Rohamosan közeleg a szeptemberi iskolakezdés, a koronavírusos fertőzöttek számának növekedése viszont bizonytalan helyzetet teremtett. Ennek ellenére is nagy az igény a tanintézményekbe való visszatérésre, a szemtől szemben történő oktatásra, ez azonban rengeteg óvintézkedéssel, újratervezéssel és költséggel jár. Az erdélyi református iskolák igazgatóit kérdeztük az intézmények helyzetéről, lehetséges forgatókönyvekről.

A felújított Bethlen Gábor Kollégiumban a tágas termekkel van szerencséjük.

Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban egyelőre két változat körvonalazódik – mondta el Szőcs Ildikó igazgató: vagy biztosítja a minisztérium a kért 12 tanári normát, vagy plexi védőfallal választják el a diákok padjait, ahol nem tartható közöttük az egy méter távolság. Ez azonban 30-40.000 lejes költséggel járna. Egy tanítónőre lenne szükség, mert egy elemi osztályt kénytelenek felosztani a nagy létszám miatt, de a maradék 11 norma kijönne óratöredékekből is, minimális mértékben kellene külsősökkel dolgozni.

„Mi nagyon szeretnénk, hogy taníthassunk, a szülők, gyerekek és a tanárok is ezt jelezték. Ha az állásokat megkapjuk, akkor zavartalanul tudunk működni, hiszen Enyeden jelenleg nincs probléma, a járványhelyzet megengedné, és szerencsénk van a nagy osztálytermeinkkel. A bentlakás is működhetne minden előírás betartásával, tudjuk biztosítani a kellő teret a diákoknak, és kértük öt új takarítói állás létesítését” – vázolta a helyzetet Szőcs Ildikó. Az iskola a fertőtlenítőket, maszkokat már érettségi előtt beszerezte, de jóval többre lesz még szükségük, ha elkezdődik a tanítás – ehhez pedig az anyagi háttérről is gondoskodni kell. Az igazgatónő elmondta, pedagógus kollégáival amiatt aggódnak, hogy fékezniük kell majd a gyerekeket, hogy a szünetekben ne nagyon érintkezzenek. Ez eltolt szünetekkel, az étkeztetés beosztásával, a 110 bentlakó, óvodások és elemisták irányításával, szolgálatot teljesítő kollégákkal érhető el.

Szőcs Ildikó szerint a bizonytalanság a legrosszabb, hiszen nem tervezhetik a konkrét lépéseket, nem intézkedhetnek, amíg a minisztérium nem mondja ki a végső döntést. Az iskolákat szeptember 7-ig hívják majd be a tanfelügyelőségre. „Nálunk az online tanítás működött, és az eredmények is jók voltak, de nem tudom elképzelni úgy a tanévkezdést, hogy például az előkészítős gyerekek ne találkozzanak a tanítónőjükkel, vagy az ötödikesek ne lássák a tanáraikat” – fejtette ki az intézmény vezetője.

Kézdivásárhelyen is az iskolába való visszatérés felé hajlanának, még ha több csoportra is kell osztani a tanítást, mondta el Farkas Ferenc igazgató. A végzősök mindenképp járnának majd iskolába, a többi osztály pedig hibrid oktatásban, kéthetes váltásban tanulhatna. Amennyiben a polgármesteri hivatal hozzájárulásával sikerülne a kettős padokra felszerelni a plexi védőfalakat, mindenki járhatna iskolába, de gondot jelent, hogy nincs helyben vállalkozó, aki ilyen rövid időn belül megoldaná a felszerelésüket.Az órarend összeállítása is bonyolult lesz, és a tanulók közötti távolság betartatása is probléma lehet. „Az még betartható, hogy szünetekben az udvaron meglegyen a távolság a diákok között, de az intézményen kívül már nem irányíthatók” – mutatott rá Farkas Ferenc. Elmondta, az online oktatáshoz szükséges felszerelés megvan, például interaktív táblák vannak az iskolában, de teljesen más, ha jelen van a diák, megvan az élő kapcsolata a tanárral. „A pedagógusaink vállalják a munkát, és a szülők is szívesebben küldik iskolába a gyerekeket. Harminc éve tanítok, de ilyen évet még nem kezdtem, és nem is zártam. Ha Isten megsegít, építkeznünk is kell, a sportterem terve már elkészült, az további terhet jelent, de ezt vállaljuk” – osztotta meg az igazgató.

Kolozsváron a szűk tantermek okoznak gondot. Fotó: Kiss Gábor

A Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, Székely Árpád a bizonytalanságot említette az egyik legnagyobb problémaként. Az intézményben készülnek, terveznek, igyekszenek beszerezni a maszkokra, fertőtlenítőszerekre, szükséges felszerelésekre a pénzt. A tantermek kicsik, így a dísztermet, tornatermet is igénybe vennék a tanításhoz, mivel az ajánlott plexi védőfalakra nincs meg az anyagi fedezet. A végzős osztályok mellett a kilencedikeseket is szeretnék szemtől szemben tanítani, de a bentlakás helyzete a szűk tér és közös mosdók miatt bizonytalan, és a fertőtlenítés is gondot okoz. „Több mint kétszáz bentlakó van, úgyhogy komolyan végig kell gondolni az intézkedéseket” – fejtette ki Székely Árpád.

