Felújítva várja híveit Erdély egyik legidősebb református temploma Küküllőváron. Az 1060-beli toronnyal, Árpád-kori falakkal rendelkező hajlékot az elmúlt három év folyamán a magyar kormány, a Nemzeti Kulturális Alap, illetve a Teleki László Alapítvány támogatásával, a Rómer Flóris Terv keretében újították fel, és vasárnap, november 19-én áldotta meg Kató Béla püspök a gyülekezet, egyházi és világi elöljárók jelenlétében.

Az ünnepi istentiszteleten Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét a Zsolt 127,1–2 alapján. A püspök rámutatott: a küküllővári templom megmaradása ennyi éven át elődeink kitartó munkájának és Isten gondviselésének eredménye – ezt jelzi minden egyes erdélyi település, amelynek látképét a templomtornyok uralják. „A zsoltár arra figyelmeztet, hogy a földi építkezés ünneplése mellett ne feledkezzünk meg Isten gondviseléséről” – jelentette ki. Kató Béla szerint az ember örök építő, bennünk van a gondolat, hogy hagyjunk valamit magunk után, viszont fontos, hogy ne csak felépítsük intézményeinket, hanem őrizzük, ápoljuk is. „Legnagyobb hibánk, hogy sokszor az építkezéseinkből kihagyjuk az Urat. Ha nem kérjük ki az ő jóváhagyását, csupán emberi befektetéssel nem lehet sikeres a kivitelezés. Vagy ha sikerül is felépíteni a hajlékot, Isten nélkül minden kényelmünk meglehet, de nyugalmunk nem. Állhatnak az új falak, ha nem tölti meg a gyülekezet” – hangzott el. „Ha a gyülekezet és egész erdélyi egyházunk fölött Isten őrködik, van reményünk a megmaradásra” – hangsúlyozta a püspök.

Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese szerint a hálaadó istentisztelet visszatekintés elődeink tetteire és az államalapításra. „De nemcsak vissza, hanem előre is tekintünk, továbbra is az imádság háza marad ez a hajlék, jelzi azt, hogy soha nincsenek elvesztett csaták” – jelentette ki az esperes. Úgy véli, a templom restaurálásának üzenete az, hogy van és lesz még testvéri szolidaritás a határok különböző oldalán élő magyarok között, és jelzi, hogy ennek a testvéri érzelemnek jövője is lesz.

Barabási Endre helyi lelkipásztor köszönetet mondott mindenkinek, aki munkájával vagy imával hozzájárult a templom felújításához, amely közel három éven át folyt. Megköszönte L. Simon László magyarországi országgyűlési képviselő odaadó munkáját, az anyaország támogatását, a presbitérium és gondnokok munkáját, Fogarasi József főgondnoki tevékenységét. A lelkipásztor elmondta, a felújítás során nemcsak a falak épültek, hanem a gyülekezet is: egy-egy meghirdetett közmunkára szép számban jelentkeztek, kevésbé aktív tagok is megmozdultak, és segítettek.

Soltész Miklós magyarországi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár köszönetet mondott mindazoknak, akik megőrizték az évszázadok során őseink hagyatékát, a templomot, és akik hozzájárultak a hajlék felújításához. Kiemelte Kató Béla püspök munkáját, az erdélyi keresztyének érdekében kifejtett tevékenységét. Az elöljáró szerint, amikor egy templom megújítását ünnepeljük, a világban is szét kell néznünk: Európa nyugati felében az elmúlt évtizedekben a templomok több mint felét bezárták, eladták, lebontották. „Amikor fiaink nyugatra vándorolnak, az anyagi gazdagság mellett lelki gazdagságot nem kapnak” – mutatott rá a szomorú valóságra az államtitkár, majd kiemelte: azért annyira csodálatos az erdélyi közösség, mert az elmaradott anyagi helyzet ellenére a lelki gazdagság megmaradt. „Amikor Magyarország támogatja az erdélyi kezdeményezéseket, ezt tartja szem előtt” – jelentette ki. Arra kérte az ünneplőket, hogy a gyerekeket, fiatalokat is lelki irányba neveljék, hiszen a Krisztusi élet minden nehézséget átvészel. „Bízunk benne, hogy a mai elidegenedésben is megkapjuk Istentől a lehetőséget, hogy megerősödjünk hitünkben, folytassuk munkánkat” – hangzott el.

L. Simon László országgyűlési képviselő első küküllővári látogatását idézte fel, amikor gyermeki lelkesedéssel döntötte el, hogy ennek a műemléknek a megmentéséért mindent meg kell tenni. Úgy véli, a magyarság Kárpát-medencei jelenlétének bizonyítékait, legyen szó épületekről, műemlékekről, sírhelyekről, mind gondozni kell, fel kell újítani. Elmondta, a hivatalos munkán túl barátságokat is kötött is Küküllőváron. Sógor Csaba EP-képviselő elmondta, Brüsszelben minden kedden összegyűlnek imádkozni, havonta Strasbourgban is találkoznak, minden év végén pedig több százan mondanak közösen imát a világ rendjének helyreállításáért, a családokért, a jövőbe vetett bizalomért. Comandaru Constantin helyi polgármester köszöntőjében rámutatott: a helyi önkormányzat minden erejéből igyekezett lehetőségei szerint mindent megtenni a templom felújításának, szépítésének előmozdításáért. Az elöljáró biztosította a református közösséget maga és az önkormányzat további támogatásáról. Kerekes Hajnal, az RMDSZ Fehér Megyei Szervezetének elnöke kijelentette: arra kéri az Urat, hogy akinek munkát ad, annak erőt, kitartást is adjon, hogy élvezhesse és megélhesse ennek a munkának a gyümölcsét, ahogyan a küküllővári gyülekezet is részesülhet az elmúlt évek erőfeszítéseinek eredményében. Dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója elmondta: kézikönyvet adnak át a gyülekezet vezetőinek, amelyben megtalálhatóak a felújított műemlék templom szakszerű karbantartására vonatkozó információk.

A továbbiakban Emődi Tamás építész, a felújítás tervezője mutatta be a templom történetét, kitérve a feltárásokra, a kutatások eredményeire, a falképek jelentőségére, illetve a restaurálási munkálatok folyamatára. Dél-Erdély egyik legkomplexebb műemlékének nevezte a küküllővári templomot. Az ünnepen a mezőpaniti és külüllővári ifjak zenés szolgálatát, a helyi énekkar előadását, illetve az egyházközség egykori főgondnokának szavalatát hallhatták az egybegyűltek.

Az istentiszteletet követően leleplezték a templomban a felújítás munkálatait hirdető emléktáblát, majd az elöljárók koszorúkat helyeztek el a templom bejárata előtt található kopjafánál, amely a világháborús hősök emlékét őrzi, valamint ide temették a régészeti ásatások során előkerült hat szekérnyi emberi csontot. A felújítás során újra feltárták a templom kriptáját, helyreállították a tornyot, a szentély tetőszerkezetét, az épület homlokzatát, a gótikus ablakokat és a tégla aljzatot, a szentélybe nyíló, befalazott boltív vakolásakor olyan megoldást találtak, hogy látható maradjon az egykori nyílás íve. A középkori falképeket szintén kezelésbe vették, a híres tatárfejről pedig kiderült, hogy valószínűleg Szent Kristófot ábrázolja.

Fotó: Kiss Gábor

Szöveg: Berekméri Gabriella