Piros és sárga zónák kihívásai között is aktívak a nyugdíjasok Sepsiszentgyörgyön és Baróton
Márciusban sem tétlenkedtek Sepsiszentgyörgyön és Baróton a nyugdíjasok. A korlátozások, folyamatosan változó szabályok ellenére is megtalálták a módját, hogy biztonságosan örülhessenek egymás társaságának, sőt hasznossá tegyék az együtt töltött időt.
A Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi fiókjának nyugdíjas klubjait az aktív, idősödő, de közösségbe és tanulásra, tevékenységre vágyó nyugdíjasok látogatják. Baróton a helyi önkormányzat biztosít erre alkalmas termet, Sepsiszentgyörgyön a Belvárosi Református Egyházközség templom alatti közösségi helységében találkoznak. A foglalkozásokat az alapítvány munkatársa, Dénes Kinga pszichológus vezeti és szervezi, a közösség igényeire, kéréseire alapozva. Az évszakok váltakozása, egyházi és történelmi ünnepeink egymásutánisága változatos lehetőséget kínál a témaválasztásra és közös foglalkozásra.
A baróti Boróka Nyugdíjas Kör alkalmanként átlagosan húsz személy részévtelével működik, hetente egy alkalommal gyűlnek össze. Márciusban hímzett kötényeket készítettek saját használatra, leányaik, menyeik számára. Még a férfiak is bekapcsolódtak, segítettek. A találkozásokon megfogalmazódott, hogy
az alkotás a lélek egyfajta gyógyszer, hiszen stresszoldó hatással bír. A közös munka mindannyiukat örömmel töltötte el, megnyugtatta őket, kikapcsolódtak.
Az alkotás idős korban is önbizalmat, elégedettséget nyújt, a pozitív sikerélmény érzése beleépül a személyiségbe, és kihat az élettel való elégedettségre.
A nemzeti ünnep hetében két tartalmas kulturális programon vettek részt az idősek. A Bujka énekegyüttes Szerelem, szabadság, szerelem című ünnepi előadásán a Huzavona zenekar és a Járom táncosai is közreműködtek, különböző tájegységek katonadalait hallhatták a résztvevők. A Rézhúron című előadáson a Háromszék Táncegyüttes produkciójaként Erdély legszebb tájainak folklórkincseiben gyönyörködhettek a táncon és a muzsika hangján, amelynek középpontjában a prímás hegedűjének rézhúrja állt. A rézhúron játszott dallamok vezették el a nézőt Bukovina, Székelyföld, Felső-Maros mente, Mezőség, valamint Kalotaszeg vidékeire.
A sepsiszentgyörgyi Nyugisok(k) nevű nyugdíjas kör szintén hetente egyszer találkozik, átlagosan tizenkét résztvevővel. A tavaszi eseményeik sorában a márciusi találkozásukat tematikus beszélgetéssel kezdték Semmire nincs időm! címmel, amely lehetőséget teremtett, hogy a napi program tervezésének fontosságáról beszélgessenek. Egy vizuális modellt alkottak, amely szerint lerajzolható, vázolható a napi teendők listája, könnyen lehet beszúrni vagy kitörölni, ezáltal máris átláthatóbbá válik egy nap programja. Eközben beszélgettek a tudatos szabadidő-tervezés fontosságáról is.
Nőnap környékén egy ünnepi ebédet is rendeztek, amely kellemes, meghitt eseménnyé sikeredett, hiszen a világjárvány okozta korlátozások miatt a közös ebédre hosszú ideig nem volt lehetőség. Ők is megkeresték az alkalmat a nemzeti ünnep együtt ünneplésére: a sepsiszentgyörgyi Lábasház Balázs István Fényképek és a szabadság színe-változásai című, valamint a Vadon Egyesület által működtetett székelyföldi vadászati kiállítást nézték meg.