Bár 2015-ben a román hatóságok igazságtalanul elutasították az egyházközség templomfelújításra tervezett európai uniós pályázatát, a vártemplomi gyülekezetnek mégis sikerült teljesen rendbe tenni az impozáns épületegyüttest, sőt gyülekezeti házat és parókiát is építettek. A magyar kormány, az Erdélyi Református Egyházkerület és városi vezetés hozzájárulásával végzett sikeres munkálatokért, a szép templomért, közösségért és a támogatókért vasárnap, május 16-án adott hálát a gyülekezet.

Sepsiszentgyörgyön teljesen felújították a vártemplomot és környezetét. 📷 Kiss Gábor

Az ünnepi alkalom három kisgyermek keresztelőjével kezdődött, majd Kató Béla püspök hirdette az igét a 150. zsoltár alapján. A prédikáció során hangsúlyozta, a templomot sok áldozattal építették fel és tartották fenn a múltbeli generációk, és ez ma sincs másképp. A templom is azt jelzi, hogy Isten dicsőségére a legszebbet, legjobbat akarjuk nyújtani. „A mai nehéz helyzetben az ember keserűen mondhatná, hogy nincs miért örvendeni, nincs értelme küzdeni semmiért.

A 150. zsoltár éppen Isten dicséretére tanít meg,

hiszen csodaszámba megy, hogy az anyaország támogatásának köszönhetően ennyi hajlék megújulhatott” – mondta el Kató Béla, és kijelentette: van miért bőségesen hálát adni.

Incze Zsolt, a Sepsi Református Egyházmegye esperese arra hívta fel a figyelmet, hogy a templom a város címerén is rajta van, és az a feladata, hogy a közösséggel együtt az evangéliumot hirdesse. A 134. zsoltárt bízta a jelenlevőkre: „Áldjátok az Urat mindnyájan ti, akik az Úr szolgái vagytok, akik az Úr házában álltok éjjelente! Emeljétek föl kezeteket a szentély felé, és áldjátok az Urat! Áldjon meg téged a Sionról az Úr, aki az eget és a földet alkotta!”

A vártemplomi gyülekezet május 16-án tartott hálaadó istentiszteletet. 📷 Kiss Gábor

Dénes Előd, a gyülekezet lelkipásztora a templom történetét ismertette röviden, és elmondta: „A kövek azért vannak, hogy amikor az emberek elhallgatnak, Isten dicsőségét ők tudják kiáltani. Templomfalak őrizzék, amit már nem tud az emberi emlékezet: évszázadok eseményeit, ezernyi sorsot, tudást, történelmet.” A munkálatok részeként tavaly márciusban kibontották a toronysisak gömbjét, amelyben Gördi Ferenc toronyjavításról szóló beszámolóját találták meg, emellett egy viharvert ládából előkerült több pénzérme (köztük egy 1785-ből való Rákóczi-féle hatkrajcáros Pro libertate felirattal) és az özvegyek névsora, akik támogatták az akkori toronyépítést. Több más irat mellett Vásárhelyi János lelkipásztor versét is megtalálták, amelyben összefoglalja az akkori építkezést, és magát az Úr méltatlan szolgájának nevezi. A verset így fejezi be: „Mindezekért legyen dicsőség Istennek, az ő szent őrzése s kegyelme népének. Légyen mindvégiglen oltalma ez helynek, hogy a mi fiaink örüljenek ennek.”

Angster János pécsi orgonamester orgonája 1894-ben került a templomba. 📷 Kiss Gábor

A tíz éve a gyülekezetben szolgáló Bucsi Zsolt Tamás lelkipásztor a Zsolt 18,3 verssel köszöntötte az ünneplőket: „Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!” Megköszönte a támogatóknak, a magyar kormánynak és képviselőinek, az egyházkerület, a város és Kovászna megye vezetésének a segítséget. Kiemelte, hogy az egyházközség tagjai, a presbitérium és nőszövetség, testvérgyülekezetek, valamint helyi vállalkozók is kivették részüket az adakozásból, munkából.

A lelkipásztor kitért a 2015-ös uniós pályázatuk igazságtalan elutasítására, és elmondta,

a Legfelső Semmítő és Ítélőszék is az egyházközség javára döntött, igaz, három évvel később.

2019 nyarán kapták meg az építkezési engedélyt a templom tetőszerkezetének felújítására, októberre el is végezték a munkát, és ugyanabban a hónapban megjött a teljes épületegyüttes felújítására szóló engedély. Emellett a Kós Károly által tervezett ravatalozót, valamint a templom 1894-es Angster-orgonáját is felújították, és több mint harminc év után ismét működik a torony négy órája. A felújítási munkálatok ideje alatt, az elmúlt két évben az új gyülekezeti házban tartották az istentiszteleteket, de parókia is épült a templom tövében.

Az ünnepségen három kisgyermeket kereszteltek meg. 📷 Kiss Gábor

Dénes Katinka lelkipásztor a templom benépesítéséről, a közösség építéséről és az örökség jövő generációnak való átadásáról beszélt köszöntőjében.

„A holnap reménysége nélkül nem lehet küzdeni, építeni. Ez nem öncélú harc, és nem a múlt tartósítása. A holnapért van minden, az örökségért”

– hangsúlyozta a lelkipásztor. Kanyó Albert gondnok az egyházközség nevében köszönte meg a lelkipásztorok és a támogatók munkáját.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet köszöntőjében, hogy a természet és az emberek pusztításai sem rendítették meg Sepsiszentgyörgyön az építőket. „Minden közösség teljesítménye ugyanis abban mérhető, hogy mennyit tud a következő nemzedéknek átadni. Mit tud megtartani, megújítani, felépíteni. A sepsiszentgyörgyi magyarság mindháromban elől jár. Ilyen megújulni képes lelkületre van szükségünk a továbbiakban is, hogy a járványhelyzet után újra tudjuk kezdeni az életünket, hogy ne veszítsük el lendületünket” – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

A gyülekezet a templom és az új gyülekezeti ház benépesítésére törekszik, hogy élő közösség maradjon a vártemplomban. 📷 Kiss Gábor

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a közösség templomhoz való ragaszkodásáról beszélt: „Nem hagyta magára akkor sem, amikor romokban hevert. Volt munka és akarat, erő és összefogás, és így a segítség sem maradt el: a patrónusok és a közösség együtt éltette tovább a templomot. Nem újat építettek helyette, nem lecserélték, hanem kijavították hibáit, befedték sebeit, és aztán lelkük legjavát hozták elé: kidíszítették és megtöltötték élettel századról századra.”