Teljesen felújították Kibéd református templomát az elmúlt években. A szorgos gyülekezet már egy évtizede folyamatos fejlődésben van, emellett igyekszik megőrizni évszázados hagyományait. A sok sikeres munkáért, Isten bőkezű áldásáért szombaton, október 29-én tartott hálaadó istentiszteletet a közösség.

Teljesen felújították a kibédi templomot. 📸 Borbély Zoltán

200 éves a templom, 175 éves a Bodor Péter által készített orgona, 170 éve áll a lelkészi lakás, illetve 100 éve járt a gyülekezetben Mária királyné – sorolta az idei évfordulókat Sipos-Vizaknai Balázs helyi lelkipásztor. 2017-ben döntött az egyházközség a templom külső felújításáról a meggyengült vakolat, a nem megfelelő tető és nyílásszárók miatt. A templom fennállása óta nem volt ekkora horderejű felújítás, a gyülekezet azonban nekivágott. „Figyelem, fent dolgoznak” – hirdette a munkálatok ideje alatt a felirat, amelyet úgy is értelmezhettek a hívek, hogy Isten is akarja a felújítást.

A 170 éves orgonát Bodor Péter építette. 📸 Borbély Zoltán

Az egyházközség 65 ezer eurós uniós pályázatot nyert, ez fedezte a tetőcserét, ablakok cseréjét, a templomhajó és a torony vakolatának javítását, festést, valamint a toronysüveg lefestését. A gyülekezet adományaiból ajtót, a megyei tanács támogatásával pedig villanyhálózatot cseréltek. A templom belsejét idén újították fel, szintén a megyei tanács támogatásával. A helyi önkormányzat az udvar térkövezését finanszírozta. A gyülekezet azonban már egy évtizede szorgoskodik: 2011-ben új harangot kellett önteni, 2012–13-ban orgonát restauráltak, a templomfelújítás előtt pedig már rendbe tették a tanácstermet, a kántori lakot és a magyar kormány Erdélyi Református Egyházkerületen át nyújtott támogatásával átalakították a parókiát is. 47 ablakot és 34 ajtót cseréltek ki – számolt be a részletekről Sipos-Vizaknai Balázs.

Sipos-Vizaknai Balázs kibédi lelkipásztor megtartotta a munkások által elhelyezett feliratot: Figyelem, fent dolgoznak! 📸 Borbély Zoltán

Az ünnepségen Kató Béla püspök hirdette az igét az Ézs 40,25–31versek alapján. Arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos mindig valóságosan felmérni élethelyzetünket. Amikor nyomaszt és fojtogat lehetőségeink és időnk végessége, nem látjuk értelmét tetteinknek, és ellankad az erőnk, a kísértés arra késztetne, hogy adjuk fel a küzdelmet. A próféta azonban arra szólít fel, hogy tekintsünk a magasba, és nézzünk az Úrra, aki képes meggyógyítani a lelkeket, és határtalan a szeretete. Kató Béla arra biztatta a gyülekezetet, hogy először is a múltba tekintve lássa meg, hogy Isten mindig csodálatos módon segítette a közösséget, pedig nem egyszer úgy tűnt, hogy nem éli túl a történelem viharait. „Isten sosem az érdemeinket keresi, hanem a szükségeinkre néz” – ebben bízva tekintsen a gyülekezet a jövőbe, és nem keseredhet el.

Kibéden még készítik a hagyományos búzakoszorút. 📸 Borbély Zoltán

Biró István, a Küküllői Református Egyházmegye esperese arról számolt be, hogy az egyházmegyében 45 templom újult meg, a valódi elszámolás azonban csak ezután következik Kibéden is: meg tudja-e tölteni az évszázados hagyományokkal rendelkező gyülekezet a hajlékot? Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes a Róm 1,17b verssel köszöntötte a gyülekezetet: „Az igaz ember pedig hitből él.”  A főjegyző szerint a reformáció ünnepe mindig jó alkalom arra, hogy visszatekintsünk a múltba, és megvizsgáljuk, ma mi az üzenete. „Önmagában a hit semmit sem ér, ha csak a templomban marad, és nincsenek látható jelei, nem termi meg a gyümölcsét” – mutatott rá Kolumbán Vilmos, hozzátéve, hogy az elmúlt évszázadokban épült templomok és intézmények a hit gyümölcseinek tekinthetők.

