Kirándulás és lelki élmény: a Szentföldön az ERLÉSZ-szel

Tanulmányi kirándulást szervezett január végén az Erdélyi Református Lelkészértekezleti Szövetség (ERLÉSZ) a Szentföldre, Balázs Attila lelkipásztor ajánlatára. Amikor belevágtunk a szervezésbe, nem gondoltuk, hogy a nevezetességek meglátogatásán túl felejthetetlen lelki élményben is részünk lesz.

A csapatban a lelkipásztorok mellett a lelkészfeleségek és világiak is helyet kaptak. Örömünkre szolgált, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkipásztorai közül is többen részt tudtak venni a kiránduláson.

Tel-Avivba érkezésünk után a Tibériáson lévő szállásunkra utaztunk. Különleges élmény volt reggel úgy ébredni, hogy a szálloda ablakai a Galilei-tengerre néznek. Az első meglátogatott helyszín az öt kenyér és a két hal megsokasításának helye volt, majd a csodálatos halfogás helyszíne után Kapernaumban a Péter háza fölé épült templomot látogattuk meg. A nyolc boldogmondás hegye után a Hermón forrása felé vettük az irányt.

A kappernaumi zsinagógában, a Galileai-tenger partján.

Izraelben sokszor elhangzik, hogy egy esemény a hagyományok szerint hol történt. Van, aminek nem tudunk egyértelműen megállapítani a helyszínét. A Galilei-tenger, Genezáret, vagy Kinneret tava viszont egy biztos pont, ami ma is kétségtelenül ott van, ahol volt. Egy ilyen utazáson azonban nem a konkrét helyszín, tárgy, kő a hangsúlyos, mert ma sem az a kő az értékes, amit Jézus is megérintett, hanem a gondolat, amit a szívünkbe ültetett.

A Hermon folyó forrása után a Golán-fennsíkra, a mai Izrael történetének egy fontos helyszínére érkeztünk meg. Taposóaknás területek mellett kanyargott az autóbuszunk. Lövészárkokba, bunkerekbe tekinthettünk be, talpig felfegyverzett katonákkal fotózkodhattunk. Érthetetlen számunkra, ami ott zajlik, de azt érdemes megjegyezni, hogy ezek az emberek mekkora áldozatot hoznak a földért, amelyen az őseik éltek.

A Hermon folyó forrásánál, ahol Jézus megkérdezi a tanítványoktól: „ti kinek mondotok engem”.

Názáretben, azon a településen, ahol Jézus felnőtt, ma arabok élnek. Az angyali üdvözlet templomát, Mária kútját, valamint egy zsinagógát, ahol akár Jézus is tanulhatott, megfordulhatott, kerestük fel. A Tzippóri Nemzeti Park után, ahol Jézus korabeli városromok találhatóak, Akkóba, a keresztes lovagok utolsó Izraeli városába látogattunk el, ahol az erődítményt a föld alatt ide-oda kígyózó alagútrendszerével csodálhattuk meg. Izrael és Libanon Földközi-tenger-menti határán van Rosh Hanikra. Itt is egy csodálatos természeti látványosságban gyönyörködhettünk. A sziklába a tenger által kialakított vájatokat tekintettünk meg, illetve a hajdanán észak felé vezető, ma berobbantott vasúti alagútrendszerébe is bepillantást nyerhettünk.

A Tibériás-tengertől búcsút véve a Jordán mentén indultunk el dél felé. Először a Jardenit nevű keresztelési helyszínt látogattuk meg, majd az El-Yahudot. 1967-ig az eredeti helyszín Jordániához tartozott, és emiatt északabra is kialakítottak egy keresztelési helyszínt. Nekünk alkalmunk volt mindkét helyet meglátogatni. Sokan vannak, akik eljönnek, és itt részesülnek a keresztség sákramentumában. Mi tudjuk, nem a helyszínen, a módszeren, a külső történésen, hanem a belső megélésen van a hangsúly, de azért különleges élmény volt ott lenni, és azokat a körülményeket megtapasztalni. Utunk további része a Júdeai-sivatagon vezetett keresztül. Szeretünk és tudunk panaszkodni, de azért egy új, klímával is felszerelt autóbuszban nem esett nehezünkre megcsodálni a sivatag kopárságát, hegyeit, barlangjait. Qumrán barlangjai után az Arad melletti Massada felé vettük az irányt.

A csapat Kappernaumban, nem messze Péter lehetséges házának helyszínétől, egy Pétert ábrázoló szobor előtt. Fotó: Aszalós Lajos

Massada a Nagy Heródes által épített erődítmény a Júdeai-sivatagban, amely egy több száz méteres szikla tetejére épült. Az erődítményt a zsidó lázadók csellel bevették, majd a római légió ostromát állták hosszú időn keresztül. Ma sem lenne kis kihívás oda, arra a magaslatra egy ekkora várat azzal a felszereltséggel, víz- és élelemkészlettel felépíteni. A vízgazdálkodási rendszere egyszerűen zseniális, a sivatagból kiálló sziklamagaslaton nemhogy ivásra volt víz az év minden szakaszában, hanem még a kialakított fürdőmedencékbe is jutott elegendő víz.

A zarándokcsapat nem a Nagy Heródes által felépített fürdőmedencében, hanem a Holt-tenger partjain hűsíthette magát a kellemes sós vízben, ahol a bátrabbak a gyógyiszap bőrre gyakorolt jótékony hatásait is kipróbálhatták. A fürdőzés után Jerikóban a Megkísértés hegyét szemléltük meg majd egy helyi bazárban belekóstolhattunk a keleti piacvilágba. Datolyával kínáltak, majd közölték, hogy mivel ismerős hozott ide bennünket, ezért húsz százalék kedvezménnyel lehet vásárolni. Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy a kiírt ár 80 százalékából lehetett tovább alkudni humorérzék, határozottság és vásárlási mennyiség függvényében. Jó volt látni, hogy az elárusítók nemcsak a bevételnek, hanem a jópofa alkudozásnak is ugyanúgy örültek.

A frissen préselt gránátalmalék elfogyasztása után Betlehem felé vettük az utunkat. Örömmel vettük tudomásul, hogy a szállodában volt számunkra hely, sőt szeretettel, tele asztalokkal vártak.