Két év munkálatait zárták le november 26-án Egerpatakon, miután sikerült a templomukat megújítani. A hálaadó istentisztelet után, amelyen Kató Béla püspök hirdette az igét, megemlékeztek arról is, hogy pontosan 75 éve országzászlót avattak, a megemlékezésen a zászlót adományozó Böhönye község képviselői is részt vettek.

A 67. Zsoltár alapján elmondott igehirdetésében a püspök az áldás fontosságát hangsúlyozta, hiszen a nagy munkák, vagy akár egy emlékév végére elfárad az ember, ilyen alkalmak végén Isten áldása az, amit nyugalmat adhat. A ma embere azonban mást tart fontosnak, életünk biztonsága érdekében anyagiakat gyűjtünk, megfogható dolgokban látjuk a biztonságot. A zsoltár azonban azt mondja, hogy ha nincs Isten áldása az ember életén, akkor semmit nem érnek az összegyűjtött anyagiak. A püspök példával támasztotta alá ezt a kijelentését, régen a szülők áldását kérték a házasságra, ma azonban ezt magánügynek tartják a fiatalok, holott a házasság megáldásán múlik a közösség, a nemzet jövője. Az áldatlanság az emberi gyarlóság, a bűn következménye, áldás nélkül a félelem veszi át az életünk felett az irányítást. Ezért fontos, hogy Isten áldását megmutassuk másoknak, hiszen Isten bennünket is felhasznál áldásosztókként.

Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese, a gyülekezet egykori lelkipásztora köszöntőjében azért adott hálát, hogy Isten olyan lelkipásztort rendelt a közösségbe, aki megtalálta a lehetőségeket, a forrásokat, támogatókat, hogy megújítsa a templomot. A megújult hajlékot pedig meg kell tartani a maga rendeltetésében, nekünk pedig kötelességünk az Isten dicsőségére élni.

Dezső László Levente lelkipásztor a templom felújítási munkálatairól beszélt. Két évvel ezelőtt a templom tornya bádog nélkül maradt. A sürgősségi beavatkozás után kezdtek neki a munkálatoknak, arra voltak elsősorban kíváncsiak, hogy a támogatásokon túl az egerpatakiak milyen áldozatot tudnak hozni a templomukért. A gyülekezet 75 százaléka adakozott, képesek voltak önmagunkért tenni. A gyülekezet törekvéseit támogatta az Erdélyi Református Egyházkerület, a Kovászna Megyei Tanács, Réty község önkormányzata, a helyi közbirtokosság, Böhönye község önkormányzata. Az írásos terítőket a gyülekezet nőszövetsége újrafestette, a férfiak több napon keresztül vállalták a közmunkákat.

1942-ben Erdély-szerte országzászlókat avattak azokon a településeken, amelyeket visszacsatoltak rövid időre Magyarországhoz, az egerpataki országzászlót Böhönye község adományozta, ezt a kapcsolatot elevenítették fel a közelmúltban. Zsoldos Márta Piroska, Böhönye polgármestere köszöntője után átadta a gyülekezetnek Böhönye község és az ország zászlóját, valamint felolvasta a böhönyei egyházközség levelét, amelyben Isten áldását kérték a külső megújulás után a belső megújulásra is. A polgármester hangsúlyozta, hogy ezen a napon nem éket, hanem hidat vertek a két közösség közé.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke arról biztosította a gyülekezetet, hogy továbbra is számíthatnak a megyei önkormányzat segítségére, jövőre Szacsvára szeretnének nagyobb ívű támogatást juttatni. A tanácselnök köszöntője végén Kovászna megye zászlóját ajándékozta a gyülekezetnek.

Dombora Lehel, Réty község polgármestere szerint az önkormányzat számára is büszkeség és elégtétel, hogy megújult az egerpataki templom, a világi vezetésnek ugyanolyan fontos, mint az egyházi elöljáróknak, hogy az egyház erős legyen, hiszen enélkül a közösségek elvesznek. A templomok bástyák, amelyek közösségeinket védelmezik, ezért is támogatják ezeknek a megmaradását.

Az egerpataki közösséget bemutató Falufüzet Kisgyörgy Zoltán újságíró mutatta be, majd a gyülekezet fiataljai szolgáltak. A hálaadó istentisztelet után a templom udvarán Ördög József néhai lelkipásztor emlékére koszorúzta meg a nőszövetség a templom előtti téren felállított kopjafát, eköré a reformáció ötszázadik évfordulójának emlékére öt tuját ültettek el. Innen az országzászló talapzatához vonult át a gyülekezet, koszorúzás után szeretetvendégségre került sor.

Kiss Gábor