Közös sajtótájékoztatón fejezték ki együttérzésüket és terveztek segítő lépéseket az Ukrajnában zajló háború által sújtott emberekért az erdélyi történelmi egyházak vezetői Szatmárnémetiben március 7-én.

A hétfői rendkívüli tanácskozáson a jelenleg is tartó orosz-ukrán háború közösségekre gyakorolt hatásáról, az ehhez kapcsolódó szociális jellegű tennivalókról, kiemelten a kárpátaljai magyar testvérek megsegítéséről, a menekültek befogadásáról és támogatásáról volt szó. A római katolikus püspöki palotában tartott sajtótájékoztatón Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, majd Popovicsné Palojtay Mártának, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye válságstábjának vezetőjének adta át a szót.

Szamárnémetiben a püspöki palota adott otthont a tanácskozásnak. 📸 Kiss Gábor

„Minket is teljesen váratlanul ért ez a háborús helyzet, és borzasztóan gyorsan történtek az események. Az első 12 óra leforgása alatt rengeteg kárpátaljai család hagyta el az otthonát, a közösségeit, mintha bomba vetette volna szét egész eddig megszokott világunkat. Még mindig nem látjuk, hol vannak ezek a darabkák, és attól tartunk, hogy ezt már soha többet nem lehet úgy összerakni, ahogy volt. Ugyanakkor óriási emberi segítőkészséget is tapasztalunk helyben is, ahogy az emberek egymással szolidárisak, illetve a környező országokból is” – vázolta a határon túli helyzetet Popovicsné Palojtay Márta. Elmondta, nagyon sok család szakadt szét, akik nem tudják, hogy valaha találkoznak-e még, a határon belül maradt férfiakat pedig valószínűleg el fogják vinni, vagy már elvitték katonának.

A családok annyira hirtelen mentek el, hogy mindent hátrahagytak, nagyon sok idős is ott maradt.

A befogadó állomásokra nagyon rossz lelkiállapotban érkeznek az emberek, látszik, hogy itt egy elhúzódó humanitárius válságról lesz szó – tette hozzá a válságstáb vezetője.

Sokan érkeznek a határ mentére Ukrajna belső részeiből, de egyre kevesebb az élelmiszer, nincsen egyáltalán liszt, cukor, alig van olaj, az üzemanyag, és bizonyos szolgáltatások is akadoznak. Úgy véli, az egyháznak elsősorban a pasztorális jelenlétet kell biztosítania az embereknek, hogy tartsa meg a reményt bennük, emellett az anyagi segítségnyújtás is sokat számít. A segélyszállítmányok kézbesítésére konkrét szabályok vannak, így arra kért mindenkit,

ne induljon neki segélyekkel Ukrajnának, hanem először vegye fel a kapcsolatot a segélyszervezetekkel.

Óráról órára változhat, hogy éppen mire van szükség, az erdélyi és partiumi partnerszervezetek pedig megbízható módon tudják eljuttatni a támogatásokat a rászorulóknak. Háborús hangulat van, de harci cselekmények nincsenek, tehát egyelőre Kárpátalja a béke szigete Ukrajnában. Az egyházak menekültszállásai és más szálláslehetőség megteltek. A boltok nagyobb része zárva van, nincsen tanítás, nagyon szakadozottan működik a bankrendszer.

„És félelem van. Az emberekben nagy a szorongás, hogy mi fog történni, mikor lőnek, nálunk is vannak szirénapróbák, ami most már nemcsak játék, hanem adott esetben azt próbálja ki, hogy mi lesz éles helyzetben.”

Folyamatos a kapcsolattartás a kárpátaljai és magyarországi segélyszervezetek között, a határátkelőknél ugyanannak a segélyszervezetnek az egységei adják át egymásnak az embereket.

