Csak együtt lehet megmaradni – újra ép a kutyfalvi templom

Teljesen felújították Kutyfalva református templomát, amelyet 2016-ban súlyos vihar rongált meg, leszakítva a toronysisakot, megrongálva a tetőt, több tízezer eurós károkat okozva az egyházközség épületein. A felújítási munkálatok végére érve, szombaton, október 1-jén tartott hálaadó istentiszteletet a gyülekezet.

2016-ban vihar rongálta meg a kutyfalvi templomot. 📸 Kiss Gábor

A kis kutyfalvi gyülekezetnek óriási csapást jelentett a 2016. június 16-i vihar rongálása, azonban már másnap széles körű támogatásnak lehettek tanúi – emlékezett vissza Lukács Vilmos István lelkipásztor az eseményre. A természeti csapás után környékbeliek, az egyházkerület és a magyar kormány képviselői is rögtön segítettek, éreztették a közösséggel, hogy egy nagyobb test tagjai. A felújítási folyamatot nem a segítség vagy szándék hiánya, inkább a hosszas adminisztratív feladatok nyújtották el.

Kívül-belül teljesen felújították a hajlékot. 📸 Kiss Gábor

Első fázisban, 2018-ban a toronysisak került vissza a helyére, teljesen felújították a tornyot, kijavítottak minden sérülést. A munkálatok második fázisában a magyar kormány támogatásával új szigetelés, vízelvezetés, belső drénrendszer épült, új fűrésrendszer került a templomba, megújult a tetőszerkezet és a nyílászárók, teljes belső felújítás történt, feltárták a 18. századi szószék szép mintázatát, és végül a padokat is restaurálták – számolt be a részletekről Lukács Vilmos István. A munkálatok teljes összege meghaladta a 600 ezer lejt, ennek nagy részét az anyaország Erdélyi Református Egyházkerület által nyújtott támogatása tette ki, de a torony helyreállítása idején sok adomány gyűlt össze gyülekezetektől, magánszemélyektől, lelkipásztoroktól, olyan emberektől is, akik nem voltak közvetlen kapcsolatban a kutyfalvi gyülekezettel.

Lukács-Lőrincz Csilla, a gyülekezet lelkipásztora szerint a sikeres kivitelezés Isten gondoskodásának a jele. 📸 Kiss Gábor

A szombati ünnepségen Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes hirdette az igét az Ézs 65,17–25 alapján. Ézsaiás reménytelen helyzetben szólt a néphez, és hirdette a megújulást, hogy elmúlik a fogság, és újra lesz templomuk. „Istentől eltávolodva a közösségek szétesnek, megtagadják a régi értékeket. Megmaradni pedig csak akkor tudnak, ha sikerül együtt gondolkodni és tenni” – hangzott el az igehirdetésben. A püspökhelyettes hangsúlyozta: amíg Istenben bízunk, túléljük a világ megpróbáltatásait. Ezt bizonyítja a kutyfalvi gyülekezet példája is, hiszen a vihar által megrongált templomtorony helyreállítása első látásra meghaladta a közösség erejét, de sikerült megtenniük a szükséges lépéseket, az összefogás eredményeként pedig újra ép a hajlékuk.

Az ünnepségen a helyi fiatalok műsorát hallgathatta meg a gyülekezet. 📸 Kiss Gábor

Lukács-Lőrincz Csilla lelkipásztor az 1Sám 7,12 verssel köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy a sikeres felújítás Isten győzelmének és gondoskodásának a jele. A gyülekezet lelkipásztora röviden ismertette az A kategóriás műemlék templom történetét. A hajlék helyén valamikor a ferences rendiek középkori eredetű, gótikus temploma állt, amelynek egyes részletei máig megmaradtak. A torony építését 1835-ben fejezték be. A gyülekezetet 1970-ben is súlyos természeti csapás érte, amikor az árvíz teljesen elárasztotta a templomot.

A közösségre Kolumbán Vilmos József főjegyző kérte Isten áldását. 📸 Kiss Gábor

Czirmay Csaba Levente, a Marosi Református Egyházmegye esperese arra biztatta a gyülekezetet, hogy épüljön és növekedjen Isten ismeretében, és tapasztalja meg Isten áldásait a felújított hajlékban. Bükkösi József gondok, a község alpolgármestere a gyülekezet nyolc évvel ezelőtti igyekezetére emlékezett, amikor önerőből igyekeztek megoldani a vízelvezetést, eltávolították a külső, problémás vakolatot, tetőt javítottak. „Megtapasztaltuk, hogy ha együtt hordozzuk a terheket, Isten áldást ad a munkánkra” – jellentette ki a gondnok, majd megköszönte a segítséget mindenkinek, aki támogatta a gyülekezetet, a magyar kormánynak, az egyházkerületnek, a helyi önkormányzatnak, a presbitereknek, helyi asszonyoknak és lelkipásztoroknak. Az ünnepségen a helyi gyerekek énekeit és szavalatait hallgathatta meg a gyülekezet.