Közös útkeresés – újjászülető egyház
Az átrendeződések korában az egyháznak is szüksége van a megújulásra. Az 1568 sátor csütörtök délelőtti beszélgetésén a meghaló és újjászülető egyház köré épülő gondolatokról, a vallásos értékek átmentésének lehetőségéről volt szó. A kerekasztal-beszélgetést moderálta: Rácz Norbert Zsolt (püspöki titkár, Magyar Unitárius Egyház).
Első körben a meghívottak egy egyház-definíciót igyekeztek megfogalmazni, körüljárva azt a kérdést, hogy mi az, amit egyháznak neveznek 2019-ben. Buzogány-Csoma István unitárius lelkész (Szentivánlaborfalva – Kézdivásárhely) szerint „az egyház szeretetközösség kell legyen”. A gondolatot azzal egészítette ki, hogy az evangélium lényegét megragadva az egyház „a gyógyító szeretet továbbadását és megélését kell szolgálja”. Tussay Szilárd, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület ügyvezető igazgatója egy hasonlattal élt: „(a jelenkor egyházát) úgy képzelem el, mint egy szállodát, ahová emberek érkeznek és aztán távoznak. (…) Van, aki elkötelezi magát, és a szálloda egyik emeletén megjavít valamit – azaz erős tagjává válik a közösségnek –, de akadnak olyan vendégek is, akik csak néhány éjszakára maradnak, utána távoznak”.
Krízishelyzet. Az utóbbi évtizedekben megfigyelhető egy negatív tendencia, amely a templomok kiürülésével jár. Dávid István kolozsvári református egyetemi lelkész úgy véli, a krízis önmagában nem jelent bajt, hiszen változásra szükség van, ez egy természetes folyamat. Tussay Szilárd meglátása szerint az egyháznak élnie kell a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel, oly módon, hogy az idők során felépített erős értékrend megmaradjon. A gyors információ korában érdemes kihasználni az online felületeken keresztüli kommunikációt. Ahogyan a közösségi élet is átrendeződött, úgy az egyház életében is szükséges egy újratervezés.
A fejtegetés során felvetődött egy olyan gondolat is, miszerint nem túl előnyös a meghaló egyház sorsát fitogtatni, ugyanis ezek a negatív töltetű fogalmak visszahatással lehetnek az egyház életére, sőt saját sorsunkra is. A negatív látásmód elkerülése végett inkább az újjászülető egyház lendületével kell tevékenykedni, bátran fel kell vállalni azt a világmagyarázatot, melynek alapjai már évszázadokkal ezelőtt biztos alapot nyújtott közösségek számára.
Társadalmi és szociális kérdések egyaránt kihatással vannak a szóban forgó átrendeződésre, így nyilvánvaló: ki kell lépni a templomokból ahhoz, hogy azok újra megteljenek. Felekezeten belüli és felekezetek közti közös útkeresésre kell indulni – tette hozzá Buzogány-Csoma István.
Amíg az egyház nem indul emberek keresésére, addig az emberek sem fognak rátalálni. A beszélgetés végén Tussay Szilárd pozitívumként emelte ki, hogy az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretein belül már két sátor is foglalkozik ezzel a témával (Keskeny út sátor, 1568 sátor).