Megújult templomáért, illetve parókiájáért adott hálát Sövényfalva gyülekezete május 7-én, anyák napján. A hálaadó istentiszteleten a köszönetmondások mellett az édesanyákat is köszöntötték, illetve felavatták a 12 apostolt jelképező 12 kopjafát is. A munkálatokat Magyarország Kormánya mellett az Erdélyi Református Egyházkerület, a Küküllői Református Egyházmegye és az ádámosi önkormányzat segítette.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Jn 12, 20-24 versekkel hirdette Isten igéjét. „Áldozatkészség nélkül nincsen emberi élet” – jelentette ki az igére reflektálva. Ennek a világnak ugyanis csak akkor van reménysége a megmaradásra, ha mi emberek áldozatot hozunk egymásért, a közösségönkért. Ez az erény ritka kincs, nyomatékosította, amire csakis az erős emberek képesek, azok, akik biztosak a hitükben. Hiszen ilyenkor az ember tiszteletből lemond valamiről, ami neki járna, csak azért, hogy más kapja meg. Anyák napja alkalmából a püspök az édesanyák áldozatkészségét emelte ki, hiszen ők azok, akik új életet hoznak a világra, ezzel biztosítva a fennmaradást, mindannyiunk jövőjét.

Bíró István küküllői esperes Sövényfalva gyülekezetének összetartó erejét emelte ki köszöntő beszédében. A 2Kor 3,3 versét olvasva jellemezte a gyülekezet tagjait, köszönetét fejezve ki az elvégzett munkálatokért, a szolgálatért. Köszönetet mondott ugyanakkor az anyaországnak is, akik segítségükkel lehetővé tették, hogy Isten házában a gyülekezet együtt ünnepelhessen. 

📸 Kiss Gábor

Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes a Zsolt 98,1 verssel szólt az egybegyűltekhez. „Minden esetben, amikor egy templom megújul, az azt jelenti, hogy a közösség élni akar” – fejtette ki. Ez az élni akarás közösségeket is teremt, amelyek megszépítik a templomot, hiszen legyen az bármennyire is szép, ha nincs benne ember, semmivé lesz. 

Veress Zsombor egyházmegyei főgondnok a templom 120 éves múltjára utalva tette fel a kérdést: ez az időszak sok vagy kevés? Mint kifejtette, erre megfelelő válasz nincs, de nem is ennek meghatározása a fontos. Ami lényeges az az, hogy erre az eseményre – a járványidőszak miatti várakozások után – végre sor kerülhetett, ezzel pedig még inkább felértékelődött jelentősége.  

📸 Kiss Gábor

Szabó Zoltán csabdi lelkipásztor az áldozathozatal és szeretet jelentőségét hangsúlyozta. „Dolgozni, munkálkodni, áldozatot hozni fárasztó, de Jézus azt ígéri, hogy ő megnyugvást ad.” A magyarországi testvérgyülekezet nevében az Úr szeretetét kívánta az egyházközösség minden tagjának. 

Fazakas Csaba lelkipásztor a Mt 7, 7 versét olvasta fel: „Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek.” Felidézte a nehezebb időszakokat is, amikor bizony „zörgetni” kellett, de a felújított templom a bizonyíték arra, hogy a segítségnyújtás soha nem marat el. A közösség erejét, bátorságát emelte ki, akik készek voltak tenni azért, amit megálmodtak.  

📸 Kiss Gábor

Székely Tímea Soltész Miklós államtitkár szavait közvetítette, aki nem tudott jelen lenni az eseményen. Levelében azonban kifejtette, Isten áldását kéri a település minden lakójára.  Mint az elhangzott, Magyarország Kormánya fontosnak tartja a kereszténység fejlődését, ezért ajánlották fel az elmúlt években segítségüket, amelynek hála több mint 3000 templom újult meg, és több mint 200 új épült a Kárpát-medence egész területén. Az államtitkár levelében hangsúlyozta, hogy hiszi, hogy ezek az épületek nem csak a települések megszépítéséhez járulnak hozzá, hanem erősítik a gyülekezetek összetartó erejét is.  

Miklós Tibor László, Sövényfalva polgármestere elmondta, a templom, a parókia felújítása nem egy végcél, ebből egy közösséget megtartó erőnek kell fakadnia. Hangsúlyozta, kis közösségben is történnek nagy dolgok.  

📸 Kiss Gábor

Székely Szilárd, Sövényfalva lelkipásztora felidézte a 120 éves templom múltját. Az első templom az 1241-42-es tatárjárás után épült, egy egyszerű, szegényes kis épület volt, torony nélkül. Az évszázadok során a templomot többször javították, ennek költségeit jóindulatú patrónusok segítették. Az új templom építésének óhaját az 1897-es évi gyűlésen vetették fel, az építési munkálatok a századforduló időszakában kezdődtek el, az első istentiszteletet pedig 1900 októberében már meg is tartották. A bejárat előtti térséget 1906-ban parkosították, ekkor ültették el félkörívben a 12 apostolt jelképező 12 tujafenyőt. A helyi lelkipásztor elmondta, a templom építésének 120 éves évfordulóját 2020-ban tervezték megünnepelni, ám a járvány miatt halasztani kellett az ünnepséget. Ekkor született a döntés, hogy a 12 tujafenyőt kopjafákra cseréljék, ezeket Szkupán Attila marosvásárhelyi fafaragó készítette. Székely Szilárd köszönetet mondott a munkálatokért, mint elmondta, a sövényfalviaknak az évszázadok során folyamatosan fontos volt a templomuk, a kisebb-nagyobb munkálatok egymást követték az évek során. Bár akadályok sorozata jellemezte ezt az időszak, Istenbe kapaszkodva haladtak előre.

„A templom a kegyelem háza, ahol Sövényfalva gyülekezet oltalmat nyer” – fejtette ki Szilágyi János gondnok. Hozzátette, ahol templomot építenek, legyen bármilyen kicsi is a közösség, ott van megmaradás. A hálaadást – az édesanyákat köszöntve – a helyi gyermekek előadása, illetve a Nőszövetség szavalókórusának elődása követte.