A Keskeny Út nevű ökumenikus fesztiválmisszió azt tudatosította bennem, hogy igenis érdemes 𝑎 ℎ𝑖𝑡, 𝑎 𝑟𝑒𝑚𝑒́𝑛𝑦 𝑒́𝑠 𝑎 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑒𝑡𝑒𝑡 ösvényén haladni, illetve Isten léleküdítő, bátorító szavaiba kapaszkodva megélni a mindennapjaink apró örömeit. Ezt mondhatjuk el a program utolsó napi tevékenysége kapcsán is.

A reggelizés asztali imádsággal vette kezdetét és hálaadással végződött. Ezt követően sor került a napi teendők megbeszélésére, valamint az aznapi tevékenységek előkészülésére. 10 és 13 óra között a gyermekfoglalkozás menetrendje a következő volt: énektanulás; Albert Szabolcs másodéves református teológiai hallgató lélekre ható áhítata; a méhecskékről szóló történetmesélés és annak színpadi eljátszása; a napi aranymondás megtanulása; a méhecskék világába való elkalandozás Bardócz Csaba református lelkipásztor segítségével; ebédszünet; kézműves foglalkozás; záró örömzene és imádság.

A vakációs bibliahét negyedik napjának aranymondása Lukács evangéliumából a 22. fejezet 29. verse volt, ami elhangzott: “és én örökségül adom nektek az országot, ahogyan az én Atyám is nekem adta azt.” A történetmesélés a méhecskék tevékenységének szükségszerűségéről szólt. Ebben segítségünkre szolgáltak Fürge, Szuri, Szorgos, Repke és a méhész. Vidám és szórakoztató volt. A kézműves foglalkozás könnyedén és élvezetesen ment, hiszen a gyermekek feladata az volt, hogy méhecske alakú gyűrűt hajtogassanak össze papírból. Sokan vagyunk sokfélék, de mindenkinek van hely a nap alatt. Ahány gyermek, annyiféle gyönyörű alkotás született. A Keskeny Út által felkínált programlehetőségek színes palettája mutatkozott meg. 16 órai kezdettel láthatatlan színház zajlott a Bikafalvi Református Templomban, illetve imaösvény várta a békességre és az elcsendesedésre vágyó testvéreinket. Aznapi meghívottjaink Soós Tímea Zsuzsánna székelyudvarhelyi lelkipásztornő, Dr. Barabás Tünde egyetemi oktató, kutató és a Fundamentum keresztény együttes volt.

A felnőttek számára a délutáni megnyitó áhítattal kezdődött, amelyben Soós Tímea Zsuzsánna lelkipásztornő a hitben való megerősödésre hívta fel a figyelmünket. Bármilyen mély ponton is legyünk életünk során, jusson eszünkbe, hogy Isten velünk van. Ezt követte Dr. Barabás Tünde egyetemi oktató előadása “Szeretetnyelvek a családban” címmel, melyben választ kaphattunk olyan kérdésekre, mint: “Mit tud nyújtani számunkra a szeretet?“, “Hol tudunk feltöltekezni?“, “Mely az 5 alapvető szeretetnyelv?” Az előadó Pál apostol efézusiakhoz írott leveléből idézett biztatásképpen: “Növekedjetek a Szeretetben!” Ennek kapcsán a szakember aprólékosan kitért mindegyik szeretetnyelv típusra. Kézzelfogható példákkal támasztotta alá érveléseit. Tanulságos és hasznos volt. A kis csemeték részéről igény volt az arcfestésre és a kockázásra, amely örömteli hangulatban telt, amikor a szép érzéké és a finommotorikáé volt a főszerep. Zárásként a Fundamentum együttes jóvoltából olyan keresztény dalok csendültek fel, mint például a “Szeretethimnusz” vagy az “Ó jöjj lélek“.

Összegezve a tábori eseményeket, minden egyes napnak meg volt a maga értelme, jelentősége és szépsége. A gyermekek szívmelengető ölelése, a mosolyok és a könnyek, illetve az összhang fontos volt mindannyiunk számára. Az ismerkedés során barátságos, szeretetteljes, befogadó közösséggé lettünk. Az elmúlt négy napban történő szeretetszolgálatot jól megfogalmazhatjuk Ady Endre szavaival: “Csöndesen és váratlanul átölelt az Isten!” (Az Úr érkezése) Hálás köszönettel tartozom az összetartó csapat minden egyes tagjainak! Köszönet illeti a fényképészeinket is, akik hozzájárultak a felejthetetlen pillanatok megörökítéséhez! A jövő évi viszontlátással búcsúzunk!