Kétezer ember vett részt a Kálvin-napok záró eseményén

Szombat reggel egy élettel teli faluba érkezett az, aki Lécfalvára látogatott: a kultúrotthon, a templom és a futballpálya között nyüzsgő házigazdák az utolsó simításokat végezték a Kálvin-napok záró eseményén, mialatt néha felpillantottak az égre, remélve, nem ered el az eső. Imáik meghallgatásra találtak, hiszen ahhoz képest, hogy Háromszék szinte minden szegletéből felhőszakadásokról számoltak be, Lécfalván dél körül már az árnyékot keresték az emberek.

A Kézdi-Orbai Református Egyházmegye által szervezett gyülekezeti nap munkával kezdődött: a résztvevő harminc település sátrai lepték el a futballpályát, a Barátosi Ferenc Ernő Fúvószenekar dallamaira kerültek elő az díszítéshez és főzéshez szükséges kellékek a szakácsművészeti vetélkedőhöz.

Kétezer ember vett részt a Kálvin-napok záró eseményén

Tíz órára már rotyogott az üstökben a tokányhoz való hagyma, amikor bemondták: csak a tüzek őrzői maradjanak a sátraknál, kezdődik az istentisztelet. A Kézdi-Orbai Református Egyházmegye megjelent lelkészei vonultak fel a színpadra, majd nt. Szőcs László egyházmegyei főjegyző köszöntése után igét hirdetett nt. Bartha Gyula, a magyarországi Szatmár megye református esperese.

A testvér-egyházmegye vezetője Jézus csodatételéről beszélt, amikor ötezer embert vendégel meg. Prédikációjában arra intette a gyülekezetet, hogy ne féljünk Isten kezébe tenni azt a keveset, amink van, mert ha őt hívjuk segítségül, minden nehézségen átsegít. Az igehirdetés után Péter Barna József, nemrég megválasztott lécfalvi lelkipásztor mondott ágendát, miután a gyülekezet úrvacsorát vehetett a lelkészektől.

Az istentisztelet alatt Incze Hunor orbaiteleki lelkipásztor a gyerekeknek tartott istentiszteletet a helyi templomban. A csaknem 100 fiatal a nekik szóló istentisztelet közben ifjúsági egyházi dalokat énekelt.  

Kétezer ember vett részt a Kálvin-napok záró eseményén

Bartha Gyula esperes, Csenger lelkipásztora harminc fős gyülekezetével érkezett. Elmondta, az egyházmegyék közt fenntartott kapcsolaton túl Csenger és Kovászna is testvérgyülekezet.

– A Kálvin-napok eseménye nálunk beékelődik a május 22-i egységnapba, a világ reformátusainak napjába. Kis időeltolódással ugyan, de ennek apropóján látogattunk ide, és fogadjuk a kovásznaiakat is minden évben. Örvendetes látni, milyen erős kapocs fűzi egymáshoz a két gyülekezetet, barátokra, lelki társakra lelnek ezáltal, pedig Európában egy a két legtávolabb eső egyházmegye, 600 km a távolság közöttünk – részletezte. – A fonott hajú, székely ruhás kislányokat látva mindig elérzékenyülünk, itt érezzük, hogy jó magyarnak lenni, itt többek vagyunk és ezzel a többlettel térünk haza minden évben.

12 órától a templomban a kórusok gyűltek össze, a megjelent nyolc énekkar találkozóján egymást hallgatva cseréltek tapasztalatot. Gyerő Katalin, a vajnafalvi Hozsánna református kórus karnagya elmondta, harmadik éve vesznek részt a Kálvin-napok kórustalálkozóján. A kórustagok összetételéről érdeklődve megtudtuk, inkább az idősebb korosztály van jelen, de Gyerő Katalin úgy véli, a fiatalokat nem szabad kötelezni, ha nem érzik a zene örömét, hiszen az ének akkor szép, ha szívből jön.

Kétezer ember vett részt a Kálvin-napok záró eseményén

Balázs István, a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda egyik vezetője, kántor, örvendetesnek tartotta, hogy minden évben alakulnak újabb kórusok, akik egy ilyen esemény által tapasztalatot gyűjthetnek a régebb óta működő énekkaroktól.

A szakácsművészeti vetélkedőre felkészülten érkeztek a gyülekezetek, volt aki varrottasokkal, írásos falvédőkkel díszítette sátrát, de olyan is akadt, aki egy hollandot hívott segítségül, fapapucsban, hogy csapata egyedi legyen.

Daragus Attila, Torja község polgármestere harmadmagával járta végig az asztalokat, elmondása szerint elsősorban az ízekre figyeltek, de fontos volt a szezonális jelleg is, a harmónia, a menüsor, a versenyzők öltözete, a higiénia és az asztaldíszítés is.

– Észrevehető a csapatoknál, ha már nem először járnak itt. Akik az elmúlt években is versenybe szálltak, már tudatosabban készülnek, odafigyelnek egymásra. Idén is dominált a tokány, de nagyon sokan felhasználták a friss meggyet, káposztát és újpityókát is – fejtette ki.

