Minden ember más, minden emberhez a feltétel nélküli szeretet a legrövidebb út

2024. július 24-én ismét kezdetét vette a Keskeny út misszió Tusványoson. A sátor éppen 20. évvel ezelőtt jelent meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor színes palettáján és a jelenlegi program sátrak közül a legrégebbi.

A program egy áhítattal egybefűzött kávézásra invitálta a látogatókat, amelyen Bardócz Csaba bikafalvi lelkipásztor, a Keskeny út misszió házigazdája közvetítette Isten igéjét. Pál apostol Timóteushoz írt 2. levelének 3. részében fellelhető 16. és 17. verseivel és a Mózes első könyvében található, annak 1. fejezetében levő 31. versével erősített meg minket, résztvevőket arról a mindenható Úristen, hogy Ő a teremtéskor jónak teremtett, és bár a világ azt bombázza nekünk, hogy mi csak rosszat tudunk cselekedni, igenis elsősorban a jóra lettünk megalkotva, és képesek vagyunk minden elképzelhető szépet és jót alkotni, ha úgy nézünk magunkra, mint a mi mennyei jó Atyánk. Fontos tudatosítanunk magunkban, hogy minket Isten keze a feltétel nélküli szeretet cselekedeteire teremtett, és azt szeretné, hogy ezt a hatalmas áldást mi megtöbbszörözzük. Az igei üzenet második része arra fókuszált, hogy rámutasson arra a mi kis borús életünkben, hogy Isten mindig, mindenhol jelen van, csodákat tud tenni, és természetesen meg is teszi. Részeltet minket napról napra kisebb és nagyobb csodáiban, csak nyitottan figyelnünk kell, hogyan munkálkodik a mi életünkben, működik bennünk és általunk.

Az áhítatot Gyergyai Réka pszichológus, mentálhigiénés szakember, pszichodráma terapeuta előadása követte, melynek címe Valóban ismerjük egymást? Egy érem két oldala, avagy hogyan dekódold kamaszodó, serdülő gyermeked? A sátorba érkezők belecsöppenhettek egy barátságos, egymásra odafigyelő, egymást tisztelő és megértő körbe, ahol az érdekes játékokkal fűszerezett ismerkedés után egy közös beszélgetés indult el a résztvevők között. Mindenki elmondhatta tapasztalatait a gyermekneveléssel kapcsolatosan, és egymást segítve próbált a kis családi kör minél több felmerülő szituációt kivesézni.

A sátorban levő anyák, nagymamák, vagy egyéb családtagok azzal a konklúzióval mehettek ki onnan, hogy minden gyerek különböző génkódrendszerrel születik, így mindegyiket másképp, a számára megfelelőképpen kell nevelni. Ahhoz, hogy dekódolni tudjuk e rendszert, először önmagunkat kell megismernünk, tudatosítanunk a saját jellemünket, temperamentumunkat, személyiségünket, hogy azután a gyerekét is tudjuk egybehangolni a miénkkel. Ezenfelül fontos az is, hogy a párkapcsolatunkat is folyamatosan erősítsük, dolgozzunk rajta, hogy ne a gyereken töltsük ki haragunkat a férjünktől örökölt kevésbé kellemes tulajdonsága miatt, hisz ez még több konfliktust szülhet a családnak nevezett kis intézetben. Harmadszor pedig észre kell vennünk, hogy az éremnek két oldala van, túl kell látnunk az “én”-en, az egónkon, s meg kell látnunk az “ő”-t is, azt, hogy ő hogyan lát minket, milyennek gondol, mi az, amit másképp kellene tennünk annak érdekében, hogy egymás igényeit figyelembe véve, egymást tisztelve és kölcsönösen szeretve kibírjuk a krízises és kevésbé krízises időszakokat.

Az előadás végén mindenki azzal a biztos tudással mehetett el, hogy a feltétel nélküli szeretet nem rombol, nem szakít ki gyerekeinkből, hanem igazán nevel. Hogy ez az üzenet hiteles legyen, a Keskeny út önkéntes csapata az előadás alatt a beszélgetésbe bekapcsolódó szülők gyerekeit arcfestéssel és szórakoztatóbbnál szórakoztatóbb játékokkal várta. A napi program után mindenki örömteli arccal, talán kérdéseire válaszokkal és kifestett arcú kis csibészekkel térhetett haza.

Köszönet támogatóinknak: a Magyar Kormánynak, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, Hargita Megye Tanácsának és a Communitas Alapítványnak, akiknek segítségével végezhetjük munkánkat Isten dicsőségére.