Menedék az elkeseredésben

Megújult Harasztos 350 éves temploma, amelyért június 10-én mondtak köszönetet hálaadó istentiszteleten. Isten háza a magyar kormány, a helyi polgármesteri hivatal, és a Kolozs Megyei Tanács támogatásával, valamint sok közmunkával állhat új pompájában.

Négy hónap alatt végezték el a templom megmentését szolgáló munkálatokat. 📸 Kiss Gábor

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Józs 20,1-6 versei alapján hirdette Isten igéjét. Prédikációjában a templom szerepét hangsúlyozta, amely menedékként szolgál a közösség számára. Miért van szükség menedékhelyekre? Az ige szerint a Földön nem létezik olyan hely, ahol a nyugalom előbb-utóbb nem borul fel, ahol nincs veszedelem. Erre készült fel egykor Izrael népe is, amikor menedékvárosokat hozott létre. Ezek jellemzői voltak, hogy elérhető helyen legyenek, jól rendezett utak vezessenek feléjük, láthatóak legyenek, illetve rendelkezzenek befogadó közösséggel. Mindezek kapcsán a püspök az egyház életére nézve megfogalmazott néhány lényeges kérdést. Tudunk-e egymás számára elérhető közelségben lenni? Milyen utak vezetnek a református egyházhoz? Tudunk-e látható egyház lenni? Szükséges-e mindenkit befogadni? Hogy mindezekre pozitívan válaszolhassunk, hozzátette: „ez a templom egy szimbólum, egy fontos darabja erdélyi életünknek, sok-sok testvérével együtt.” Ez Isten ajándéka, annak a jele, hogy Ő nem hagyott el bennünket. Ez a templom azért újult meg, hogy ezt a közösséget összetartsa, hogy biztos pontként szolgáljon az elkeseredésben.

Kató Béla püspök a menedékhelyek fontosságát hangsúlyozta igehirdetésében. 📸 Kiss Gábor

Gombos Vencel helyi lelkipásztor a 12Thessz 5,16-18 versét idézte: „Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.” Mint elmondta, ez az ige vésődött be a templom emléktáblájába, mert mit ér egy épület, ha abban nem Isten dicsőítése történik? A harasztosiakat jellemezve kifejtette, olyan közösségként élnek, akik lelkileg is szeretnének épülni, hiszen a templom önmagában nem tart meg. Arra törekednek tehát, hogy a megújult épületbe életet vigyenek. Háláját fejezte ki a kezdetben lehetetlennek tűnő felújításért, amely Isten mennyei terve szerint valósult meg. Mint kifejtette, a templomépület története 1700-ban kezdődött. A kezdetben erre ajánlott terület nedvessége miatt több felújításra is sor került az idők során: 1851-ben, 1880-ban, 1924-ben, illetve 1980-ban. A mostani templomfelújítási munkálatok 2022-ben kezdődtek, négy hónapig tartottak, de a belső munkálatokat, a szőttesek hímzését már 2019-ben elkezdték. Hangsúlyozta, az elmúlt években, hónapokban nemcsak a templomot, az 1848-ban felhúzott székelykaput is restaurálták közmunkával. A lelkipásztor elmondása szerint a gyülekezet 332 lelket számlál, de a felújítási munkálatok kapcsán több mint 350 nevet kellene felsoroljon, akiknek mind-mind szívből jövő háláját fejezte ki. 

A hálaadó istentiszteleten a népviseletbe öltözött gyerekek ünnepi műsora csalt mosolyt a gyülekezet arcára. 📸 Kiss Gábor

Vincze Csongor, a Tordai Református Egyházmegye esperese az Ef. 4,23 versével köszöntötte az ünneplő gyülekezet tagjait: „Újuljatok meg lelketekben és elmétekben!” Az igazi ünnep akkor kezdődik, ha a megújulás, az ige szavai szerint, nem csak külsőleg, belső módon, lelkileg is megtörténik. A külső csoda már megtörtént, a még nagyobb csoda pedig akkor következik be, amikor a gyülekezet tagjai lélekben is megújulnak. 

Kőrösi Viktor Dávid konzul bátorította a gyülekezet tagjait, hogy a közös ügyeket érintve bátran keressék fel Magyarország Kolozsvári Konzulátusát, hiszen a felújított templom is bizonyítja, hogy az anyaország látókörében mindenki benne van, aki segítséget kér. Kifejtette, számára ez az együttlét azt jelenti, hogy a gyülekezetnek egy bátor, tettre kész lelkipásztora van, aki mer nagyot álmodni, de maga a gyülekezet is elég bátor ahhoz, hogy a lelkipásztora mellé álljon. Buzdította ugyanakkor az egybegyűlteket, hogy a templomot megtöltsék élettel, gyermekeiket is erre nevelve. 

Gombos Vencel lelkipásztor a templomfelújítás történetét ismertette. 📸 Kiss Gábor

Ambrus Attila egyházkerületi ügyvezető főgondnok köszöntő beszédét Szegedi László üdvözletével kezdte, aki első legációját Harasztoson töltötte az 1980-as évek elején, örök emlékként őrizve azt. Majd a magyar nyelv megőrzésére ösztökélte a harasztosi embereket, amit, mint nyomatékosította, úgy használjanak, mintha imádkoznának. „Aki templomot épít, az bízik Isten kegyelmében és a közösség megtartó erejében.” – tette hozzá, kifejezve, ezekre van a legnagyobb szükség az elkövetkező időkben.   

Ioan Vasile Racolța, Harasztos polgármestere Isten további segedelmét kérte arra, hogy a felújított templom kiemelkedő közösségének a tevékenysége az elkövetkező időszakban se lankadjon.  

A hálaadó istentiszteleten résztvevő gyülekezet egy-egy könyvjelzőt vihetett haza emlékbe. 📸 Kiss Gábor

Szántó Katalin, a gyülekezet nyugdíjas óvónője Pál apostolnak a Filippibeli gyülekezethez írott leveléből a 4. rész 6-7. versét olvasta: „Semmiért se aggódjatok, inkább mindenért imádkozzatok. Mondjátok el Istennek, mire van szükségetek, és adjatok neki hálát mindenért, amit tett. Ha ezt teszitek, megtapasztaljátok Isten békéjét.” Ez az ige lebegett a szemük előtt, amikor két éve tervbe vették a felújítást, amely kezdetben lehetetlennek tűnt. Ma mégis itt állnak, és hálát adhatnak a munkálatok befejezéséért, amely a sok-sok adakozó kéz és Isten segítsége által valósulhatott meg.  

A hálaadó istentiszteleten a helyi gyerekkórus szolgált, amelyet orgonán Benkő Gizella kántor kísért. Verset mondott Széll Barbara és Gombos Ráhel.