Kolozsváron tartották meg a Kárpát-medencei református középiskolák huszonharmadik találkozóját július 5–8. között. Az idei találkozó házigazdája a Kolozsvári Református Kollégium volt, a hosszú hétvége alatt pedig tartalmas előadásokon, musicalen, vetélkedőkön vehettek részt a diákok, miközben a várossal is megismerkedtek. A találkozó mottójául a 2Tim 1,8 igét választották: „A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által.”

A huszonharmadik alkalommal megrendezett találkozón 31 református középiskola képviseltette magát, elérve a közel 250-es létszámot. A résztvevő intézmények részéről a diákokat az igazgatók és iskolalelkészek is elkísérték, így lehetőségük volt iskoláik kapcsolatainak szorosabbá tételére, a tartalmas tapasztalatcserére. A négynapos találkozó alatt az ismerkedés, városnézés, kikapcsolódás mellett dr. Lengyelné Püsök Sarolta A Z generáció taníthatósága című, illetve Markó Bálint társas kapcsolatokról szóló előadásán is részt vehettek a vendégek, de reneszánsz estet is tartottak, egy délutánt Mérában töltöttek, és megtekinthették az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákjainak Mozart-musicaljét.

A pénteki nyitó-istentiszteleten, a Farkas utcai templomban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét a Jer 18,3–4 és Jn 1,42b alapján. A püspök prédikációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a foglalkozás kiválasztása és az életút tervezése mellett középiskolás korban arra is figyelnie kell a diákoknak, hogy milyen emberré válnak. Elhangzott, a mai társadalmi elvárások, reklámok, külső hatások miatt sok fiatal elveszíti önbizalmát, értéktelennek gondolja magát, ez pedig súlyos problémákat okozhat felnőttkorban – ezért is fontos ifjaink nevelésére, lelki fejlődésére is figyelni az iskolákban a tudás átadása mellett. A püspök rámutatott: az egyházi oktatás hozzájárulhat fiataljaink önértékelésének megerősítésében, a helyes úton való elindulásban, hiszen Jézus is megerősítette Pétert abban, hogy ő kőszikla, elbírja a rá szabott feladatokat. „Jézus tanítványaként több lehet annál, mint aminek gondolom magam” – hangsúlyozta Kató Béla, majd azt kívánta a diákoknak és tanároknak, hogy merjék magukat Istenre bízni, hiszen ő az, aki a legtöbbet kihozhatja belőlük.

Az ünnepi istentiszteleten Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, bemutatta röviden a kollégium történetét, a történelem során jelentkező nehézségeket, az utóbbi évtizedekben elért fejlődést. Dr. Kovács Irén, kisebbségi oktatásért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta, a mai világban kihívás tisztaságra és jóságra nevelni a fiatalokat, ezzel a kihívással pedig közösen kell szembenéznie a pedagógusoknak, lelkipásztoroknak és intézményvezetőknek, hogy hitelesen adhassák át az elődeinktől kapott értékeket. „Az eredményekről tudjuk, hogy nem a mi érdemünk, hanem Istené a dicsőség” – hangsúlyozta az államtitkár, majd hozzátette: táplálni, erősíteni kell a gyermekek hitét, hiszen ez a megfelelő tanítás és nevelés kulcsa.

Ábrám Tibor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka a miskolci Lévay József Református Gimnázium igazgatójaként vett részt a találkozón. Az Ez 37,1–3.15–17 igékkel köszöntötte az egybegyűlteket, majd rámutatott: csodaként élhetjük meg, hogy mára újra egyként, Magyar Református Egyházként találkozhatnak a határon túli és anyaországi egyházkerületek. Az igazgató a református iskolarendszer felelevenítését Ezékiel feladatához hasonlította: először inak és izmok épültek a csontokra, és bőr fedte be azokat, majd Isten Lelke megelevenítette a testet. Úgy véli, az intézmények diákjain és pedagógusain keresztül „nemcsak a református iskoláink, hanem a magyar társadalom megelevenedését is munkálni kívánja Isten”.

Török Zoltán, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese ünnepi beszédében elmondta: „a korábbi nemzedékek nélkül nem lenne mai iskola, de a mai iskolák nélkül nincs jövőbeli nemzedék.” Úgy véli, az egyházi iskolák az elmúlt időszakban már bizonyítottak, intenzív közösségépítőkké váltak. Az istentisztelet keretében átadták az iskolák vándorbotját, a következő évben a Kolozsvári Református Kollégium lesz az őrzője. Zárásként a kollégium énekkara szolgált.

A találkozón részt vevő intézmények képviselői közös zárónyilatkozatot fogadtak el. Ebben kimondják: „A 16 magyarországi, 7 erdélyi, 3 partiumi, 2 felvidéki, 1 kárpátaljai intézmény és 2 tanügy-irányítási, pedagógiai-szakmai szolgáltató szervezet küldöttei testvéri közösségben oszthattuk meg tapasztalatainkat, tájékoztathattuk egymást az országainkban folyó magyar református középiskolai oktatás helyzetéről, eredményeiről, gondjairól.” A nyilatkozatban továbbá méltatják a reformáció 500. jubileumán szervezett számos rendezvényt, szó esik a rengeteg intézményépítés és -javítás hatásairól, illetve megfogalmazzák, hogy egyre inkább szükségesnek látszik egy átfogó tornaterem-építési program. Az aláírók egykori iskolájuk szolgálatára bátorították az öregdiákokat, és leszögezték: „A magyar iskolákban Kárpátalján az ukrán, Erdélyben és Partiumban a román nyelv tanulásának módszertani feltételei és pedagógiai alapvetései nem megfelelőek. Több ígéretes kezdeményezés is kialakult már, hogy az államnyelvet a modern nyelvek módszertanával taníthassuk. Ezek tudatos támogatása a társadalmi közbizalmat és a versenyképes tudást egyaránt növelné.” A dokumentum a továbbiakban társadalmi partnereket és kormányzati bizalmat kér az iskolák szakoktatásban való szerepvállalásának továbbépítésére, valamint megfogalmazza a pedagógus-humánerőforrás biztosításához szükséges lépéseket.

Berekméri Gabriella