Oroszhegyi Attila Zsolt a RORLÉSZ új elnöke
Négy év után találkoztak újra az erdélyi és királyhágómelléki egyházkerület lelkipásztorai a Romániai Országos Református Lelkészértekezleti Szövetség (RORLÉSZ) konferenciáján Széken. A június 22-i eseményen tisztújítás is történt: a megjelent közel 200 lelkipásztor Oroszhegyi Attila pusztakamarási lelkipásztort, eddigi titkárt választotta meg elnöknek, Székely Zsolt magyarláposi lelkipásztort pedig titkárnak.
A RORLÉSZ legutóbb 2017 áprilisában tartott találkozót Székelyudvarhelyen, ahol a királyhágómelléki egyházkerületből Kerekes József lett az elnök, az erdélyi egyházkerületből pedig Oroszhegyi Attila a titkár. A szervezet szabályzata szerint a két tisztséget minden négy évre szóló mandátum kezdetekor megcseréli a két egyházkerület.
A szövetség mellé azóta sikerült jogi személyiséget is rendelni, így az adminisztráció, pénzügyek rendezése könnyebben történhet a Rorlész Alapítványon át. A zsinat elfogadta, hogy a már létező Diaszpóra Alapítványt átalakítsák, és a RORLÉSZ háttérintézményeként az adminisztrációt intézze – a hivatalos iratokban is megjelenik, hogy ez az alapítvány csak pénzt gyűjthet, tárolhat, és a lelkészértekezletet segítheti.
A széki református templomban megtartott idei konferencia kezdő áhítatát Adorjáni László tartotta a Mt 27,35 alapján. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Jézusnak igazi munkaruhája volt: a megbocsátás, gyógyítás, szenvedés ruhája, amelyet a mai keresztyéneknek is hordaniuk kell. „Ez a ruha maradt utána, hogy felvegyem. Ne árverezzem el, ne a szekrényben tartsam, ne csak az istentiszteletek idején hordjam. Át kell öltözni, hogy őt viseljük, úgy viselkedjünk, mint ő” – hangzott el.
A továbbiakban Beke Boróka, az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség elnöke köszöntötte a lelkipásztorokat. Elmondta: „A járvány mindannyiunk kezéből kivette az irányítást, valami visszahozhatatlanul elmúlt, de hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy Isten kiveszi a kezünkből az ideig-óráig ránk bízott kontrollt.” A lelkipásztor úgy véli, abban kell gyakorlatot és tapasztalatot szerezni, hogy Isten szaktudására, akaratára és gondoskodására bízzuk magunkat, családunkat, a gyülekezetet, az Anyaszentegyházat. „Nem elengedjük a gyeplőt, hanem visszaadjuk Istennek. Talán ez is az egyik kulcsa annak, hogy hogyan lehet talpon maradni a válságban” – tette hozzá.
Sallai Márton széki lelkipásztor bemutatta az eseménynek otthont adó templom történetét, majd Talpon maradni a válságban? címmel Becsky Borbála klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, mentálhigiénés szakember tartott előadást. A szakember tisztázta a stressz, krízis, válság fogalmait, majd a gyakorlati teendőkre is kitért ezek kezelésében.
Az előadásban elhangzott: a stressz az ember személyiségének válasza egy helyzetre, a krízis azonban akadályként tornyosul elé, nem tud megküzdeni vele. Most válságban van a világ, a családok, párkapcsolatok, társadalmak, és már az is jó kezdő lépés, hogy beszélünk róla.
Fel kell térképezni, hogy hol tartunk, melyek az erőforrásaink, kikre számíthatunk környezetünkben, hogyan támaszkodhatunk hitünkre, hogy megküzdjünk ezzel az állapottal.
Fontos az érzelmeket tudomásul venni, elemezni, figyelni rájuk. A megküzdéshez önazonosan tudnunk kell, mi van bennünk, mit szeretnénk, és mi a realitás, mit lehet megvalósítani – ez a stabilitás három alapja. További fontos fogalom a reziliencia, amely a gondolkodásmód megváltoztatásával, régi sémák elrendezésével, új küzdési módok bevezetésével jár. Ahhoz, hogy biztos alapokon álljunk a stresszhelyzet, krízis beálltakor, a nyugodt időszakokban gyűjteni kell a jótékony praktikákat, amelyeket előhívhatunk a nehéz időszakban.
A konferencia fórumbeszélgetésén a résztvevők kérdéseket tehettek fel Csűry István királyhágómelléki és Kató Béla erdélyi püspöknek. A rövid beszámolókban elhangzott: a királyhágómelléki kerület múlt heti közgyűlésén kiderült, a járvány és visszaszorítások ellenére az egyházkerületnek sikerült stabilan átvészelnie az elmúlt időszakot, anyagilag is stabil maradt.
Kató Béla püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy
a lelkészi karban még mindig sokan nem oltatták be magukat, sőt megkérdőjelezik a védőoltás értelmét, az orvosok, szakemberek szavát – ennek súlyos következményei lehetnek a következő generáció körében is, hiszen ha nem marad hitele az orvosnak, tudósnak, szakembereknek, akkor a lelkipásztor szava sem lesz hihető a közösségben.
A püspök kijelentette: szeretné, ha Jézus Krisztus után földi tanítványainak is hinnénk, akiket javunkra, segítségünkre küldött az Úr.
A kérdések során felvetődött az istentiszteletek online közvetítése. Csűry István szerint alkalmas-alkalmatlan időben hirdetni kell Isten igéjét, ha nincs más megoldás, élni kell a virtuális kapcsolatok lehetőségével is, de amint lehet, szemtől szemben kell a gyülekezettel találkozni. Kató Béla rámutatott: az eddigi felmérések szerint ugyanaz a réteg követte a közvetítéseket is, akik templomba járnak. Az online jelenlét jó megoldás volt a szorult helyzetben, de nem szabad a technológia nyújtotta kényelem csapdájába esni. Úgy véli, nem virtuális, hanem valós közösséget kell egybehívni, formálni, mert csak az az igazi gyülekezeti élet.
Az egyház jövőképét illetően elhangzott: a Generális Konvent elnöksége döntést hozott egy átfogó Kárpát-medencei missziói stratégia kidolgozásáról a közösségek megőrzése érdekében. A vissza nem szolgáltatott egyházi ingatlanokkal kapcsolatban Csűry István elmondta: Romániának előbb-utóbb be kell számolnia, hogy mennyire volt igazságos ezeken a pereken, tisztáznia a sok visszaélést. A püspök úgy véli, az utolsó gramm földig, utolsó tégláig küzdeni kell a tulajdonért. Kató Béla arra mutatott rá, hogy a Székely Mikó Kollégium elvétele után nagy fordulat állt be a kérdésben, és bármit tehetett az egyház, leállt minden visszaszolgáltatás, ezért már nem hisz a hazai és uniós bíróságokban.
A fórumbeszélgetést, titkári beszámolót és tisztújítást követően a lelkipásztorok közös ebéden vehettek részt.