Az elemi osztályokkal a két váltásban való tanulást próbálnák meg, ha a tanítónőknek sikerül biztosítani az ígért plusz anyagi juttatást. A szakiskola további fejtörést okoz, hiszen a diákoknak heti több alkalommal kellene részt venniük szakmai gyakorlaton cégeknél, műhelyekben, éttermekben. Az igazgató elmondta: „Nálunk elég jól működött az online oktatás, de gondok is vannak vele, hiszen nem tudja a tanár kellően ellenőrizni a gyerekeket, hogy valóban jelen vannak-e. További kérdés, hogy a szülők meg tudják-e oldani, hogy behozzák délután a kisebb gyerekeket. Évnyitó sem lesz, és az újraindulás harmincadik évfordulóját sem tudjuk megünnepelni. Az iskola elmúlt 30 éve alatt ilyen nem volt, de így akarta az Úr Isten, el kell fogadnunk, és alkalmazkodunk.”

Az Apáczaiban éppen a dupla padok kicserélésén dolgoznak. Fotó: Kiss Gábor

A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban sincs még végleges döntés, de próbálják teljes létszámban megoldani a tanítást – mondta el Vörös Alpár igazgató. „Egyelőre úgy tűnik, sikerül minden osztálynak olyan tantermet találni, ahol elférnek az előírt távolságtartással. Vannak kisebb létszámú osztályok, és azokkal tudnak kicsit zsonglőrködni, hogy mindenki elférjen. A gond inkább a szünetbeli tömeggel merül fel, és legalább két csúsztatásra szükség lesz a reggeli programban, hogy ne egyszerre érkezzenek a diákok” – fejtette ki az igazgató, majd hozzátette: „Azt hiszem, egyértelmű, hogy a szülők és tanárok többsége is inkább a visszatérést támogatja. Végeztünk egy felmérést, amelyből láthattuk, hogy minden osztályban vannak olyanok is, akik az otthon maradást biztonságosabbnak, jobbnak találták, és olyan családok is vannak, ahol valamely családtag egészségügyi állapota miatt tartanak az iskolakezdéstől.”

Jelenleg a dupla padok kicserélésén dolgoznak, hogy kellően kihasználhassák a teret az osztályokban, és meglegyen a diákok közt az előírt távolság, viszont komoly fejtörést okoz, hogy az informatika, idegen nyelv, testnevelés órákat, amelyek közös terem használatát vagy több osztálybeli csoportosulást feltételeznek, hogyan oldják meg. „Az elemi osztályokban való tanítás sem lesz könnyű, hogy semmilyen tárgyat ne használjanak közösen a gyermekek. Módszertanilag rengeteg kihívást fog jelenteni az oktatás, csoportmunka és eszközhasználat szempontjából is nagyon korlátoltak a lehetőségek” – mutatott rá Vörös Alpár.

Marosvásárhelyen fel kellene bontani a 30-32 tagú osztályokat. Fotó: Kiss Gábor

A Marosvásárhelyi Református Kollégiumban a jelenlegi helyzet szerint a zöld forgatókönyv szerint indulhat a tanítás szeptemberben – számolt be Benedek Zsolt igazgató. „Megpróbáltuk azt, hogy délelőtt-délutáni váltásban folyjon az oktatás, kértünk a tanügyminisztériumtól állásokat – 41 plusz állásra lett volna szükségünk –, viszont ezt nem hagyták jóvá, így az új javaslat szerint a kisebb osztálytermekben plexiüvegeket szerelünk fel a padokra. Embertelen elvárás lenne a pedagógusoktól, hogy két váltásban, délelőtt és délután is ugyanazt az órát megtartsák. 21 osztályunk van, 30-32 személyesek, és mindegyiket fel kellene bontani, hogy az egyméteres távolságot tarthassuk. Ezzel megduplázódna az alkalmazottak száma” – tette hozzá, rámutatva, hogy ugyanebben az épületben, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban is több mint negyven osztály van.

„A kérdésünk továbbra is az, hogy ezeket milyen forrásokból fedezhetjük, mert egyelőre erről még nem érkezett tájékoztatás. A fertőtlenítőszerekre is jeleztük az igényünket a polgármesteri hivatal fele, de nem lehet pontosan kiszámítani, mennyire lenne szükség” – sorolta a kihívásokat Benedek Zsolt. Szerinte a takarítószemélyzet biztosítása is nagy gondja lesz az iskoláknak: „A legtöbb helyen hiány van, és ilyen körülmények között, hogy óránként, másfél óránként fertőtleníteni kell, a takarítószemélyzet nem fogja bírni az ütemet.”

