A koronavírusjárvány miatt bevezetett megszorítások óta először ült össze a Romániai Református Egyház (RRE) Zsinatát előkészítő Zsinati Állandó Tanács (ZSÁT) 2021. május 27-én. A zsinati tagok, valamint a zsinati bizottságok tagokkal és póttagokkal való kiegészítése után olyan jogszabály módosításokat tárgyaltak az állandó tanács tagjai, amelyeknek egy része a járvány alatt került felszínre, ezeknek az előkészítését az egyes zsinati bizottságok fogják előkészíteni.

A Zsinati Állandó Tanács a 24/2019-es jogszabály módosításáról tárgyalva eldöntötte, hogy a RRE Zsinata elé terjeszti, hogy csak az a lelkipásztor pályázhasson minősített gyülekezetbe, aki a felszentelése után legalább 5 évet szolgált önálló lelkipásztorként gyülekezetben. A jogszabály módosítását a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye Tanács kérte, akik 7 év szolgálati időt javasoltak, ezt azonban a ZSÁT tagjai túl sok időnek tartották. Ugyanakkor azt is javasolták, hogy a lelkipásztorok egyszer négy év helyett egyszer két évet tölthessenek beosztott lelkipásztori munkakörben.

A rendkívüli helyzeteket is szabályozni kívánták, amennyiben nem kerülhet sor a lelkészképesítő vizsga után a lelkipásztorok felszentelésére, az illetékes egyházkerületek igazolást állíthatnak ki, amelyek a felszentelést helyettesíthetik. A tanács ezt követően Forró László királyhágómelléki lelkipásztor-főjegyző beadványáról is beszélt, a kisegítő lelkipásztori státus bevezetését azonban egyhangúlag elvetette, így nem fog a Zsinat elé kerülni a felvetés.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának 13/2021-es döntését Kató Béla püspök ismertette. Elmondta, hogy fontos a második lelkészi állásokról és üresen maradt lelkészi állásokról beszélni, hiszen az újonnan létrehozott álláskeretek létrehozása sok esetben személyfüggő. Gyülekezetek gyakran járnak el úgy, hogy létrehoznak egy állást, majd 1-2 év múlva lemondanak róla. A püspök azt javasolta, hogy módosítsák a jogszabályt úgy, hogy ha egy gyülekezet létrehoz egy lelkipásztori állást, azt legalább 10 éven keresztül be kelljen tölteni. 10 év egy olyan meghatározott periódus, aminek az anyagi következményeit a gyülekezetek is fel tudják mérni, így kevésbé történhet az meg, hogy egy személy miatt hoznak létre egy állást. Az Igazgatótanács által javasolt kérdést a RRE Zsinatának Kánonjogi Bizottsága fogja előkészíteni és kérni a jogszabály kiegészítését.

Ugyancsak az Erdélyi Református Egyházkerület javasolta az IKE Szövetség „Lelkem csak Téged áld” énekesfüzetének a Zsinat elé terjesztését. Kató Béla elmondta, hogy nagyon sok énekesfüzet kering a gyülekezetekben, amelyeket ifjúsági csoportok adtak ki belső használatra, az IKE Szövetség most felvállalta, hogy egy mind szövegében, mind dallamában alaposan átnézett, ellenőrzött, a forrásokat feltüntető füzetet ad ki, amelyhez már mobilapplikációt is készítettek. Ahhoz, hogy ezt hivatalosan is lehessen használni a RRE két egyházkerületében a Zsinatnak is el kell fogadnia. Az énekesfüzetet, amely a napokban került ki a nyomdából, Visky S. Béla teológiai tanár és Péter Éva egyházkerületi zenei előadó is pozitívan véleményezték.

Szintén az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának javaslatára a ZSÁT javasolni fogja, hogy a Zsinat hozzon határozatot arról, hogy az egyházkerületi műszaki előadó választott tisztség legyen, ne egy fizetett állás. Kató Béla püspök azzal érvelt, hogy szükséges egy szakember tanácsát kérni, azonban nem szükséges ezért egy állást fenntartani, tervezésre pedig fel lehet kérni irodákat, ahogyan ezt most is gyakorolják az egyházkerületek.

A Zsinati Állandó Tanács tagjai a lelkésztovábbképzési rendszerről is beszéltek, amelynek szabályzatán apró módosításokat fog végrehajtani a Zsinat. Kató Béla püspök elmondta, hogy bár az elején nehezen szoktatták rá a lelkipásztorokat arra, hogy a továbbképzés kötelező, már volt olyan lelkipásztor, aki saját bőrén tapasztalta meg, hogy nem válthatott gyülekezetet, nem léphetett fizetéskategóriát, mert nem voltak meg a továbblépéshez szükséges kreditpontjai. A püspök szerint változás kell olyan téren is, hogy a lelkipásztorok a kreditpontjaik legalább felét teológiai továbbképzőkön kell megszerezzék. Szó esett még a parókusi jog szabályozásáról is, ennek előkészítése a kánonjogi bizottság feladata lesz. Kató Béla püspök elmondta, hogy a sepsiszentgyörgyi gyülekezetekben az ő javaslatára azt gyakorolják, hogy a belvárosi és a vártemplomi gyülekezetekben, ahol három-három lelkipásztor szolgál, évente kapja meg mindegyik lelkipásztor a parókusi feladatkört. Terítékre került még az elévülés kérdésének a szabályozása, ez ugyanis a jelenlegi helyzetben csupán a fegyelmi szabályzatban van pontosan körülírva, más területeken azonban nem esik szó róla az egyházi jogban.

dr. Bibza Gábor esperes felvetésére a nyugdíjas lelkipásztorok szolgálatvállalásáról is beszéltek a tanácstagok. Kató Béla püspök hozzászólásában elmondta, hogy 65 évesen bárki nyugdíjba vonulhat, a 70 évig tovább szolgálás egy törvény nyújtotta lehetőség, a tovább szolgálás kérdését szintén a kánonjogi bizottság fogja előkészíteni, a javaslatát pedig a következő Zsinati Állandó Tanács fogja újra tárgyalni. A ZSÁT foglalkozott még a kinevezett lelkipásztorok jogállásával, valamint tárgyaltak arról is, hogy mi történik azokkal a lelkipásztorokkal, akik bizonyos időszakra kormányzati megbízatást vállalnak. A ZSÁT úgy határozott, hogy mindkét esetben a kánonjogi bizottság fogja a jogértelmezést elvégezni és a Zsinat elé terjeszteni.

Az ülés utolsó szakaszában az istentiszteletek jogállásáról is szó esett, ezt a kérdést is a koronavírusjárvány alatt tapasztaltak alapján vetették fel, a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy nyitott beszélgetést kell erről nyitni, a kérdéssel pedig a Zsinat liturgikai, teológiai és kánonjogi bizottsága is foglalkozni fog. A gyűlés lezárásaként a ZSÁT tagjai a társult egyházközségek kérdését is tárgyalták, hiszen jelenleg sérül az arányos képviseleti elv, sőt ütközik a gyülekezeti elv és a paritás elve. Mivel a kérdésben nem sikerült konszenzusra jutni, ez a kérdéskör nem kerül még a következő zsinati ülés napirendjére.