„…legyen ez a hely kovásza annak, ami a jövőt illeti” – átadták a Herepei-házat
Hálaadó istentisztelettel vette kezdetét a 14. Kolozsvári Magyar Napok programsorozata augusztus 13-án, amelyre a Farkas utcai református templomban gyűlt össze az ünneplő gyülekezet. Az istentisztelet után a szomszédos Herepei-ház udvarán került sor a felújított épület átadó ünnepségére. A Herepei-ház új rendeltetést kapott: az Erdélyi Református Egyházkerület Ifjúsági Szövetségének (IKE) és a kolozsvári Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek (FIKE) lesz a székhelye az elkövetkezőkben.
Az istentiszteleten Kató Béla püspök a 2Kir 20, 4-6 versei alapján hirdette Isten igéjét. „Ezen a hálaadó istentiszteleten gondolunk városunkra, ilyen alkalmakon pedig fontos, hogy valamiféleképpen választ tudjunk adni a sors kérdésére” – fogalmazott. Bennünket ugyanis foglalkoztat az, hogy mi fog történni velünk, kolozsvári magyarokkal. Választ kell tudjunk adni arra is, egészítette ki, hogy hogyan függ össze Isten és az ember akarata. Mi múlik rajtunk, és mi az, amin nem tudunk változtatni? Az ige szava ebben lesz segítségünkre: az embereknek nem előre megírt végeztük van, hanem van egy gondviselő Atya, akihez a legtitkosabb őszinteséggel szólhatunk, akihez a bűnnel szemben is fellebbezhetünk. A változás, amit Isten közvetít, bennünk lesz fellelhető, a kérdés már csak az, hogy az elkeserítő helyzetekben Isten népe megtanul-e befele fordulni?
„Aki hitből és hittel él, a lehetetlen helyzetben is van segélye. A hit adja meg nekünk azt a bizonyosságot, hogy Jézus mindig jelen van, mindig megragad bennünket, hogy megmentsen” – fogalmazott ünnepi beszédében László Attila Kolozs-dobokai főesperes-plébános.
Az ünneplő gyülekezet ezután a felújított Herepei-ház udvarára vonult, ahol Dimény Kata és Mihály Dávid éneke fogadta őket.
„Akik ezt a várost ismerték a régmúltban, és akik esetleg azóta nem jártak Kolozsváron, ma meglepődve látják azt, hogy milyen óriásit fejlődött, mint ahogyan Erdély, az egész Kárpát-medence is” – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Hozzátette, ez a fejlődés nem önmagától való, ehhez az kellett, hogy mi magyarok összefogjunk, és a nemzeti összetartozás érzését megerősítsük egymásban. „Kolozsvár nélkül nincsen magyar történelem, nincsen magyar nemzet, Kolozsvár neve a magyar történelemtől, a történelmi személyektől teljesen elválaszthatatlan” – egészítette ki.
Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere örömét fejezet ki, amiért a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat egyik ráhangoló rendezvénye lehet a Herepei-ház átadása, amellyel egy drágakövet adtak vissza a közösségnek. Mint fogalmazott, ez is bizonyíték arra, hogy itt Kolozsváron érdemes magyarnak lenni, érdemes egy közösségnek dolgozni. Hozzátette, ezáltal a Farkas utca egy olyan arcát képes megmutatni, ami szervesen kötődik a magyar közösséghez, ahol a magyar értékek, a magyar kultúra velejárója mindenki számára elérhetővé válik.
A ma Herepei-háznak nevezetett épület egykor a Belvárosi Református Egyházközség parókiája volt – ismertette a történelmi tényeket Weisz Attila művészettörténész. Mint elmondta, az épület bemutatása érdekében vissza kell mennünk a késő középkorba, amikor egy ferences minorita kolostor részeként megépült a Farkas utcai templom, amelyet Hunyadi Mátyás támogatott. Az építkezést 1490-ben kezdték, az épületet 1503-ban már használták. A ferencesek később elhagyták az épületet, majd jezsuita használatba került, végül 1622-ben Bethlen Gábor fejedelem a kolozsvári református közösségnek adományozta. I. Rákóczi György volt az, aki szorgalmazta az épület felújítását, a környező telkekkel együtt, ekkor épült meg a ma felújított ház is, amely kezdetben papilakként működött, majd kinőtte funkcióját, hivatali épületté vált, hiszen a parókia életét támogató világi elöljárók is használatba vették. Weisz Attila kiemelte, a munkálatok során latin nyelvű bibliai idézeteket tartalmazó falfestményeket is találtak, három réteg késő reneszánsz stílusú falképet sikerült feltárniuk, amire eddig Kolozsváron nem volt példa.
Apetroae Lucas, az Erdélyi Református Egyházkerület ifjúsági referense az öröm és hála szavakkal fejezte ki érzéseit a felújított házzal kapcsolatban. „A Herepei-ház átadó ünnepsége az IKE részére visszatekintés a múltba és bizalom a jövőbe. 102 éve indult az Erdélyi Ifjúsági Keresztény Egyesület története a Protestáns Teológia Intézet falai között, amely jelenleg 2000 taggal tevékenykedik, 15 egyházmegyében, 200 gyülekezetben” – ismertette az ifjúsági szervezet működését. Kifejtette, az új IKE központ a felbecsülhetetlen értéke mellett számukra egy olyan helyet fog jelenteni, ahol a fiatalok inspirációt meríthetnek, barátságokat köthetnek, és megtapasztalhatják Isten szeretetét és irányítását az életükben.
„Az az idő, amelyben vagyunk, különleges, mert lehetőséget ad: a feltárások a kulturális és történelmi korszakok sokaságát hozták felszínre, a Teremtő ugyanis lehetővé tette, hogy a nemzedékek egymás után jőve gyakran az elpusztított romokra is új épületet húzzanak” – mondta Kató Béla püspök. Hozzátette, a múlt történelmi lehetőséget kínál arra, hogy jobban megértsük, miért vagyunk most olyanok, amilyenek, és miért tartunk ott, ahol. Ha tudjuk azt, hogy hová szeretnénk jutni, ismernünk kell azt is, hogy honnan jövünk – emlékeztetett. „Ebben a házban az elmúlt századokban sok minden lezajlott, itt tanácskoztak egyházi és világi vezetők. Most ez az épület egy új korszakba lép. Az egyházkerület nem csupán a műemlékvédelem miatt újította meg az épületet, hiszen most átadjuk az ifjúsági egyesületnek, hogy legyen ez a hely kovásza annak, ami a jövőt illeti” – zárta gondolatait a püspök.
Az IKE vezetősége egy időkapszulát is elhelyezett a Herepei-ház udvarán, amelyet egyesületük alapításának 150. évfordulóján, 2071-ben fognak majd utódaik felnyitni.
Az ünnepség végén Kató Béla püspök áldását adta a felújított Herepei-házra, majd közösen Oláh Emese alpolgármesterrel, Potápi Árpád államtitkárral, Fazekas Zsolttal, a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztorával, Nagy Péter főgondnokkal és Apetroae Lucas ifjúsági referenssel elvágták a nemzeti színű szalagot. Ezután az érdeklődők megtekinthették a felújított házat, annak feltárt falfestményeivel együtt.