Megújulva szolgálja a nagygalambfalvi valamikori felekezeti iskola a gyülekezetet, amely április 15-én hálaadó istentiszteletet tartott, hogy megköszönje Istennek és a támogatóknak, hogy az épület immár új köntösben, új célok megvalósításáért várja a tágabb közösséget.

A templomban tartott hálaadó istentiszteleten Kató Béla püspök prédikációjában a Jer 29, 1,4,7,10–14 alapján arról beszélt, hogy Isten a nehéz helyzetekben sem feledkezik meg rólunk, a nehézségek közepette is gondoskodik rólunk, ahogy a zsidó népről is gondoskodott a babiloni fogság közben. Jeremiás fogságban élőknek írt levele útmutatás annak a nemzetnek, amely meg akar maradni. A fogság egy bizonytalan helyzet, Jeremiás mégis arra kéri a fogságban élőket, hogy házakat építsenek, letelepedjenek, rendezkedjenek be hosszú távra, ne ideiglenesen gondolkodjanak a közösség jövőjéről, hiszen csak így tudnak megmaradni. A nagygalambfalvi közösség azzal, hogy új terveket sző, hosszú távra rendezkedik be, a jövőbe fektet be, de a püspök szerint ez nem elég, hiszen az intézmények emberek, gyermekek nélkül nem tudnak önmagukban megmaradni, Isten is emberek által végzi a munkáját.

A templomban tartott ünnepségen Kányádi György lelkipásztor köszöntötte a vendégeket és az ünneplő gyülekezetet, majd Szaniszló Elek gondnok számolt be arról, hogy a valamikori felekezeti iskola felújításának ötlete egy évvel az ünnepség előtt született meg a lelkészházaspár fejében. Az Úr csodásan működik – jelentette ki a gondnok. Isten csodálatos munkája, hogy a gyülekezeti házat a nagygalambfalviak használatba vehetik. Az ünnepség folytatásaként Ilyés Dénes szavalatát hallgatták meg az egybegyűltek, majd Brian Johnston, illetve a településről elszármazott Puja Andrea operaénekesnő és Puja Barna Attila trombitaművész közös koncertjére került sor.

A hálaadó istentisztelet után a templom melletti gyülekezeti ház előtt folytatódott az ünnepség. Kányádi György lelkipásztor a gyülekezet, valamint a régi felekezeti iskola történetéről beszélt.  A felújított közösségi ház 1939-ben épült felekezeti iskolaként. Az első világháború után, miután a település iskolája a román állam fennhatósága alá került, megszűnt benne az állami magyar nyelvű oktatás. Az akkori egyházi elöljárók, hogy biztosítani tudják az anyanyelvű oktatást a magyar diákoknak, megszervezték a felekezeti oktatást. 1919. szeptember 1-jén Kádár Dénes lelkipásztor vezetésével az egyházközség három tanerős felekezeti iskolát indított. A tanítás az elején magánházaknál folyt, később a lelkipásztori lakásban 1939-ig – többek között itt kezdte el tanulmányait Kányádi Sándor költő, a falu szülöttje. Bár az állam megpróbálta minden eszközzel megszüntetni a magyar oktatást, Szabó Gyula lelkipásztor és Kecseti Zsigmond gondnok szolgálata alatt a presbitérium 1936-ban elhatározta, hogy új felekezeti iskolát épít. 1948-ban a kommunista állam az egyházközséget megfosztotta minden ingó és ingatlan tulajdonától, az egyházi élet a templom és a lelkészi lakás falai közé szorult be. A felekezeti iskola továbbra is iskolaként működött. 1981 után jutott szomorú sorsra az ingatlan, miután felépült az új állami iskola. Nagy Gábor lelkipásztor a rendszerváltás után a presbitériummal rögtön visszafoglalta az épületet, amely azóta is gyülekezeti házként működik. Télen istentiszteleteket tartanak, de itt folyik a gyülekezeti vallásóra két csoportban, a konfirmációi felkészítő, az ifjúsági bibliaóra, itt tartják a felnőtt bibliaórákat, a gyülekezeti kóruspróbákat, presbitergyűléseket, vallási ünnepélyeket, itt étkeznek nyaranta a romamisszióban segédkező németek, előadásokat szerveznek a gyülekezetet érintő témákban, de a magyar honosítással járó tevékenységek is itt zajlanak. 2017 februárjában a presbitérium a reformáció 500 éves jubileumának tiszteletére határozott úgy, hogy az ünnepi programok mellett maradandót is szeretne alkotni, ezért a gyülekezeti házat, a parókia fedélzetét és a parókia bejárati kapuját pályázatokból, önkéntes munkából és adományokból újítja fel.

Czapp József mikepércsi lelkipásztor a reformáció 500. emlékévében 500 km-t szaladt, a kezdeményezés alatt a nagygalambfalvi református közösség számára gyűjtött adományokat. Az ünnepségen adta át azt a másfél millió forintot, amit névtelen adakozók utaltak a futam előtt a gyülekezet megsegítésére nyitott bankszámlára. Kányádi György lelkipásztor azt is elmondta, szoros az együttműködés a gyülekezet és az önkormányzat között, többek között a település polgármestere finanszírozta az udvar rendbetételét. Gyerkó Levente polgármester a felújítási folyamatról beszélt, és köszönetet mondott a támogatóknak, hogy kisebb-nagyobb pénzösszeggel hozzájárultak a gyülekezet kezdeményezéséhez.

Az udvaron tartott ünnepségen beszédet mondott a nagygalambfalvi iskola igazgatónője, Bálint Hajnal, aki a településen működő intézmények közötti összefogást emelte ki. A továbbiakban Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Antal Lóránt szenátor, Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének vezetője, Sebestyén Csaba képviselő, Patkós Zsolt, Szank testvértelepülés polgármestere, Timár Zoltán, Mikepércs testvértelepülés polgármestere, Jakab Csaba, Gyöngyöstarján testvértelepülés jegyzője mondott beszédet, majd a gyülekezetet támogató holland segélyszervezet nevében Anton van de Velde, a németországi partnerek nevében pedig Daniel Pollack és Tobias Walzok köszöntötte a gyülekezetet. A köszöntések után a gyülekezet ifjúsága, gyerekei és az egyházközség kórusának bizonyságtételével zárult az ünnepség.

Kiss Gábor