Ünnepre gyűlt össze a Kolozsmonostori Református Egyházközség gyülekezete november 26-án. Örökkévalóság vasárnapján, egyben az egyházi év utolsó vasárnapján az elmúlt évek munkálataiért, lelki és fizikai építkezéseiért adtak hálát.  

A templomon olyan munkálatokat végeztek, amelyek a gyülekezeti életet teszik kényelmesebbé. 📸 Kiss Gábor

Az ünnepi istentiszteleten Kató Béla püspök a Mt 1, 21-23 versei alapján elmondta, ezen az ünnepen díszbe öltöztetjük a szívünket, lelkünket, hálát adva az elmúlt időszak munkálataiért. Az elkövetkezőkre nézve pedig az adventra készülődünk, amely kapcsán nagyon fontos észrevennünk, hogy a lelkünkben benne van-e az igazi várakozás. A püspök hangsúlyozta, a legfontosabb megérezni, hogy Isten velünk van, a felolvasott ige pedig éppen erre törekszik, Istent igyekszik közelebb hozni hozzánk. Ugyan sokszor távolinak érezzük Őt, de tudnunk kell, hogy mindig jelen van, és nem kívülről figyeli bűneinket, hanem eggyé válik velünk. Hozzátette, Isten jelenléte életünket, gondolkodásunkat megváltoztató erő, és bár mi azt szeretnénk, hogy velünk legyen, Ő azt szeretné tőlünk, hogy mi haladjunk az Ő útján. Ha azt az utat választjuk, az elkövetkező várakozás időszaka boldogan fog telni. Tudnunk kell tehát, összegezte a püspök, hogy Isten abban a Jézusban van velünk, aki azért jött, hogy megszabadítson bűneinktől, hogy ezáltal Istennek kedves népet teremtsen. 

A hálaadó istentiszteleten a gyülekezet vallásórás gyerekei is bizonyságot tettek. 📸 Kiss Gábor

Gede Csongor, a Kolozsmonostori Református Egyházközség lelkipásztora az egyházi év utolsó vasárnapján háláját és köszönetét fejezte ki mindazért, amivel Isten megajándékozta őket – az új munkatársakért, a korszerűsítő munkálatokért, az önkéntesekért, az egyházközség minden segítőjéért. Külön hangsúlyozta mindazokat a munkálatokat, amelyek a gyülekezet életét megkönnyítik az elkövetkezőkben, köszönetet mondva az új harangért és a felújított orgonáért, de a korszerűsített fűtésrendszerért, a felújított gyülekezeti teremért és a vallásórások számára kialakított játszótérért is.  

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere kijelentette: „A legfontosabb az, amit az egyházközség tett, hiszen a felújító munkálatok közösséget is építenek” – fogalmazott. Mindezért háláját és köszönetét fejezte ki minden gyülekezeti tagnak, vezetőnek, munkásnak. Hozzátette, szükségesek az ilyen összejövetelek, amikor minden generáció egy helyen ünnepel, hiszen így biztosítva van közösségünk megmaradása. 

Az elvégzett munkálatokért és a gyülekezet életéért Kató Béla püspök kérte Isten áldását. 📸 Kiss Gábor

“Öröm tölti el a szívemet nagyon sok mindenért, elsősorban az összefüggésekért, amiket ma hallottunk!” – mondta el beszédében Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke. Kiemelte, a legfontosabb szó, ami ma elhangzott, az „együtt”, az örökkévalóság vasárnapjára reflektálva hozzátette, ő katolikusként ezen a napon Krisztus királyt ünnepli, de „mi lehet annál szebb, amikor Krisztus erejében együtt vagyunk az örökkévalóságra készülve?”  

Az elvégzett munkálatokról Gede Csongor lelkipásztor számolt be. 📸 Kiss Gábor

Végezetül Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese köszöntötte az ünneplő gyülekezet tagjait, a Mt 17, 4 verse alapján: „Harminc évvel ezelőtt ebben a gyülekezetben megfogalmazódott a gondolat, hogy jó itt lenni; ez a gondolat mostanra megteremtődött, beteljesült. A ház megépült, de ahhoz, hogy célját betöltse, gyülekezet kell.” A püspökhelyettes a gyülekezet tagjait arra bátorította, hogy ebbe a házba úgy térjenek be, mint ahová haza térnek, mint ahol békesség, szeretet, egyetértés várja őket.  

Az istentiszteleten a gyülekezet kórusa mellett a fiatalok is hozzájárultak az alkalom ünnepélyességéhez. 📸 Kiss Gábor

Az ünnepi istentiszteletet a gyülekezet kórusa, majd a fiatalok műsora színesítette.