Teljes egészében megújult Türe református gyülekezetének temploma. Díszes kalotaszegi népviseletben gyűlt össze a közösség július 30-án, hogy hálát adjanak a munkáért, amelyben Isten megsegítette őket. 

Türe falu első temploma a 13. században épült katolikus templomként, amelyet 1587-ben egy református templom felépítése követett. Mindkettő eltűnt az évszázadok során, maradványaikat azonban a ma megújult templom udvarán őrzik – ismertette a templom történetét Varga Zoltán, a Türei Református Egyházközség lelkipásztora. Kiegészítette, a ma álló harmadik templomot 1781-ben kezdték építeni, amely Kós Károly vezetésével az évek során megújuláson esett át, majd felújították az 1950-es években is, azt követően pedig 1997-ben. Mostani pompájában a 2022-ben kezdődő újítások után magaslik, amelyet főként Magyarország Kormánya támogatott, de Kolozs Megye Tanácsa, Magyargorbó Polgármesteri Hivatala és az Erdélyi Református Egyházkerület is segítséget nyújtott. 

Magyarország kormánya 15 millió forinttal támogatta az Erdélyi Református Egyházkerületen keresztül Türe harmadik templomának felújítását. 📸 Kiss Gábor

A hálaadó istentiszteleten Kató Béla püspök a Zsolt 132, 3-5 versei alapján hirdette Isten igéjét. Az igére reflektálva felidézte a Dávid király előtti időszakot, a szövetség ládájának, a szent ládának hányatott sorsát. Ez a láda a nép számára Isten jelenlétét szimbolizálta, ám Dávid király uralkodásáig kellett várniuk arra a pillanatra, hogy ennek megadják méltó helyét. A mi hitéletünkben méltó helye van-e az Úrnak? – tette fel a kérdést a püspök. Isten ugyanis akkor van az akarata szerinti méltó helyen, ha él bennünk Jézus Krisztus, ha felismerjük az egyház közösségében is. Keressük tehát az Urat, aki mindig hű marad hozzánk, akit Atyánknak nevezhetünk. Keressük Őt Jézus Krisztusban, a Bibliában, de keressük a gyülekezetben is, ahol ígérete szerint jelen van. És ami a legfontosabb, keressük teljes szívvel és reménységgel. A mai napon pedig különösképpen keressük ebben a felújított templomban – sorolta a püspök hangsúlyozva, hogy mindeközben Isten hamarabb keresett bennünket.  

Kató Béla püspök hangsúlyozta, hogy keresnünk kell Istent, aki maga is keres bennünket. 📸 Kiss Gábor

„Magyarország Kormánya úgy gondolja, hogy fontos és szükséges a határon túl élő magyar közösségek támogatása, így mindent megadnak annak érdekében, hogy ezek a közösségek megmaradjanak” – fogalmazott Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul. Ezekben a vészterhes, háborús időkben keresni kell azokat a dolgokat, amelyek kollektivitásba hoznak minket – tette hozzá. Közösségek nélkül ugyanis ez a támogatás nem ér semmit, hiszen ezek azok – akár a kisebbek is -, amelyek apró erekként a nemzet testének egészét adják. A közösségek hite, a kultúra és hagyományok megőrzése, illetve továbbadása az, amely ezeket a közösségeket fenntartja – egészítette ki.  

A szószékkorona alsó részét id. Umling Lőrinc festette. 📸 Kiss Gábor

„Egy templom felújítása, és az azért való hálaadás nem puszta formalitás, hanem az élő közösség bizonyítéka, ugyanis templomot csak az a közösség épít, újít és javít fel, amelyik élni akar” – fejtette ki gondolatait Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes. Türe Kalotaszegnek egy olyan vidéke, idézte fel, amely rendszeresen elszenvedte az Erdélyt érő pusztításokat, de az itt élőkben mindig volt erő és ragaszkodás, hogy újjáépítsék házaikat, közösségeiket, templomaikat. Ez az évszázados küzdelem és az Istenben való hit mindmáig erőt ad a felálláshoz és újrakezdéshez, amelynek megtartására buzdította a gyülekezet tagjait a főjegyző.  

Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke saját örömét szavakba foglalva kifejtette, számára a népviseletben pompázó, hagyományokat őrző kalotaszegiek, a templomot díszítő varrottasok jelentik a boldogságot. Az összefogásra sarkallva hozzátette: „Lehet, hogy a szomszéd fűje zöldebb, de az a dolgunk, hogy ezt áthidaljuk, mi magyarok együtt. Hiszen mi itt nem kisebbség vagyunk, hanem őshonos lakosok.” 

Gheorghe-Lucian Broaina, Magyargorbó község polgármestere örömét fejezte ki a magyar közösség munkájának megvalósulásáért, és biztosította a helyi tanács jövőbeli hozzájárulását is a közösség megsegítésére.  

A település első templomának maradványai a templom bejáratánál tekinthetők meg. 📸 Kiss Gábor

Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese az elmúlt évek katasztrófáit idézte, majd a jelenre reflektálva kifejtette, száz évvel azután, hogy szétszakítottak bennünket, Isten nem húzott új határokat, sokkal többet adott: a megmaradás lehetőségét. „Az elmúlt időszakban számos templom megújulhatott, így itt maradhattunk. A több száz megújult templom közül a legszebb pedig az, amelynek padjai telve vannak” – emlékeztetett az esperes. 

Varga Zoltán helyi lelkipásztor a 2Kir 22, 8-13 verseit olvasta. Mint fogalmazott, a reform Kr. e. 622-ben és Kr. u. 2022-ben akkor történik meg, ha a közösség megtalálja azt a törvényt, ami a házon belül van, az Úr szavát. Ennek megtalálása a jövőt jelentette a Krisztus előtti időkben, ugyan úgy a jövőt jelenti a türei gyülekezetnek is. „Itt áll a felújított templom, ebben megtalálható és meghallható a törvény, ami a megmaradás lehetősége. Az, hogy a türei gyülekezet munkájával hozzájárult a templom megújulásához bizonyítja, hogy ők megtalálták a törvényt, Isten szavát, éppen ezért megmaradhatnak” – fogalmazott a lelkipásztor.   

A hálaadó istentiszteleten a gyülekezet gyermekei és ifjai mellett az egyházközség kórusa is szolgált. 

A hálaadó istentiszteletet a gyülekezet gyermekeinek éneke, szavalata és a türei református gyülekezet kórusának éneke színesítette. Az ünnepély végén  Jakabbfy Edina és Jakabbfy Kristóf Sosztakovics Prelude-jét szólaltatták meg brácsán és csellón.