A Diakónia Keresztyén Alapítvány Sepsiszentgyörgyi Fiókszervezete szakmai kiskonferenciával ünnepelte az ápolók világnapját május 12-én. Az eseményen hosszú idő óta először találkozhattak szemtől szemben a résztvevő szakemberek, ezúttal ötvenen, megosztva az eltelt év sok nehézségét.

A konferenciára testvérszervezeteket hívott az alapítvány, otthonápolással vagy idősotthoni ellátással foglalkozó intézmények munkatársait, szociális munkásokat, pszichológusokat, egészségügyi nővéreket, szakápolókat, adminisztrációs személyzet képviselőit, akik ápolásban, ápolásért, betegekért, idősekért dolgoztak az elmúlt egy évben.

Ezzel a kiskonferenciával ünnepelték az ápolók világnapját Megtartó erők nehéz időszakokban címmel. Ugyanis az ápolói munkakör sajátságos nehézségei és szépségei mellé magunkra vették egy éve a világjárvány kísértő jelenlétének nehézségeit, aggodalmait és a szolgálatvégzés személyes életünkre is kiható félelmeit. Erről beszélgettek, és erőt gyűjtöttek a meghívott előadók segítségével.

Otthonápolással vagy idősotthoni ellátással foglalkozó intézmények munkatársait hívták meg a szervezők. Fotó: Tóth Anna

Papp Ágota mentálhigiénés szakember, szupervizor a megküzdés fontosságáról beszélt az egyéni elakadások, problémák esetén. A Zathureczky Berta Idősek Otthona képviseletében Kernászt Adél pszichológus és Pásztor Klára főnővér felidézték az egy éve tartó járványhelyzet kiszámíthatatlanságából fakadó nehézségeket, a szakmai tehetetlenség és túlzott megterhelés okozta egyéni frusztrációkat. A Kovászna Megyei Vöröskereszt képviselője, Pap Adolf igazgató a szakmabeliek világszervezetének elrettentő statisztikáiról beszélt, negatív mutatókról, amelyeket a járványhelyzet okozta szakmai kihívások és nehézségek keltettek: álmatlanság, kiégés, poszttraumás szindróma a szakemberek körében. Az eseményt Orbán Edit református kórházlelkész tapasztalataival, gondolataival zárták, aki a szakemberek lelki leterheltségének feloldási lehetőségeiről, a kibeszélés, szupervízió fontosságáról beszélt.

A záró gondolatok rendjén a házigazda intézmény részéről Tóth Anna igazgató megköszönte a bátorságukat, kitartásukat, a megpróbáló helyzetekben való helytállásukat, hitüket, amely sokszor menedéket jelentett.

Az ápolók is ápolásra szorulna, főleg lelki téren. Fotó: Tóth Anna

1820-ban ezen a napon született Florence Nightingale brit ápolónő, aki a krími háborúban önkéntes ápolónőket toborzott, mentette, ápolta a sebesülteket, majd később ápolónőképző iskolát alapított. A lámpás hölgyként ismert ápolónő a katonáktól kapta ezt a nevet, mert éjszaka is ápolta az elesetteket, sebesülteket a laktanyafolyosón berendezett kórházban. Rá emlékezve tartják az ápolók, egészségügyi nővérek nemzetközi napját. Angliába visszatérve az emberek hősként tisztelték, és óriási hírnévre tett szert. A róla elnevezett nővérképzőt 1860-ban nyitotta meg. Több tanulmánya is megjelent a kórházakról, az ápolói hivatásról. VII. Edward király 1907-ben becsületrenddel tüntette ki, e kitüntetést először kapta nő a brit birodalomban.

Az ápolók napja a világon mindenhol azokról az emberekről szól, akik a betegekkel a legközvetlenebb kapcsolatban állnak. A mai ápolókról, nővérekről, akik minden alkalommal, amikor belépnek egy beteg otthonába vagy egy idősotthon szobájába, a szaktudás és ápolási technika mellett visznek egy darabot a szívükből is. Ez teszi a szakmát hivatássá.