmentesen biztosítják.

Berekméri Gabriella