Közösen gondoztuk, szerettük és őriztük a kertet

Tartalmas és eredményekkel teli napnak voltak főszereplői a LAM Mikrohitel RT, a LAM Alapítvány munkatársai és a hídvégi gyülekezet tagjai október 24-én. Reggel áhítattal kezdtünk neki a nagy munkának, Isten segedelmét kérve mindenre, amit aznap tettünk. Az áhítat textusa, az 1Móz 2,15 ismét felébresztette bennünk azt az Istentől kapott feladatot, hogy a teremtett világot, „e csodálatos kertet” őrizzük, szeressük és gondozzuk.

Közösen gondoztuk, szerettük és őriztük a kertet

Erővel és boldog lélekkel sikerült kitakarítani és megtisztítani a parókia udvarát és kertjét a fölösleges bokroktól és fáktól. Az asszonyok egy része a parókia kerítését, a másik része az emlékház régi tornácát festette le. Egy másik csapat közmunkás a temető kertjét és neves őseink sírjait tette rendbe. Amíg mi kint tevékenykedtünk, addig odabent a nőszövetség tagjai finom fánkot készítettek az estebédhez. Jó magyar módra késő délután közösen fogyasztottuk el a finom gulyást és mellé a fánkot. A munka viszont még az ezután is folytatódott egészen szürkületig. Sikerült elvégezni, amit célul tűztünk ki magunknak még akkor is, ha estére mindannyian nagyon elfáradtunk. Felemelő érzés volt számomra látni azt, hogy ez a szorgalmas csapat milyen rendíthetetlenül dolgozott.

Közösen gondoztuk, szerettük és őriztük a kertet

A lemenő napnak fényében munkánk eredményére tekintve Csipkerózsika meséje jutott eszembe, s elgondoltam magamban, hogy a hídvégi egyházi birtok közös munkánknak köszönhetően megtisztult, és felébredt álmából. Adja az Úr, hogy e nap sok más eredményes napnak zászlóvivője legyen gyülekezetünk és egyházunk életében.

Közösen gondoztuk, szerettük és őriztük a kertet

A mindennemű segítséget hálás szívvel köszönöm meg a LAM csapatának, illetve a hídvégi gyülekezet tagjainak. Soli Deo Gloria!    

 

Kristály László Zsolt