Önkéntes gálával, emléktábla-állítással szülinapozott az IKE
101 éve, 1921-ben alakult meg az Erdélyi IKE Kolozsváron. Mivel tavaly nem lehetett nagyszabású ünnepségeket rendezni, az ifjúsági szervezet tagjai a 100. emlékév végén gyűltek össze hálát adni az évszázados munkáért, egymásért.
A február 26-i ünneplés a Farkas utcai templomban, istentisztelettel indult, ahol Kató Béla püspök az Ezékiel 33,10–11 alapján hirdette az igét. A babiloni fogságban sínylődő népet az foglalkoztatta, hogyan maradhatnak életben. Ugyanúgy az első világháborút követő csapások után magyarságunkat és egyházunkat is ez a kérdés foglalkoztatta. Az a nemzedék az egyházi vezetőkkel karöltve megpróbálta felrázni Erdély népét, hiszen Isten gondviselő szeretete mindenkor megvan. „Ezt a biztatást hallották meg az ifjak is, akik talpra álltak, és olyan munkát végeztek, amelynek nem volt párja. Isten igéje ilyen erővel tudott hatni egy letargiában lévő népre” – hangzott el az igehirdetésben. Kató Béla továbbá arra biztatta az istentiszteleten megjelent fiatalokat, hogy az előttük járók tapasztalatait, bölcsességét, hitét építsék bele életükbe, vegyék át, használják az elmúlt 100 év örökségét, hiszen így lehet jövője egy közösségnek.
Az igehirdetést követően Ruszka Sándor, az IKE elnöke elmondta: különös élmény megélni egy ifjúsági szervezet 100. születésnapját. A lelkipásztor egy sor kérdést intézett a fiatalokhoz: érvényes-e ma az a 100 éve megfogalmazott cél, hogy Isten evangéliumát terjeszteni kell a fiatalok között; hogy Jézus a fundamentum, rá építünk; hogy tanítvánnyá kell tenni minden népeket; hogy szüntelen imádkozzunk, és mindenkor örüljünk? Érvényes-e a 100. születésnapra jelmondatként kiválasztott 100. zsoltár? Ruszka Sándor hálát adott az IKE múltjáért, mindazokért, akiken át munkálkodott az Úr. Ugyanúgy hálát adott azokért, akik a jelenben alakítják az IKE-t, és a jövőben azért, hogy semmi sem szakíthat el Isten szeretetétől, mert az érvényes volt mindig, és érvényes lesz a 200. évfordulón is.
A délutáni program a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán folytatódott, ahol emléktáblát lepleztek le, megörökítve a századfordulós ünnepséget, és tisztelegve az alapítók előtt. A táblán a Zsolt 100,5 vers szerepel: „Mert jó az Úr, örökkévaló az ő kegyelme, és nemzedékről nemzedékre való az ő hűsége.”
Kolumbán Vilmos József, a teológiai intézet rektora az erdélyi református egyház száz évvel ezelőtti megújulását idézte fel, amikor az akkori teológiai tanárok arra kényszerültek, hogy újragondolják az egyház és az erdélyi magyarság jövőjét. A belmisszióként ismert megújulási mozgalmat rendkívüli siker koronázta, több tízezer embert szólítottak meg és hoztak közel az egyházhoz a legnagyobb megpróbáltatások között is. Ennek a magvetésnek eredményeként, a negyvenévnyi elnyomást is túlélve, a rendszerváltás után újraéledhetett a belmisszió és az egyház.
Az ünnepségen jelen volt Rácz Zsófia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és Ifjúságpolitikáért Felelős Államtitkárságának fiatalokért felelős helyettes államtitkára, aki az önkéntesség és keresztyénség közötti összefüggésekről beszélt. „Az önkéntesek azáltal lesznek többek, hogy másoknak adnak” – mutatott rá, majd hozzátette, az egyház szeretetszolgálata valójában látható evangelizáció, hiszen minden önzetlen cselekedet abból a szeretetből fakad, amelyet Jézus adott nekünk.
Veres Márton, a Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület elnöke megköszönte, hogy az IKE mindig partnere volt a magyarországi és a határon túli magyar fiatalok egyeztető fórumának.
Tussay Szilárd, az Erdélyi IKE ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy az elmúlt két évben egyféle böjtre kényszerült a szervezet, hiszen rengeteg rendezvényük elmaradt. A világjárvány előtt folyamatosan növekedett az alkalmakon részt vevő fiatalok száma, a megszorítások miatt azonban teljesen új helyzetekhez kellett alkalmazkodni. „A 100. év zárásakor és a 101. évben új iroda és ifjúsági központ készül el Kolozsváron, a Herepei-ház. Megújult az algyógyi központ a szórványban, valamint a Válts irányt! IKE Fesztivál otthonra lelt Zeteváralján. Elkészült egy új IKE énekeskönyv, folytatódtak a képzések, bibliaismereti vetélkedők, programok és események, továbbá bővültek a kiadványaink. Egy éve pedig legalább 1921 km leszaladását ígértük, azóta ezt a távot többszörösen teljesítettük” – foglalta össze Tussay Szilárd. Hozzátette: aktív nemzedék kezében van az IKE jövője, akiknek a mulandóság ellen kell alkotniuk.
Az emléktábla leleplezése után az egykori és jelenlegi IKE-tagok, meghívottak az évente megrendezett önkéntes gálán koccinthattak.