Két év után ülésezett újra az EREK közgyűlése
A tavalyi kihagyás után két év értékelésére gyűlt össze az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlése csütörtökön, július 1-jén Kolozsváron, a Farkas utcai templomban. A délelőtt folyamán a püspöki és missziói jelentéseket hallgatta meg a testület, valamint adminisztratív kérdésekkel foglalkozott, délután pedig lelkészszentelő istentiszteleten vehettek részt a küldöttek.
A közgyűlést Tőkés Zsolt főgondnok nyitotta meg, majd Kántor Csaba főjegyző tartott áhítatot a Zsolt 124 alapján. Az eseményen részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, aki a keresztyénekre háruló óriási felelősségről beszélt köszöntőjében. Elmondta, a mai időkben, ha nem is vörös, de vértanúság vár mindenkire, aki ebben az időszakban fellép a keresztyén értékek mellett. Rámutatott: az elmúlt 2000 év történelme bizonyította, hogy bármilyen gonosz idők, pusztítások jöhetnek, a keresztyénség kitart, mindig újra életre kel, ebben azonban felelőssége van mindenkinek, hogy merjük felvállalni Krisztus tanításait. Az államtitkár közvetítette az anyaország további támogatási szándékát a kellő anyagi háttér biztosításáról ahhoz, hogy az erdélyi reformátusok lelkiekben építkezhessenek. A magyar kormány idén újra jelentős támogatást nyújt az egyházkerületnek: közel egymilliárd forinttal segíti a templomok felújítását, rendbe tételét.
A püspöki jelentés rendjén Kató Béla az Ézs 54,7–10 igével köszöntötte a közgyűlést. Úgy véli, az ézsaiási ige segíthet megérteni az elmúlt időszak történéseit: „egy pillanatra elrejtettem előled arcomat”. Ez a mozzanatnyi idő, amíg nem láthattuk Isten ábrázatát, elég volt arra, hogy minden összeomoljon az emberiség életében. „Isten büntetése abban nyilvánul meg, hogy megmutatta mindnyájunknak, milyen az, amikor az ember egyedül marad. Milyen az, amikor ki van szolgáltatva az események következményeinek, amikor tettei kihatását kell elviselnie” – mutatott rá Kató Béla. Isten felvillantotta előttünk valóságos helyzetünket, de újra megszólal, és beszél velünk:
„Mert a hegyek megszűnhetnek, és a halmok meginoghatnak, de hozzád való hűségem nem szűnik meg, és békességem szövetsége nem inog meg – mondja könyörülő Urad.”
A püspök szerint a keresztyén alapokon gondolkodó ember mindenekelőtt azt kérdezi: mi a célja Istennek mindezzel? A válaszokra talán még hosszú ideig kell várnunk. A mai embernek lehetősége van arra, hogy tájékozódjon, mérlegelje a begyűjtött információkat, majd döntéseket hozzon, de a legnagyobb problémája, hogy nem hisz senkinek. Régebben elhitte, amit a tudós, az orvos, a lelkész mondott, mára azonban a sok egymásnak ellentmondó információ miatt csak kételkedni tud, és magára marad a kérdéseivel.
„Az a kapcsolat, ami Isten és ember között van, talán az elmúlt időben szorosabb lett, több idő jutott az imádkozásra és az Istennel való párbeszédre. De az ember és ember közötti kapcsolat sokat sérült. Pedig az ember megmaradni csak Isten és embertárs hármas kapcsolatában tud. Ebben van a legnagyobb megtartó erő” – mondta el Kató Béla, majd hozzátette: a felborult gyülekezeti élet helyreállításához a legfontosabb feladat a leltárkészítés, amelynek a családlátogatás a legjobb módja, viszont a hívek nem fogadhatnak bizalommal olyan lelkipásztorokat, akik nem hajlandók beoltatni magukat.
Kató Béla a járvány pozitív hozadékaként említette a felismerést, hogy kizárólag a szószékről való idehirdetés nem elegendő, új utakat kell keresni az üzenet átadására. Sajnos az már bebizonyosodott, hogy az online igehirdetést elejétől a végéig és istentiszteleti formában a hallgatóságnak csak 6-7 százaléka követte.
„A cél az lenne, hogy az evangélium megérintse az emberek szívét, és akit megérintett, a járvány elmúltával elinduljon a másik ember felé.
A kihívás az, hogy képesek vagyunk-e új utakat megnyitni az emberi szívek felé. Nem könnyű megtalálni a megfelelő és helyes irányt, de ha hiszünk abban, hogy nekünk örök üzenetünk van, akkor annak hirdetési módját is meg fogjuk találni” – összegzett Kató Béla, hozzáfűzve, hogy az evangélium üzenete még akkor is választ fog adni mindenre, ha a vírus pontos eredetét nem tudjuk meghatározni. A fejlődés érdekében fontos hitbeli, teológiai szempontból megvizsgálni a szükségállapotban használt eszközök alkalmasságát.
A püspök a magyarországi támogatásokra is kitért, majd elmondta, a kis gyülekezetek mellett az intézeteket, iskolákat, kollégiumokat is segítette anyagilag az egyházkerület. Az építkezés viszont nem sínylette meg ezt az időszakot: a négy évvel ezelőtt elkezdett rendkívüli templomfelújítások és egyéb tervek szépen alakultak, ez év végére a legtöbbjük be is fog fejeződni.
Közel 400 templom és egyházi ingatlan felújítása történt meg és folyik ebben az időszakban. Hamarosan elkezdődik a bánffyhunyadi magyar iskolaközpont építése, és elindulhat Marosvásárhelyen egy református elemi és egy szakiskola felépítése.
