„Legyünk két lábon járó templomok!” – megújult Körösfő református temploma

Új pompában magaslik a Körösfői Református Egyházközség kazettás mennyezetű műemléktemploma, amely Magyarország Kormányának, illetve az Erdélyi Református Egyházkerületnek köszönhetően újulhatott meg. Isten házának és az abban szóló orgonának felújításáért október 1-jén adott hálát a népviseletbe öltözött gyülekezet apraja-nagyja.  

A hálaadó istentiszteleten Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Zsolt 84, 1-13 verseit olvasva hirdette Isten igéjét. A felolvasott zsoltár egy zarándok zsoltár, amely örömet fejez ki; annak a zarándoknak az örömét, aki kiválasztottként felmehetett a hegyre a templomába. A zsoltár a boldogságról is beszél, boldognak nevezi azt az embert, aki Isten házával kapcsolatba kerülhet – ez a kapcsolat ugyanis különleges. Boldogság kell minket is elárasszon, hiszen a templom, amely Isten dicsőségét hirdeti, megújult – hangsúlyozta a püspök. Nem szabad azonban elfeledkezni róla, Isten ugyanis a templomot azért adta, hogy azt folyamatosan építsék, szépítsék az új generációkat is bevonva, hiszen a templom az a biztos pont, amire építhetjük a reménységünket. Ma a jelenlétünket szinte természetesnek érezzük ott, a zarándoknak ez különlegességet jelentett. Ezt úgy élhetjük mi is át, ha felidézzük mindazokat a különleges eseményeket, amelyeket Isten színe előtt, a templomban végeztünk. A zsoltár azt is mondja, Isten templomát a szívünkbe is be kell zárjuk – a templomba vágyakozás csodálatos érzés, de a nagyvilágban hogyan hordozzuk magunkban Istent? „Legyünk két lábon járó templomok, hogy az áldás völgyévé változzon körülöttünk a világ!” 

Nem csak a templom külseje és belseje, a kerítés, imaterem és parókia is megújult Körösfőn. 📸 Kiss Gábor

Az igehirdetést Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperesének ünnepi gondolatai követték: „Egy nép és egy nemzet életében vannak történelmi időszakok; az elmúlt pár esztendő ilyen történelmi idő volt, hiszen templomaink, iskoláink megújulhattak. Mi más ez, ha nem egy történelmi idő, amit Isten kegyelemből adott nekünk? Az elmúlt év csoda volt, amiért hálát kell adni, amit észre kell venni. A legnagyobb csoda azonban az, hogy egykor Isten a lábát a földre tette Krisztus Jézusban.”  

A gyülekezet apraja-nagyja népviseletbe öltözött a hálaadó istentiszteletre. 📸 Kiss Gábor

Ambrus Attila, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka a hegyen magasló templom szépségét hangsúlyozta. Az új pompájában díszelgő templomot nem csak a felújított falai teszik igazán széppé, mondta, hanem az a tény is, hogy akik ezt elvégezték, a jövőre gondolva tették. Aki pedig a jövőre gondol, abban ott van a bizalom, a hit, a reménység a következő generációra vonatkozóan.  

Póka András György, a Kalotaszegi Református Egyházmegye főgondnoka köszönetét fejezte ki az egyházmegyében történt templomfelújításokért – hiszen ezekre az utóbbi hetekben bőven akadt példa. Körösfő református gyülekezetéhez szólva pedig külön intézte köszönő szavait, akiknek nemcsak rátermettségükért, de hűen őrzött népviseletükért, népszokásaikért, hagyományaikért is köszönetet mondott. 

