Maros megye területén négy református egyházmegye van, amelyek szorosan együttélnek, ezért gyakran rendezvényeik is közösek. Az egyik ilyen rendezvény a minden év elején megszervezett Égjen a láng fesztivál. A fesztivál főleg a Marosvásárhely és környékén élőket szólítja meg, de mind a négy egyházmegye támogatja mind anyagilag, mind imában a rendezvényt, amely több ezer embert szólít meg évente. Sorozatot indítunk el, amelyben minde a négy egyházmegye (Marosi, Maros-Mezőségi, Küküllői, Görgényi) esperesét arról faggatjuk, hogy ők hogyan élik meg ezt a fesztivált, mennyire érzik a sajátjuknak. Elsőként Jakab Istvánnal, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperesével beszélgettünk.

Ön szerint szüksége van a fiataloknak egy hasonló jellegű fesztiválra, és ha igen, miért?

Egyértelmű, ez a fesztivál immár hatodik éve bizonyítja azt, hogy igény van ilyen fesztiválokra és mind fiataloknak, mind idősebbeknek szükségük van arra, hogy egy ilyen környezetben együtt legyenek, Isten igéjét hallják, mert ugye igehirdetés, áhítat is lesz a soron következő fesztivál alkalmával is. Illetve arra is szükségünk van, hogy zenében dicsőítsük együtt az Urat. Annak is örülök, hogy mindig év elején rendeződik meg ez az alkalom, ugyanis olyan jó így indulni már az új esztendőben, hogy tudatosítjuk magunkban, vagy mások által tudatosítja Isten bennünk, hogy szükségünk van a felülről kapott erőre, lángra, fényre, világosságra. A fiataloknak meg különösképpen szükségük van ezekre a fesztiválokra, alkalmakra, ugyanis az a tapasztalatunk, hogy jelentős rétegek mozdulnak meg. A tavalyi év legalábbis ezt bizonyította, hogy vevők a fiatalok ilyen fajta fesztiválokra. Örömmel tapasztaltam azt is, hogy az idősebbek is szép számban jelen voltak ezen az alkalmon, és bízom benne, hogy ezúttal is így lesz.

Ön szerint mi történne ha nem lenne ez a fesztivál?

Hát akkor sürgősen gondolkodni kéne rajta, hogy mikor kerüljön rá sor. Én nagyon szomorú volnék, ha ez elmaradna. Ennek már hagyománya van és bízom benne, hogy az elkövetkezendő években is megrendezésre kerül ez a fesztivál. Nem törne ki a lázadás, de biztos, hogy sokan szomorúak volnának, hogy ha elmaradna ez az alkalom.

Milyen eszközökkel támogatja ezt a fesztivált?

Mindenképpen imádkozom. Ez egy olyan eszköze a keresztyén embernek, amellyel nem emberekhez, hanem Istenhez fordulunk, segítséget kérünk Tőle imádsággal. Az Egyházmegye lehetőségeihez mérten anyagiakban is támogatja ezt az alkalmat és örülök annak, hogy a szervezők többször is megkerestek és talán mondhatom, hogy  tanácsot is kértek. Ez mindenképpen a bölcsességükre is és alázatukra vall, hogy kikérték a véleményemet, véleményünket. Gondolom nem egyetlen lelkészként volt részem ilyen beszélgetésekben. Úgy gondolom, hogy ötletekkel, gondolatokkal, meglátásokkal, észrevételekkel, tanácsokkal is segíthettem, és szívesen segítek az elkövetkezendőkben is, ha keresnek.

Érzi-e azt, hogy ez a fesztivál az ön és az ön által képviselt egyházmegye fesztiválja?

Igen, egyre inkább úgy érzem, egyre inkább azt tapasztalom, hogy sok lelkipásztor is pozitívan értékeli ezt az alkalmat, sok lelkipásztor részt vesz ezen a fesztiválon, és a gyülekezeti tagokat is megszólítja, hívogatja, plakátokat függeszt ki az egyházközség templomában, gyülekezeti helységek területén. Egyre inkább úgy érzem, hogy ez egy olyan fesztivál, ami teljes mértékben egyházi. Nem szeretném, nyilván nem is sajátíthatom ki, nem gondolom, hogy a református egyházé ez a fesztivál, de mindenképpen a sajátunknak érezzük, és ez sokat jelent nekünk, és a szervezőknek, resztvevőknek is egyaránt.

A nézőket is megkérdeztük, ezért az ön véleményére is kiváncsi vagyok: ha az Égjen a láng ember volna, milyen belső, külső tulajdonságokkal rendelkezne?

Egy nagyon igényes ember volna, céltudatos, határozott, lelkes, buzgó, igéből merítő és igével élő, egy olyan ember volna, aki fölfelé mutatna, irányt mutatna Isten felé. Mindenképpen említeném a nyitottságot, ami szintén egy pozitívum, hogy befogadó, minden irányba próbálja a jó hírt eljuttatni. Még egy olyan jelzőt említenék meg, hogy közösségteremtő hatása, áldása van ennek a fesztiválnak, fantasztikus dolog azt látni, hogy több ezer ember, egy-egy alkalommal 2-3000 ember részt vesz egy ilyen alkalmon. Ha lehet ezt mondani, akkor modern, de olyan mordern ember, aki igei alapokon áll és tudja, hogy kitől kapja a fényt és kire szeretne mutatni azzal a fénnyel amit ő is felülről kapott.

Szöveg: Kopán Antónia 

Fotó: Kiss Gábor