Eszmék, értékek, váradalmak címmel szervez ünnepi konferenciát a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (KPTI) a reformáció 500. évfordulójára szeptember 28-29-én, amelyet a Farkas utcai templomban tartott áhítattal nyitottak meg tegnap, csütörtök este. A rendezvény nagyobb részét ma, szeptember 29-én tartják a teológiai intézet épületében, ahol a délelőtt folyamán műhelytevékenységeken vehetnek részt az érdeklődők, utána társadalmunk égető teológiai kérdéseiről tartanak kerekasztal-beszélgetést, majd a délutánt a reformációról szóló előadások töltik be.

A konferenciát elindító áhítaton dr. Kállay Dezső, a KPTI rektora szolgált a Róm 3,28 alapján. Kiemelte, a reformáció meghatározó gondolata a „kegyelemből és hit által”. Ennek alapján 500 év után visszatérünk a gyökerekhez, a lényeget mindig az alapokban, a forrásokban keressük, hiszen anélkül nem lenne helyes gondolkodás a máról. Az ember hit által igazul meg, és nem a törvény cselekedeteivel – mondja ki az ige. A rektor rámutatott: ott, ahol törvény van, mindig valamiféle verseny folyik. A mai ember is megpróbálja kiharcolni az őt megillető helyet a társadalomban, mindig az első helyre törekszik, a hittel azonban ezt a küzdelmet nem lehet eljátszani, az mindig egy, mégpedig Jézus Krisztus Atyja. „Isten nem törvényével akar minket mérni, még ha az jó törvény is, hanem családtagként fogad be. Mindenkinek megvan a helye, ahol ugyanazzal a bizalommal szólíthatja meg az Atyát” – jelentette ki Kállay Dezső, majd hozzátette: aki hit által akar megigazulni, abban az Istenben hisz, akiben Ábrahám is bízott, aki képes a holtat feltámasztani, és létbe hívni a nem létezőt. A hívő ember nem a saját hitének erejével, hanem Isten erejével jár.

Az igehirdetést követően Kállay Dezső köszöntötte az egybegyűlteket, és ismertette a konferencia programját és céljait. „A konferencia keretében a reformáció eszméinek az európai és hazai művelődésre gyakorolt hatására kívánjuk ráirányítani a figyelmet, egyfelől a teológiai gondolkodás és teológiaművelés területén, másfelől a filozófia, az irodalom, a képzőművészet és a zene területén. Kitekintésként az előadássorozatot a reformáció és a misszió kapcsolatának vizsgálata zárja” – foglalta össze az esemény lényegét.

A nyitórendezvényen Kató Béla, Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: az ő értékelése szerint a konferencia témája a múlt, jelen és jövendő – ezt mutatják be a címben szereplő fogadalmak is. „Emberi és egyházi életünk minden fordulatánál Istent hívtuk segítségül” – jelentette ki a püspök, majd rámutatott: Mózes nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a következő nemzedéket mire tanítja meg – ez a felelősség bennünket is érint. A mai emberek többsége saját érdekeit tartja szem előtt, sokszor a közösség rovására is. Ezt a századot a rövidlátás jellemzi, lassan kérdésessé tesszük, hogy milyen esélyei vannak az utánunk jövő nemzedéknek. A bibliai gondolkodás azonban közösségi, amelyben az az első, hogy mi a jó embertársunknak – ezt kell szem előtt tartaniuk a hívőknek – összegzett Kató Béla.

Adorjáni Dezső Zoltán püspök a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház részéről köszöntötte az esemény résztvevőit. Úgy véli, a jubileumi év nem csak formális rendezvénysorozatban, hanem a reformáció lényegének teológiai, tudományos elmélyítésére is teret kell hogy teremtsen. „A reformációt úgy is értelmezték, mint a világ egyik legmeghatározóbb kultúrtörténeti jelenségét, mások szerint a modern gondolkodás melegágya volt, de gazdasági, társadalmi következményeket is tulajdonítottak neki. Azonban mindezek felett lelki és hitbeli jelenség, mindenekelőtt az ige ügye” – jelentette ki a püspök. Hozzátette: nem egy lezárt és befejezett történelmi eseményről van szó, hanem egy máig zajló folyamatról. „A reformáció nem teológiai tanrendszer, görcsös ragaszkodás egy magszabott struktúrához, hanem a feltámadott és megdicsőült Krisztusba vetett hitt” – hangzott el.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint ravasz világban élünk, Kajafások vesznek körül bennünket, de tudnunk kell, a Kajafásokkal szemben mindig ott van nekünk Krisztus. A püspök kijelentette: az ember a bűnesettel rengeteget elvesztett, a bölcsesség nevében hajtotta végre tettét, de elvesztette az istenarcúságot. Csupán annyit nyert, hogy meg tudja különböztetni a jót a rossztól. Hozzáfűzte: „nem maradhatunk a jó és rossz közötti különbségtétel tudásával. Isten vissza akar vinni bennünket a szentség világába, hiszen igazságban és szentségben teremtettünk. Azt akarja, hogy az embernek újra legyen öröme és jövőképe.”

Bálint-Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke a 2Krón 29,3 igével köszöntötte az egybegyűlteket. „Kinyitá az Úr a házának ajtait” – emelte ki a püspök, majd hozzátette: a magunk módján mind reformátorok vagyunk, amikor egyéni és közösségi életünkben kinyitjuk lelkünk kapuit. „A reformáció ünneplése nem lehet nosztalgia. Nem büszkeség és nem csak emlékezés, hanem annak az örök kérdésnek a megválaszolása, hogy nyitva áll-e az Úr házának ajtaja” – hangzott el. A püspök szerint meg kell nyitni a templomok ajtaját, a lelkeket, hogy a közösség megújuljon, a tanítás megfoganjon, és a nyitott ajtón át kijusson a világba.

Az eseményen a Protestáns Teológiai Intézet vegyeskara szolgált Benkő Timea vezénylésével, valamint dr. Kovács László Attila orgonajátékát hallhatták az egybegyűltek.

A konferencia programja a Protestáns Teológiai Intézet honlapján érhető el.

Fotó: Kiss Gábor

Szöveg: Berekméri Gabriella