Popovicsné Palojtay Márta szemtanúként számolt be a kárpátaljai helyzetről. 📸 Kiss Gábor

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a sajtótájékoztatón elmondta, az erdélyi magyarok egy emberként fogalmazták meg szándékukat a segítségnyújtásra. Az egyházak vezetői arra törekszenek, hogy ezt a segítségnyújtást koordinálják, a püspökök tanácskozásán pedig eldöntötték, hogy ezentúl napi kapcsolatba kerülnek az erdélyi és kárpátaljai segélyszervezetek, hogy mindig aktuálisan tudjanak a teendőkről. „Elsősorban pénzforrásokat próbáltunk gyűjteni, hiszen annak az utalása a legkönnyebb, és azt szeretnénk, hogy amíg lehet, a határ közvetlen közelében vásároljunk élelmiszert. Emellett összeírtuk a szálláshelyeinket, hogy ha tovább mélyül ez a válság, pontosan tudjuk, Erdélyben hova irányíthatunk menekülteket” – tette hozzá Kató Béla.

Az Erdélyi Református Egyházkerületben a gyülekezetek 500 menekültet tudnak befogadni, de a felajánlások sorra érkeznek a közösségek részéről.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről Csűry István püspök elmondta, az első pillanattól fogadták a menekülőket. A nagytarnai ifjúsági házat menhellyé alakították, Máramaros és Szatmár megyében pedig az egyházmegyék tartják a kapcsolatot a határ túloldalán levő egyházmegyékkel. Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke rámutatott: természetes volt, hogy a történelmi egyházak vezetői találkoztak, együtt is imádkoztak az elesettekért, és az imádságon túl a gyakorlati teendőket is megbeszélték, hogy összehangolhassák a segélyszervezeti munkát. Az unitárius egyházban is elindult a pénzgyűjtés, felmérték a szálláshelyeket, és bevonták a külföldi kapcsolataikat is a gyűjtési akcióba. A püspök hangsúlyozta, nagyon fontos ebben a helyzetben a munka megfelelő összehangolása, és menekülteken túl igyekszenek odafigyelni az Ukrajnában maradt emberekre

Kató Béla püspök elmondta, 500 menekültet tudnak befogadni az erdélyi gyülekezetek. 📸 Kiss Gábor

Az evangélikus egyház is teljes mellszélességgel kapcsolódik be az együttműködésbe – jelentette ki Adorjáni Dezső Zoltán püspök. Elmondta, igyekszenek hosszú távú megoldásokat találni, hiszen a kezdeti hullám, lelkesedés után még nagyobb szükség lesz a segítségre, és próbálnak már most az újjáépítésre is gondolni. Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök a hívek és lelkipásztorok hatalmas segítőkészségéért adott hálát, majd Ferenc pápa tanácsára hívta fel a figyelmet, hogy aki szeretné azonnal kivenni a részét a segítségnyújtásból, imádkozzon, böjtöljön, ne induljon el szervezetlenül segíteni. A főegyházmegyékben pénzgyűjtést rendelt el Kovács Gergely érsek, a Caritas pedig eljuttatja a segélyszállítmányokat a megfelelő helyekre.

Pál József Csaba temesvári püspök szintén a kárpátaljaiakkal való közvetlen kapcsolattartás fontosságát emelte ki, hogy valós igényekre válaszoljanak a segítségekkel. Igyekszenek felmérni a szálláslehetőségeiket is, összehangolni a hatósággokkal a tevékenységüket. Böcskei László nagyváradi megyés püspök elmondta, fel vannak készülve a menekülők fogadására, igyekszenek hosszú távra tervezni a segítségnyújtásban, és Isten segítségére hagyatkozva, Szentlélek megvilágosítását kérve hatékonyak lenni. Schönberger Jenő szatmári püspök arról számolt be, hogy az egyházmegyei Caritason keresztül a kezdettől jelen voltak a két határátkelőnél, Halminál és Máramarosszigetnél. Szigeten könnyebb a helyzet, mert könnyű ukránul beszélő tolmácsokat találni, de mindkét helyszínen egymást túllicitálva igyekeznek segíteni az emberek.

„Azt szeretnénk kérni, hogy imádkozzanak értünk. Azt tapasztaljuk, hogy az imádság egy nagyon reális erő. Az imádság gyümölcsét nem feltétlenül csak abban kell keresni, hogy megállt-e a háború, hanem hogy az emberek felkavart, összetört szívében megszületik-e a béke”

– zárták a találkozót Popovicsné Palojtay Márta szavai.