Közben az épület felújítása is zajlik, amely további bonyodalmakat jelent. Az intézményben felmerült a hibrid oktatás gondolata is: „Próbálunk egy egységes felületet kialakítani a kollégáknak, hogy ne a saját tárhelyüket használják. A minisztérium nem biztosít ilyet, ezért az iskolák megpróbálják megoldani. De az online oktatás nem oktatás. Az egy-két hetes váltás még a nagyobb osztályokban megoldható lenne, de az elemi osztályokban, ovis csoportokban nem megy. Ahhoz, hogy az online oktatás működjön, a szülőnek a gyerek mellett kell ülnie, így őket is leterhelné ez a rendszer. Abszurdum, hogy kényszerszabadságra mentünk, amikor napi harminc fertőzött volt, és visszamegyünk, amikor több mint ezer van, de mindnyájunkban tudatosul, hogy ezzel együtt kell élnünk. Rengeteg az ingázó diák, a tanárok pedig naponta több osztállyal érintkeznek. Próbálunk alkalmazkodni, megtenni mindent tőlünk telhetőt, de nem tudjuk garantálni, hogy nem fertőződik meg senki” – vázolta a helyzetet Benedek Zsolt.

Székelyudvarhelyen a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban is a szűk tantermek jelentenek gondot. „Ha kifizetik a plusz órákat, meg lehetne oldani váltásban, délutáni oktatással is, de reménykedem benne, hogy szemtől szemben taníthatunk” – fejtette ki Tőkés Zsolt igazgató. Úgy véli, a legnagyobb gond a technikával van: „Jó lenne, ha a tanárok az osztálytermekből közvetíthetnénk online, nem otthonról, így a tanulók egy része az osztályban lehetne, másik része tudná követni. De országos szinten nem látom ezt megvalósíthatónak.”

Az elemi és gimnáziumi osztályokban háromfele oszthatnák a párhuzamos osztályokat, hogy kisebb legyen a létszám, a líceumban viszont, ahol a reál és humán osztályoknak különböznek a tantárgyaik, ez nem megoldható. A tanároknak mindenképp megterhelő lenne, ha délután is kellene tanítaniuk, szinte megduplázódna az óraszámuk. Az igazgató azt is valós lehetőségnek látja, hogy egyes szülők nem engedik majd iskolába a gyerekeket. Továbbá komoly gondot jelent, hogy az intézmény bentlakása egy darabig biztos nem nyílhat meg, hiszen éppen felújítási munkálatokat végeznek benne.

Sepsiszentgyörgyről Berekméri Annamária igazgatónő számolt be a kihívásokról: „Szeretném, ha a teljes oktatás visszaállna, és személyesen taníthatnánk, nem online és nem hibrid oktatásban, de több forgatókönyv van, mindhárom változatot figyelembe vesszük.” A Székely Mikó Kollégium épületét felújítják, így költöznie is kell az iskolának, de remélik, hogy az új, ideiglenes helyszíneken nagyobb termekbe kerülnek, így betarthatnák az egy méter távolságot a diákok között, és rendesen taníthatnának. „A mostani termek kicsik, minden osztályból legalább nyolc gyereknek ki kellene maradnia, hogy előírás szerint férjünk” – fejtette ki az igazgatónő, hozzátéve, hogy szintén helyszűke miatt az óvodás csoportok sem indulhatnak a hatvan gyerekkel. Lehetséges megoldásként kisebb csoportokban, kéthetes váltással tudnák fogadni a kicsiket. Egyelőre az biztos, hogy a nyolcadik és tizenkettedik járhat majd iskolába a nagyobb termekben.

A szükséges felszerelés beszerzése is gondokat okoz az intézményben: „Maszkunk egyáltalán nincs, éppen tisztázódott, hogy azt saját pénzből kell megoldanunk ezt és a fertőtlenítést is. Az is éppen körvonalazódik, hogy számítógépekre, laptopokra igényelhetnek majd támogatást a tanárok az önkormányzat részéről. A takarító személyzettel is probléma lesz, mert a fertőtlenítés jóval nagyobb munkatöbbletet igényel. A délutáni oktatásban nem is gondolkodunk, mivel annyi plusz munkát jelentene, hogy nem tudnánk teljesíteni. Az online oktatás szintén kihívás a tanároknak és a szülőknek is. A nagycsaládokban például nem csak az eszközök száma, hanem a megfelelő hálózat is szükséges, és ez az iskoláknak is gondot okozhat.”

A kollégiumban 524 diák tanul, összesen 17 osztályban és a három óvodai csoportban, a Mikóval együtt kétezren vannak. Közülük sok bentlakó, ingázó gyerek, így nagy a fertőzés veszélye – ez problémát jelent a veszélyeztetett egészségügyi állapotban levő tanároknak, családtagoknak. „Egyelőre még tapogatózik mindenki. Én nagyon ragaszkodnék a visszatéréshez, de a tanárok és szülők visszajelzése is ez. A júniusi felkészítők idején az összes érettségi előtt álló diákunk bejárt iskolába, tehát az igény megvan rá” – mutatott rá Berekméri Annamária.