„Ha befejezzük a kézdivásárhelyi és marosvásárhelyi kollégiumok felújítását illetve bővítését, akkor az összes iskolánk megújulva nézhet elébe a következő időszaknak” – összegzett Kató Béla, és arra kérte az espereseket, lelkészi közösséget, hogy lehetőség szerint szervezzék meg az egyházmegyéikben a hálaadó ünnepségeket. „Azt azonban mindannyiunknak tudni kell, hogy bármilyen nagyvonalúan is támogat a magyar állam ebben a törekvésünkben, az ő adománya önmagában nem elegendő, ha nincs mögötte egy olyan közösség, aki a keresztyén értékrend szerint építi fel az életét, újítja meg azt, és mindezeket a sajátjának is vallja” – hangzott el.
A jelentés a keresztyén hitet és kultúrát fenyegető hatásokra is kitért, majd elhangzott, hogy a közgyűlésen felszentelt 31 ifjú lelkipásztor némileg biztosítja most a lelkészutánpótlást, húsz év múlva azonban, az egykori nagy létszámú évfolyamok lelkipásztorainak nyugdíjazásával komoly gondok jelentkezhetnek.
Kató Béla zárásként köszönetet mondott az elmúlt két évben elvégzett munkáért: „Köszönöm az egyházmegyék vezetésének és a köztestületeknek a munkáját. Külön megemlítem a diakóniában szolgálókat, akiknek szerepük különösképpen felértékelődött a járvány idején. De köszönöm a lelkipásztoroknak, presbitereknek, vallástanároknak, gyülekezeti munkásoknak, hogy hűségesek maradtak azon az őrhelyen ahova Isten állította őket. Az ő helytállásuk nélkül nem állhatnánk ma itt.”
A püspöki jelentést Szegedi László Tamás generális direktor missziói jelentése követte, amelyben elhangzott: a 2019-es és 2020-as évet összehasonlítva az adatok maguktól beszélnek, és „megerősítik bennünk azt a hitet, hogy életünk, az egyház élete és a világ sorsa nem emberi kézben van, hanem továbbra is a kegyelmes Isten igazgatja és viseli gondját.”
Míg 2019-ben rengeteg belmissziós rendezvény volt, mozgalmas egyházi életet élhettünk, 2020-ban jelentős visszaesések történtek ezen a téren a világjárvány miatt. Erre rányomja bélyegét továbbá a keresztyénség világszintű helyzetének súlyos romlása, az egyre szaporodó keresztyénüldözés és az erkölcsi romlás. A missziói előadó két kulcskifejezést emelt ki az elmúlt évek jellemzésére: hálaadás és aggodalom. „Hálásak vagyunk, hogy Isten mindezidáig megtartott minket a közel 800 anya-, leány-, szórvány- és missziós gyülekezetekben” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a fogyás sajnos állandó, az apadás, belső migráció és városi szórvány elterjedése aggodalomra adnak okot, a megmaradt hívek számára azonban nem idegenek a vállalások.
2019-ben 276 394 személy szerepelt a református egyház nyilvántartásában, 2020-ban 267 360, vagyis 9034 személlyel kevesebb. 2019-ben 2643 keresztelő volt, 2020-ban alig 1500. Hasonlóak az adatok a házasságkötések terén is: 2019-ben 1243, 2020-ban pedig 175 pár kötötte össze az életét. Isten kegyelmét jelzi, hogy a temetések száma nem nőtt sokkal: 2019-ben 5038, 2020-ban pedig 5992 egyháztagot kísértek el utolsó útjára. A be- és kitértek, kiköltözöttek aránya és a családok száma szinte változatlan.
A járvány idején a templomi istentiszteletek száma nagyot esett, a vasárnapi istentiszteleteken való részvétel aránya 9,9 százalékra csökkent. A lelkipásztorok visszajelzései azt mutatják, sokkal jobb a templomban lenni, mint online istentiszteleten részt venni. Szegedi László kiemelte a 2020-as különös húsvétot is, amikor a templomok üresen álltak, a családi otthonokban viszont megszólalt az ige. A járvánnyal együtt járt az úrvacsorai szokások megváltozása is: a kesztyűvel osztott vagy tálcán kínált kenyér és külön kelyhekbe öntött bor lassan természetessé vált. „Valami mégis megtört bennünk, hiszen sok helyen fél évezredes kelyhekből úrvacsoráztunk, amelynek csak kora is azt sugallja, hogy őseinkkel egy közösségnek vagyunk a tagjai” – tette hozzá a lelkipásztor.
A jelentés szerint a nehéz időszak jobban ösztönzött a misszió, szeretetszolgálat végzésére: a gyülekezetek ötletesen, változatosan, a korhoz és helyzethez mérten oldották meg a szolgálatot. A missziói előadó emellett köszönetet mondott azoknak a lelkipásztoroknak, akik modern missziós eszközökként használták fel a technológia nyújtotta lehetőségeket. Szegedi László kitért a református iratterjesztés és a sajtókiadványok, valamint a nőszövetség, IKE és más szervezetek helyzetére is, majd a világ keresztyénségének helyzetéről alkotott átfogó képet.
Következő napirendi pontként a központi hivatal ügyosztályait ellenőrző bizottságok jelentését fogadta el a közgyűlés, majd a minősített egyházközségek listáját aktualizálta. A lista egyetlen minősített egyházközséggel változott: Héderfája kérte a minősítés megszüntetését. A közgyűlés szintén elfogadta, hogy az alacsony lélekszámú ürmösi szórványt a brassói egyházmegye alsórákosi egyházközségétől az erdővidéki bölöni egyházközséghez csatolják.