A felújítás történetét mutatták be a templom előtti téren kiállított képek. 📸 Kiss Gábor

„Boldogok, akik háborúságot fizetnek az igazságért, mert övék a Mennyek országa” – szólt Hoppál Péter, Magyarország Kormányának Kulturális Kormánybiztosa. A püspök szavaira reflektálva szintén boldogságra buzdította az egybegyűlteket. Vajon boldogok voltak-e a padokban ülők ősei, akik a tatárdúlás után felújították a templomot? Vagy azok, akik az 1763-as földrengés után a mennyezetet és a templom küllemét megújították? Ők biztosan háborúsággal fizettek az igazságért. Mi ma lehetünk-e boldogok? Nyomatékosította, boldogoknak kell tudni magunkat, hiszen az őseinkhez képest ma technikai eszközökkel, találmányokkal ellátva élhetünk könnyebb életet. De ezt a boldogságot szeretné megadni Magyarország Kormánya is mindazzal a támogatással, amellyel a templom felújításához hozzájárultak.  

Simon István Előd Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa nevében szólt az ünneplő gyülekezet tagjaihoz. „Isten áldd meg a magyart, jó kedvvel, bőséggel” – a 200 éve írt nemzeti imádságra utalva kifejezte, ha erre a településre tekint, mintha az imádság szavai beteljesültek volna. A jó Isten ugyanis megáldotta az itteni magyar népét bőséggel, amelyet az Istenhitben gyökerező történelmi, kulturális gazdagság bőven bizonyít. A himnuszbeli bőség tehát megadatott Isten jóvoltából, de hogy állunk a jókedvvel? – tette fel a kérdést. A gyülekezetet bátorítva hozzátette, ne feledjék, hogy Isten jó kedve mindennek az alapja.  

A felszólalók többsége, köztük Hoppál Péter kormánybiztos is a boldogságról beszéltek a gyülekezetnek. 📸 Kiss Gábor

Szunomár Péter a Vasvári Pál Alapítványt képviselve fejtette ki ünnepi gondolatait: az egyháznak közel kell kerülnie a világhoz, hogy megértsék egymást, Körösfőn egyház és világ együtt erősíti egy közösség fényét. Ugyan ezt az összefogást, testvéri odaadást és kettősséget kívánta a jövőre tekintve is. 

Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke az öröm és köszönet érzéseit fogalmazta meg. Ezek az érzések Körösfőt otthonná alakítják, mint fogalmazott: „otthon tudom érezni magam ott, ahol önök laknak, és tisztelettel jövök ide, ahol önök alkotnak.”  

„Hála és öröm van a szívünkben” – jelentette ki Bódis László, Körösfő polgármestere. Hozzátette, Körösfő népe mindig szívén viselte egyháza sorsát, féltve őrizte kazettás mennyezetű műemléktemplomát, ma ez mind-mind megújulhatott. A polgármester Reményik Sándor szavaival zárta gondolatait: „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!” 

Megújulva kíséri a templomi éneklést a gyülekezet orgonája is. 📸 Kiss Gábor

Kántor Attila körösfői születésű lelkipásztor is köszöntötte a gyülekezet tagjait: „Boldogok, akik lélek- és szívközelben élnek Istennel, egymással, áldozatot vállalva cselekednek és bíznak az Istenben.” Hozzátette, ő legfőképpen azért érez boldogságot, mert mindezt Körösfő gyülekezetében családjával együtt megélhette. 

Végezetül Károly Károly, a Körösfői Református Egyházközség lelkipásztora a 2016-os évre emlékezve felidézte az akkori szolgálata helyszínének javítási munkálatait: akkori beszédében azt nyilatkozta, reméli, egy életre kizsindelyezte magát. Istennek azonban más tervei voltak, és mivel hűen teljesítette kötelességét évekkel ezelőtt, erre újra megbízatást kapott. A lelkipásztor ismertette az elmúlt hét év munkálatait: ezalatt kicserélték a padfűtést és zsindelyt, megújulhatott az orgona, a torony és a kerítés is, de az imaterem és parókia is felújításokon esett át. 2018-ban pedig a helyi tanácsnak köszönhetően igénybe vehették a ravatalozót is.  

A hálaadó istentiszteletet a körösfői református gyülekezet kórusának éneke zárta.