A gyülekezetek valóban kitettek magukért, előkerült a nagyanyáink által használt teríték, a szalvétatűrögetésben is jeleskedtek, de volt, aki tekenőt ragadott és köménymagos, napraforgós, pityókás házi kenyeret kelesztett a zsűri kedvéért. Néhol egy egész konyhát berendeztek, a polcokon lekvárral, máshol székely ruhára hasonlító táska lógott a sátorrúdon.

Kétezer ember vett részt a Kálvin-napok záró eseményén

Alapanyagok terén is gazdag volt a kínálat, meggyből készült a pite és a pálinka, a tokányból nem hiányozhatott a medve- és a rókagomba, de vaddisznóból, szarvasból és négyhónapos borjúból is készült különlegesség. A menüknél dominált a pityókatokány és a babgulyás, de volt, aki agyaslevest, aszalt szilvával töltött karajt, vagy nemzeti színekkel díszített fatányérost kínált a zsűrinek.

A győztes kiválasztása nehéznek bizonyult ilyen felhozatal láttán, végül megszületett az eredmény: majdnem minden település kapott díjat teljesítményéért.

Bronzérmesek lettek:

Kézdivásárhely – Nagy Edit szakácsnő csapatával paprikás krumplit készített friss káposztasalátával és kaporral, de a díjat a 19 házi, írásos falvédővel is kiérdemelték

Lécfalvi ifi kukták

Kisborosnyó – Majos István szakács segítségével borjúpörkölt készült pityókával és gombával

Bereck – Molnár Géza szakács és csapata pityókatokányt készített

Ezüstérmesek:

Zabola – Sidó Antal és csapata: babfőzelék csülökkel és füstölt kolbásszal

Alsócsernáton – Dóczé Éva és csapata székelygulyást készített

Páva – Sütő Csaba szakács vezette a csapatot, a zsűri az étkek közül kiemelte a finom, házi füstölt sajtjukat

Martonfalva – Daragus Attila zsűritag szerint ez volt a nagyhasúak csapata, Molnár Ede vezetésével

Bita – a kemencében sült tejfölös lepénnyel lepte meg a zsűrit

Feldoboly – Bacsó László szakács: disznópörkölt magyarosan

Torja – Márton Olga segítőivel zöldbabos egyveleget készített

Lécfalva – Oláh Levente gondnok vezetésével hentestokány készült. A csapat szerint az ő erősségük az volt, hogy minden termékük bio volt.

Tamásfalva – Barthi István vezetésével férfikórus-babfőzelék készült, a tálalást is a kórus kísérte

Aranyérmesek:

Nagyborosnyó – Németh Zsuzsanna vezetésével többek között köménymagos, napraforgós, pityókás házi kenyér készült

Maksa – Bartha Sándor polgármester vezetésével a menü disznópörkölt volt gombával és rizzsel, valamint barackos-meggyes lepény

Szörcse – Benedek József vezetésével a csapat a magyaros ízekért és a magyar színekkel feldíszített hidegtálért kapta az érmet

Orbaitelek – Zakariás Rózsika és csapata azért érdemelte ki a díjat, mert nyomtatott étlappal és kész menüsorral érkezett

Páké – az Izsán Antal vezette csapat olyan ételt készített, melynek nevében három állatnév van: szarvaspörkölt rókagombával és medvegombával

Három legjobb csapat:

Papolc – Biró András szakács vezetésével a legjobb vadászmenüért érték el a harmadik díjat: babgulyást készítettek és kommandói pisztrángot medvehagymával és vaddisznó-bélszínnel

Felsőcsernáton – Biró Ibolya vezetésével a legjobb bemutatkozóval érték el a második díjat: a babgulyást olyan asztalon tálalták, amely a föld színeivel voltak feldíszítve, mivel a csernátoniak évszázadok óta gazdaemberek. Így került a terítékre a homokszürkétől a szénfeketéig minden árnyalatból.

Csomakőrös – a Dereczi Júlia által vezetett csapat igazán kitett magáért. Italként többek között vadcseresznye-likőrt kínáltak, volt előétel körözöttel, sajttal, ordával és sok más finomsággal, főételként agyaslevest kínáltak igazi káposztalével, majd friss krumplit aszalt szilvával töltött karajt gombával.

Különdíjat kapott Gerendi Antal a vadászpörköltjéért.

Az eseményen jelen volt a Diakónia Keresztyén Alapítvány is, ahol ingyenes vérnyomásmérést kínáltak, de volt imaséta és gyereksátor is.

– Az imasátorban különböző állomások vannak, ahol igét lehet olvasni, de vannak feladatok is, üzenetet, kívánságot lehet írni Istennek, melyet egy kereszten kell elhelyezni. A végén, mindenki kap egy igeverset – magyarázta Kocsis Ildikó, aki az ötletgazdával, Székely Brigittával együtt a látogatókat.

A gyereksátorban egész nap nagy volt a zsivaj, a foglalkozások mellett volt arcfestés, de meg lehetett tekinteni azokat a rajzokat is, melyek az Isten tenyerén az őstörténetek tükrében című rajzpályázatra érkezett. A 140 alkotás közül első lett László Roland (Kézdivásárhely), Kovács Ármin (Szörcse) és Szőcs Tímea (Nagyborosnyó).

Minifoci-bajnokság is zajlott, harmadik lett Papolc, második Vajnafalva és első Kovászna I. csapata.

 

Berszán Réka