Veress Zsombor egyházmegyei főgondnok megújulást és hitben való megerősödést kívánt a kibédieknek, majd Szilveszter László főgondnok szólt az ünneplőkhöz. Elmondta, nemcsak a köveket, hanem a lelkületet is meg kell újítani, amely csak Isten közelségében válhat igazi, értékeit őrző és alkotó közösséggé. Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke beszédében hangsúlyozta, „ha megmaradunk hitben, maradandót alkothatunk életünk szinte bármely területén.” Dósa Sándor polgármester a helyiek szorgalmáról beszélt: az elmúlt évtizedben ravatalozóházat építettek, orgonát, parókiát, tanácstermet, kántori lakot, valamint több melléképületet is felújítottak, oktatási központot létesítettek, most pedig a templom is elkészült. Berei Brigitta, a Kis-Küküllő Balavásár Sóvárad Egyesület elnöke az egyházközség 2017-beli pályázásában vett részt. Elmondta, korábban még nem volt példa a térségben arra, hogy egyházi intézmény részesüljön uniós vidékfejlesztési támogatásban.

Az istentiszteleten Kató Béla püspök hirdette az igét. 📸 Borbély Zoltán

A továbbiakban Ősz Sándor Előd, az Erdélyi Református Egyházkerület főlevéltárosa ismertette a templom történetét. Kevés adat maradt fenn a középkorból, 1332-ben még Sóvárad az anyaegyházközség a környéken. Egy ajtókeret és az úrvacsorai kehely utal erre a korszakra. 1628-ból való az első adat, amely Kibéd anyaegyházközségi státusát jelzi. A templom történetéről először 1739-ben számol be az akkori lelkipásztor: egy 1552-es feliratról ír, valamint a torony 1640-beli építéséről és a templom bővítéséről. 1796-ban kuruc-labanc harcok áldozata lett a templom, de összefogott a közösség, és egy év alatt visszaépítette a hajlékot. 1773-ban nagyobb felújítás, átalakítás történik, kazettás mennyezete is lehetett az épületnek. 1781–84 között ismét nagyobbítják, de 1810 körül tűzvész pusztíthatott, mert 1812-ben omlófélben levő templomról írnak. A gyülekezet ekkor nagyobb, új templom építésébe kezd. A pénzt az egyházközség tőkéiből, Erdély-szerte rendezett gyűjtésből, az egyházközség erdeinek kitermeléséből, illetve a gyülekezeti tagok adakozásaiból teremtették elő. 1821-ben már nagy, új kőtemplomról számol be a vizitáció. A torony azonban ledőlt, alapjairól kellett újraépíteni háromszor akkora összegért. 1825-ben helyezik el a harangot, és újra nagy összeget költenek bádogozásra. 1842-ben toronyórával, 1846-ban orgonával ékesítik a templomot. A befektetéseket azért sikerült véghez vinnie a gyülekezetnek, mivel Marosszék legerősebb református gyülekezetei közé tartozott.

A kibédi hálaadó istentiszteleten Mátyus Ilona nyugalmazott tanítónő és Suba Mária szavalatokkal, a helyi fiatalok pedig hangszerekkel és énekkel gazdagították a programot, emellett fellépett a gyülekezet kórusa Nagy Prázsmári Krisztina kántor vezetésével. A helyi művelődési házban a szeretetvendégség mellett Czirjék Lajos festőművész Kibédről készült képeit is megtekinthették az érdeklődők.